Doppingbotrány: emberkísérletről beszélt a Faktornak Tiszeker Ágnes

SportMagyarország

A korábbi világelső, ötszörös Grand Slam-bajnok Marija Sarapova már tíz éve használta a meldonium nevű szert, de nem ő volt az egyetlen híres sportoló, aki megbukott vele. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ez év január elsején tette tiltólistára az anyagot, aminek a létezéséről már a ’80-as években is tudtak. A Faktor kérdéseire a Magyar Antidopping Csoport (MACS) elnöke, Dr. Tiszeker Ágnes válaszolt, aki szerint a mindjárt kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, és a riói olimpia miatt is érdemes tisztázni, hogy hol lehet a határ a dopping, illetve a legális teljesítmény növelők között.

Mi is pontosan az a meldonium? Korábbi cikkünkben már írtunk róla, Tiszeker Ágnes viszont pontosan megfogalmazta, hogy mi a probléma az anyaggal.

“Az eddig a WADA monitoring programjában szerepelt meldonium nevű hatóanyag (Mildronate) 2016. január elsejével felkerült a Tiltólistára, mert bizonyítást nyert, hogy a sportolók meg nem engedett teljesítménynövelési céllal használják. A meldonium a gyógyászatban kardioprotektív anti-ischemiás szerként használatos, a sportolók pedig a szervezet energia hasznosítását fokozó hatását használják ki. A Mildronate, mint gyógyszer, Lettországban készül, és ott piacvezető termék, de rendkívül népszerű Kelet-Európában (Oroszország, Litvánia, Ukrajna, Moldávia, Fehéroroszország, Azerbajdzsán és Örményország), elsősorban az erősportágakban, és nagyon gyakori a megjelenésük izomerő fokozására ajánlott étrend-kiegészítőkben.”

Az a lett cég, amely előállítja a meldoniumot, azt állítja, hogy a gyógyszer hatása normális körülmények között 4-6 hétig tart, egy évben pedig kétszer vagy háromszor lehet használni. Felvetődik a kérdés, hogy akkor ki lehet-e játszani valahogyan az ellenőrzéseket, ügyelve arra, hogy a tiltott anyag kiürüljön időben a szervezetből. Tiszeker szerint ez lehetetlen, mint mondja, ahhoz képest, hogy idén január 1. óta büntetik csak a használatát, közel 100 sportoló bukott meg eddig ezzel a szerrel a doppingellenőrzésen, köztük számos világhíresség is. Hozzáteszi, sok tudományos vizsgálat a hatékonyságáról az orvostudományban nem készült, sőt, a kardiológusok között is nagy a vita az említett anti-ischaemiás szerepéről – nem véletlen, hogy pl. az USA-ban és Magyarországon sincsen törzskönyvezve, mint szívgyógyszer. Mindenesetre egyes sportágak körében népszerű, és a sportolók eddig szedték, vélhetően azért mert teljesítményfokozásra valamilyen módon mégis alkalmas volt.

A meldonium kifejlesztője, Ivars Kalvins még 2009-ben azt nyilatkozta egy lett újságnak, hogy a gyógyszert orosz katonáknak beadták a tudtuk nélkül Afganisztánban az 1980-as években, azzal a céllal, hogy jobban bírják a menetelést és a harcolást. Vagyis hosszú évek óta lehetett tudni, hogy a sportolók felhasználhatják, ezzel növelve az állóképességüket. A WADA már tavaly is tájékoztatta a sportolókat, hogy 2016-ban tiltólistára kerül a meldonium, de miért tartott ilyen hosszú ideig a vizsgálata?

„Rengeteg olyan vegyület, hatóanyag van, amivel próbálkoznak, hogy a teljesítményt – izomerőt és állóképességet – növeljék, és erre a fajta „emberkísérletre” a hadsereg sajnos nagyon is alkalmas. Sokszor előfordult a múltban, hogy a háborúk alkalmával katonáknak különböző szereket adtak, és később ezeket a szereket a sport is felfedezte magának. (tudjuk, hogy a II. világháborúban a német katonák kaptak tesztoszteront az agresszivitás fokozására, vagy pervitint, hogy stimulálják őket, és ne érezzék a fáradtságot). Ahhoz, hogy egy szer felkerüljön a tiltólistára, több kritériumot kell vizsgálni: teljesítményfokozó szerepe, hatása; egészségkárosító hatása; az alkalmazás gyakorisága, népszerűsége, nagysága sportolók körében. Ezért a gyanús hatóanyagokat sokszor évekig a monitoring listán tartják, tehát zajlanak a háttérkutatások, a WADA akkreditált laborjaiban mérik az anyag jelenlétét a sportolói mintákban, de nem jár érte büntetés. Aztán, ha igazolódik a gyanú, felteszik a Tiltólistára.. Egyébként a monitoring lista is nyilvános, minden évben kiadja a WADA, a következő év tiltólistájával együtt” – mondta Tiszeker Ágnes.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a most kirobbant botrány meddig nőhet még, és lesz-e kihatása az Európa-bajnokságra, illetve az olimpiára is.

„Reméljük, mire az említett sporteseményekhez eljutunk, már minden sportoló elolvassa a doppingellenes szervezetek tájékoztatását, és tudni fogja, hogy a meldonium vagy mildronate szedése tilos. Lehetnek még pozitív esetek ezzel a szerrel, de lassan le fog csengeni, mert mindenki számára világos lesz, hogy tilos, és könnyen ki tudják mutatni. Aztán majd jön a következő új csodaszer” – válaszolt Tiszeker Ágnes, aki megjegyezte: “Magyarországon nincs törzskönyvezve, és hivatalosan nem kapható a szer. Nem tudok róla, hogy magyar sportoló szedte volna, pozitív doppingeset biztosan nem volt belőle itthon. Ezen kívül merem remélni, hogy a felvilágosítás is hatékonyan működik nálunk.”

Sokan emlékezhetnek rá, hogy tavaly a Béres Csepp is tiltólistára került (illetve nem maga a Béres Csepp, hanem annak az egyik hatóanyaga, a kobalt). Kíváncsiak voltunk, hogy a sportolók mit szóltak ehhez, hiszen nagyon népszerű volt korábban a használata.

„A MACS és a WADA sem a Béres Cseppet pécézte ki magának, hanem időközben – megint csak orosz sportolók esetei kapcsán – a kobalt felkerült a tiltólistára, ily módon a kobalt minden formájában (kivétel a cyanocobalamin, ami maga a B12 vitamin) tilos élsportolók számára, mennyiségi meghatározás nélkül. Vannak Magyarországon olyan készítmények – ilyen pl. a Béres Csepp és a Béres Csepp extra, de ilyen még a Humet-R szirup, vagy a Ferrocomp forte tabletta is – mely kobaltot tartalmaz (és sajnos nem számít, hogy mekkora mennyiségben, vagy abban a mennyiségben van-e ténylegesen teljesítményfokozó hatása), és ezért sajnos élsportolók számára a használatuk nem javasolt. Nagy visszhangja volt, de megint csak azt gondolom, hogy jól működött a felvilágosítás, és az információátadás, mert minden sportolóhoz eljutott a hír, sőt számos médium is erősen foglalkozott vele – tájékoztattuk a Béres tudományos igazgatóságát is –, és ami a lényeg, annak ellenére, hogy népszerű volt a sportolók körében, és sokan szedték, sikerült az átállás és nem volt pozitív eset belőle doppingellenőrzésen. Nem csak a büntetés egy Nemzeti Doppingellenes Szervezet feladata, hanem az őrködés, figyelmeztetés, tájékoztatás és a felvilágosítás is, és nagyon remélem, hogy ezt a HUNADO (Nemzeti Doppingellenes Szervezet) jól csinálja.”

Tiszeker Ágnes végül azt is elárulta, miért annyira problematikus megkülönböztetni egymástól a doppingszereket és a tényleges gyógyszereket.

„Nincsen határvonal, nem ez alapján szelektál a tiltólista. Számos doppingszer nem gyógyszer, egészségügyi engedélyeztető hatóság sosem látta, nincs gyógyszerként törzskönyvezve, de kapható, mint egy táplálék- vagy étrend-kiegészítő hatóanyaga, összetevője. És számos vegyület megfelelő diagnózis, betegség, hiányállapot esetén életmentő gyógyszer (pl: EPO, Növekedési Hormon, Inzulin, stb.) de egészséges sportoló szervezetében tiltott teljesítményfokozó doppingszer, akár egészségkárosító mellékhatásokat is okozva. Végül vannak még az úgynevezett designer szerek is, melyek jogilag nem gyógyszerek, de minden másban azok, kifejezetten a sport számára, teljesítményfokozó céllal fejlesztették ki őket, és mivel az összetételük nem hivatalos, ezért a kimutatásuk borzasztóan nehéz.”

View the full image Forrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »