Digitális emlékezet – Farkas Julcsa

Digitális emlékezet – Farkas Julcsa

Több mítosz, tévhit is körbelengi a paraszti kultúrát. Az egyik a bezártság, tartósság, hagyományokhoz körömszakadtáig való kötődés.

A paraszti aratás jelkép, a kasza pedig nem is annyira régi a magyar parasztság gyakorlatában. A 15. századtól, Németalföldről kiindulva fokozatosan váltotta fel a kevésbé hatékony sarlót, de a Kárpát-medencei széles körű elterjedése csak a 19. század végére tehető. A learatott gabonából a szemet a magyarság körében viszont egészen a 20. század elejéig vagy nyomtatással (a földre terítet gabonakévékből állatokkal tapostatva ki a szemet), vagy csépléssel (cséppel való ütlegeléssel) nyerték. A 19. század közepe táján jelennek meg a modern, először gőz (no, azt megelőzően meg lóval üzembe hozott járgányos), később robbanómotor meghajtású cséplőgépek. S hozzájuk szinte azonnal egy, mára az egész magyar nyelvterületen közismert, A cséplőgépbe esett lány címmel ellátott új stílusú ballada is kapcsolódik (ma ismert első lejegyzései a 19. közepéről származnak). A cséplőgép tetején (az asztalon) álló fiatal leányokra leselkedett nagy veszély, akik onnan adagolták a lábuk előtt tátongó nyíláson keresztül a cséplőgép dobjába (egy speciális zúzóberendezés) a gabonakötegeket (kévéket). Elég volt egy rossz mozdulat, s máris a szaporán dolgozó verőlécek között találhatta magát, ami egyenlő volt a biztos és szörnyű halállal. Bacsó Péter Te rongyos élet című filmjében (1983) is láthatunk ilyen, az 1950-es évek legelején játszódó jelenetet, amikor a fővárosi elvtársak érkezése feletti örömtől elvakult tanító elvtárs addig integetett a cséplőgép tetejéről, mígnem beleesett a dobba, ahol halálát lelte.

A magyar balladákban nagyon gyakran egy bizonyos Farkas Julcsát jelölnek meg áldozatként:

Hírdetés

Ezernyóccázkilencvenhatogyik évbe
mi törtínt a borocskai szőllősbe.
Farkas Julcsa fölat a gépasztalra,
véletlenül belejesett a dobba.

És a Kisóváron 1943-ban készült képen látható az a leány, akivel ez elő is fordulhatott volna. No, nem az előtérben, hiszen ők, szemmel láthatóan, városról érkezett, elegáns hölgyek, s gereblyét csak a fotográfus kedvéért vettek a kezükbe. Ott hátul, fenn a cséplőgép tetején, akinek éppen csak a szoknyája alsó szegélye látszódik, ő az, akire az a veszély is leselkedhetett, hogy beleessen a dobba. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »