Donald Trump újraírná a külpolitikát

Donald Trump újraírná a külpolitikát

Donald Trump csütörtök esti beszédére fókuszált az európai közvélemény tegnap, pedig a milliárdosnak a The New York Timesnak adott nyilatkozata jóval több részlettel szolgált tervezett külpolitikájával kapcsolatban, ha a gondolatok a kampányában már korábban is felmerültek.

Nem globalista, hanem nacionalista, vagy ahogy fogalmazott, amerikanista külpolitikát vizionált Trump a fogadó beszédében. Hogy miről is van szó, azt a vezető amerikai napilapnak a hét közepén adott interjúból derült ki, bár aki követte kampányát, többségükkel találkozhatott már. A lényege az, hogy az Egyesült Államoknak saját, sürgető problémáira kell koncentrálnia, és a kétes célú és eredményességű, legtöbbször katonai karakterű külföldi vállalkozásokat fel kell adnia.

Ennek kapcsán – és ez kelt nagy felháborodást a washingtoni politikai elitnél és az egész nemzetbiztonsági apparátusnál – újfent leszögezte: azoknak a szövetséges országoknak, amelyek maguk nem tesznek meg mindent a saját védelmükért, Amerika az ő elnöksége alatt nem vállalna többé garanciát a biztonságáért. Ami újdonság volt, hogy a korábbiakhoz képest konkrétabban fogalmazva megnevezte a NATO szövetséget, amelyben az úgynevezett ötödik cikkely alapján szerződés kötelezi a tagországokat, hogy az egyiküket ért támadást a saját maguk elleni támadásnak tekintsék.

Az egész vízió politikai logikája, hogy támogatói, illetve az egész amerikai társadalom felé azt üzenhesse: rengeteg pénzt tudnak megspórolni azzal, ha a külföldi vállalkozásokat, biztonsági garanciákat felmondják, és új alapokra helyezik, amelyben a viszonosságnak nagyobb szerepe lesz. Ráadásul ezt összehozta az óriási kereskedelmi passzívummal, amikor úgy fogalmazott, „vagyonokat költünk a haderőre, miközben 800 milliárd dollárt vesztünk évente.

Nekem ez nem tűnik okos dolognak.” Szintén fontos jelzés – éles kontrasztban ellenfele, Hillary Clinton tevékenységével –, hogy Trump nem vonná kérdőre az Egyesült Államok szövetségeseit, ha azok leszámolnak az ellenzékkel, és korlátozzák a polgári szabadságjogokat. Úgy érvelt: „először el kell takarítanunk a saját szemetünket, mielőtt másokat kioktatunk”, majd ehhez hozzátette azt is, hogy „nézzük már meg, mi is történik az országunkban! Hogyan oktathatunk ki bárkit is, amikor itt hidegvérrel lőnek agyon rendőröket?” Kérdésre válaszolva pozitívan említette Recep Tayyip Erdogan török elnököt, amiért az sikeresen tudott szembeszállni az ellene irányuló puccsal.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 23.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »