Dokumentumfilm a székely „betyárokról” a csíki Lázár-házban

Dokumentumfilm a székely „betyárokról” a csíki Lázár-házban

Zsigmond Attila Székelyföldi betyárok című filmjét mutatják be Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében csütörtökön 18 órakor a csíki Lázár-ház dísztermében.

zsigmond_attila_betyarok_verk2_or_b

A 2014-es dokumentumfilmet Zsigmond Attila rendező-operatőr, Iochom István újságíró, a film szakértője és Bajna György producer ismerteti. A Székelyföldi betyárok a szocialista rendszer kezdeti időszakának kevésbé ismert jelenségét, három székely fiatal egyedi szembenállását, rendszerellenes ténykedését mutatja be.

A 2014-es dokumentumfilm nemcsak tényeket közöl a három székely „betyárról”, de a kalandos történetek miatt izgalmas, gördülékeny is. Az ozsdolai Pusztai Ferenc és Dézsi Dénes, valamint a kászonfeltízi Máté György (Jeges) a rendszer kiszolgálói ellen harcoló modern Rózsa Sándorokként próbálták a népet segíteni, az önkényes erdészeket félelemben tartani, az állami boltok termékeit szétosztani a szegények között.

Pusztai, Jeges, Dézsi – az 1950-es évek elején e három név tartotta izgalomban Felső-Háromszéket és a Kászonok vidékét. Egyszerű falusi fiatalemberek voltak, akiket a kommunista hatalom üldözött. A rendszer katonaszökevényként, gyilkosként és rablóként kezelte őket, míg a nép szemében nagy megbecsülésnek és népszerűségnek örvendtek, akárcsak Rózsa Sándor, Angyal Bandi, Sobri Jóska és a többi legendás hírű betyár.

A falusi nép a szegények pártfogóiként és a zsiványbecsület legromantikusabb megtestesítőiként, valóságos balladai hősökként tisztelte és emlegette a három betyárt, akik vakmerő harcba szálltak a kommunista hatalom kiszolgálóival, annak hűséges pribékjeivel. A néha túl vakmerő fiatalemberek fegyverrel a kézben szálltak harcba a kommunista hatalom kiszolgálóival, annak hűséges pribékjeivel, és eszközeikben nem válogatva igyekeztek megakadályozni a szocialista eszmék terjesztését, a kollektivizálást.

Harcuk természetesen nem tudta megváltoztatni a rendszert, de hősies küzdelmük nyomán néhány hatalmával visszaélő személy elnyerte büntetését. Végül mindhármukkal a milícia és a szekuritáté golyói végeztek, és még ma sem tudni, hogy hová temették el őket.

A Hargita Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége 1998-ban a kászonaltízi temetőben állított keresztet Jegesnek a következő felirattal: „Máté György Jeges 1928–1955 a kommunista rendszer áldozata bajtársaival, Dézsi Dénessel és Pusztai Ferenccel együtt”. Negyed évszázaddal a rendszerváltás után, 2014. októberében Ozsdolán emléket állítottak a kommunizmus áldozatainak, így a híres ozsdolai betyárok emlékét szülőfalujukban márványtábla őrzi.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »