Domokos Endre János: Betiltható-e a buzifelvonulás?

Vona Gábor, a „nemzeti néppárt” elnöke, a középre húzódás újabb stációjaként a Vona 7 című műsorban Stumpf András kérdésére reagálva kifejtette, hogy „nem biztos, hogy betiltaná” az LMBTQXYZ-felvonulást. Ahelyett, hogy Vona újabb aranyköpését minősítenénk, érdemesebb megvizsgálni, hogy a felvetett probléma – az LMBTQXYZ-felvonulás betilthatósága – a hatályos hazai és az azokat megalapozó nemzetközi jogszabályok szerint mennyire valós.

Az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról (Gytv.) két előzetes tiltási okot ismer, amelyeket a törvény 8. § (1) bekezdése sorol fel tételesen. Ez alapján ma a langyimenet (és bármilyen, a Gytv. hatálya alá tartozó demonstráció) csak és kizárólag akkor tiltható meg előzetesen, ha az a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A BRFK 2011-ben és 2012-ben ezen a címen próbálta betiltani a „Pride”-ot, de a bíróság hatályon kívül helyezte a tiltó határozatokat, majd két évvel később a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy „a BRFK döntése nemcsak diszkriminálta az LMBTQ közösséget a szexuális irányultságuk miatt, hanem zaklatást is megvalósított velük szemben”

Itt azért csendben megjegyzendő, hogy ugyan az a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amelyik a fél várost lebénító langyimenetet a Gytv. 8. § (1) bekezdése alapján tiltó BRFK-határozatokat hatályon kívül helyezte, az ugyanezen jogcímen a Becsület Napját ellehetetlenítő határozatokat szinte kivétel nélkül helyben hagyta, aggály nélkül elfogadva a BRFK érvelését (pl. hogy az aquincumi amfiteátrumban vagy a Hősök tere díszburkolatán tervezett statikus rendezvény miatt a „közlekedés más útvonalon nem biztosítható”).

A Becsület Napja ellehetetlenítésére használt másik – témánk szempontjából érdekes – joghellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 13/2016. (VII. 18.) AB-határozatában is „rámutat arra, hogy a Gytv. szabályozási rendszerében »mások jogainak sérelme« nem a gyülekezés előzetes tiltó okai közé került, hanem a Gytv. 2. § (3) bekezdésébe, ami a Gytv. 14. § (1) bekezdése alapján feloszlatási ok. Ezt a rendszertani értelmezést támasztja alá a nyelvtani értelmezés is, mivel a Gytv. 2. § (3) bekezdésében szereplő »gyülekezés gyakorlása« a megkezdett gyülekezésekre vonatkozik.” Így erre hivatkozva nem tiltható meg előzetesen semmilyen rendezvény, legfeljebb a már megkezdett demonstráció oszlatható fel, ha elveszti békés jellegét.

A hatályos magyar jog és a bíróságok jelenlegi gyakorlata szerint tehát előzetesen akkor tiltható meg egy rendezvény, ha a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, illetve, ha Becsület Napja. Ebből következik, hogy Vona Gábor egy olyan kérdésben foglalt állást, ami a jelenlegi jogi környezetben nem kérdés, ugyanis a rendőrség nem véleményezheti a rendezvény tartalmát (az más tészta, hogy ennek ellenére megteszi) és erre nem alapíthat tiltó határozatot, még akkor sem, ha Vona a miniszterelnök.

Az immár 27 éve hatályban lévő Gytv. azonban a 13/2016. (VII. 18.) számú AB-határozat értelmében december 31-ig bezárólag jelentős változás elé néz. Mivel az ezt elrendelő AB-határozat kiváltó oka a miniszterelnök háza elé szervezett, majd betiltott tüntetés volt, így sok kétségünk nem lehet a felől, hogy a jogalkotó az alapjogok – eddig oszlatási okként szereplő – kollízióját (esetünkben a békés gyülekezés és a magánszférához való jog ütközéséről van szó) hogy fogja feloldani, miközben más „aprócska” változást is eszközöl Európa egyik legliberálisabb gyülekezési törvényén.

Elvi lehetőség természetesen van arra, hogy a jogalkotók – köztük az Országgyűlésben néppártosodó Jobbik érdemes képviselői – a 2013-ban elfogadott oroszországi szabályozáshoz (amely a nem hagyományos szexuális kapcsolatok és a pedofília gyermekek előtti propagálását tiltja és sújtja pénzbírsággal) hasonló passzusokat építsenek be az új Gyülekezési törvénybe, annál is inkább, hogy egy ilyen rendelkezés nem ütközik nemzetközi jogba.

Az Alaptörvény a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: Egységokmány) 19. cikk 3; valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 11. cikk 2. fordulatával egybehangzóan lehetővé teszi az alapvető jogok korlátozását, azzal a kikötéssel, hogy alapvető jog csak

  • törvényi formában,
  • más alapvető jog érvényesülése,
  • valamely alkotmányos érték védelme érdekében,
  • a feltétlenül szükséges mértékben,
  • az elérni kívánt céllal arányosan,
  • az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható (Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés).
  • Az imént előadottakkal egybehangzóan a fent hivatkozott Egyezmény 22. cikke szerint „a békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.” Az Egyezményben nevesített korlátozási lehetőségek közül a közegészség és a közerkölcs látványosan hiányzik a jelenlegi magyar Gytv.-ből, a többi (vagy tiltó vagy oszlatási okként) jelen van.

    A „nem hagyományos szexuális kapcsolatok és a pedofília gyermekek előtti propagálásának” tilalma – ami nem magát a homoszexualitást, csupán annak nyilvános népszerűsítését tiltja – az Egyezmény felhívott 22. cikke alapján a közerkölcs és mások jogainak és szabadságának védelme érdekében oszlatási okként beemelhető lenne az új normaszövegbe (előzetes tiltás azért nem lehetséges, mert az nem megtörtént jogsérelemre, hanem annak puszta feltételezésére alapoz, ergo: jogi nonszensz). Az Egyezményben nevesített közerkölcs védelme mellet az LMBTQXYZ-menet alkalmából elhangzó bizonyos véleménynyilvánítások, magatartásformák (homoszexuális aktus imitálása, vallási jelképek meggyalázása, közszeméremsértés) sértik a gyermekeknek az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében garantált megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát.

    Az Alaptörvény – összhangban a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel – egyértelműen deklarálja, hogy az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani és védelmüket az állam elsőrendű kötelezettségévé teszi. (I. cikk) De az állam kötelessége az alapvető jogok „tiszteletben tartására és védelmére” az egyéni alapjogokkal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről, (30/1992. (V. 26.) AB-határozat), különös tekintettel a gyermekekre (Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdés).

    Az Országgyűlés – noha erre az Alkotmánybíróság valamely relytélyes okból nem tért ki fenti határozatában – nemcsak a miniszterelnök rezidenciájának és magánszférájának védelmében, de a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogának és az LMBTQXYZ-közösség békés gyülekezéshez való jogának egyértelmű ütközésének feloldásában is mulasztásos alkotmánysértést követ el. Akár a Jobbikra is hárulhat az a megtisztelő feladat, hogy az új Gytv. előkészítése és vitája során ezt az állapotot feloldja. Persze csak akkor, ha ez még belefér a néppárti imázsba.


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »