Csütörtökön szavaz Nagy-Britannia az EU-tagságról

Csütörtökön szavaz Nagy-Britannia az EU-tagságról

(Hírösszefoglaló)

Népszavazást tartanak csütörtökön Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról. A referendumot az egész EU-ban feszült várakozás előzi meg, mert a bizonytalan kimenetelű voksolás eredménye jelentős hatással lehet az unió jövőjére nézve.

David Cameron miniszterelnök február 20-án hirdette ki hivatalosan június 23-ára a brit EU-tagság jövőjéről döntő referendumot. A szavazóhelyiségek csütörtökön helyi idő szerint 7 órakor nyitnak és 22 órakor zárnak – közép-európai idő szerint a 8 és 23 óra közötti időszakban lesznek nyitva -, 46 millió választópolgár jogosult a részvételre. A végeredményt az előzetes becslések szerint pénteken kora délelőtt jelentik be. Szakértői várakozások szerint azonban helyi idő szerint hajnali 3-4 óra között már viszonylag megbízható képet lehet alkotni a várható eredményről.

A referendumról szóló törvény 2017 végéig írta elő a brit EU-tagság jövőjéről szóló népszavazás megtartását, de a brit sajtó már Cameron februári bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot június 23-ára írja ki a kormányfő.

Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a május elején megtartott angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között.

A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek február 19-én befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában.

A konzervatív párti brit kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviselte, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja, az egyes kabinettagok azonban Cameron engedélye alapján meggyőződésük szerint, szabadon dönthettek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg.

Erről a kompromisszumos megoldásról a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.

A kormány erősen megosztott a kérdésben, az EU-szkeptikus szárny tagjai között olyan nehézsúlyú veteránok kampányoltak – saját kormányuk álláspontjával szemben – a Brexit, vagyis a kilépés mellett, mint Boris Johnson, London volt polgármestere és Michael Gove igazságügyi miniszter.

A bennmaradás mellett érvelő konzervatív párti Cameron egyik legfőbb szövetségese ugyanakkor Sadiq Khan, London májusban megválasztott új – egyben első muszlim – polgármestere, aki a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt színeiben indult és győzött a polgármester-választáson.

Cameronnak a brit EU-tagságot pártoló konzervatív táborban is van ellenzéke.

Kenneth Clarke, a Thatcher-éra utolsó máig aktív nagy tekintélyű veteránja, aki a korábbi konzervatív kormányokban számos miniszteri posztot is betöltött, és többször indult a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, Londonban dolgozó külföldi újságíróknak tartott minapi háttérbeszélgetésén egyértelművé tette, hogy feleslegesnek, sőt felelőtlenségnek tartja a népszavazás kiírását. Érvelése szerint Nagy-Britanniában nagyon jól működő parlamentáris demokrácia van, és ha ezt valaki meg akarja kerülni egy olyan óriási horderejű kérdés népszavazásra bocsátásával, amely “a következő 30-40-50 évre” meghatározza Nagy-Britannia, sőt a világ sorsát, “az rendkívül meggondolatlan, felelőtlen lépést tesz”. Clarke szerint ugyanis “nagyon kevés brit választónak van akár csak halovány fogalma arról, hogy az EU hogyan működik”.

A kampány során a brit és a külföldi üzleti szféra legnagyobb vállalatai, valamint az EU-társállamok több vezetője is állásfoglalásokban, nyílt levelekben állt ki Nagy-Britannia EU-tagságáért.

A magyar kormány a Daily Mail című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában közölt egész oldalas hirdetésben érvelt a brit EU-tagság megőrzése mellett.

“A döntés az Önöké, de szeretném, ha tudnák, hogy Magyarország büszkén áll Önök mellett az Európai Unió tagjaként” – állt a hirdetésben, amely alatt Orbán Viktor miniszterelnök aláírása volt látható.

A The Guardian című baloldali brit napilap online kiadásának véleményrovata szerdán Matteo Renzi olasz miniszterelnök cikkét közölte. Renzi szerint ha a brit választók a kilépésre szavaznak, az olyan hiba lenne, amelynek elsősorban ők fizetnék meg az árát. Az Európai Unió nem csupán a kontinens évszázados háborúskodásaira adott békés válasz, de olyan eszköz is, amely az egyéni gyengeségeket kollektív erővé alakítja, és nem az a probléma, hogy az EU túl sokat tesz ezért, hanem az, hogy túl keveset – fogalmaz az olasz kormányfő.

Renzi – utalva a Brexit-tábor érvrendszerének egyik visszatérő elemére – cikkében hangsúlyozva, hogy nem létezik “brüsszeli szuperállam”, és a zöldségeseknek sem kell az uborkák méreteit méricskélniük.

Az elmúlt napok közvélemény-kutatásai arra vallanak, hogy a Brexit-tábor korábban mért jelentős előnye elenyészett; a jelenlegi felmérések zöme holtversenyt mutat, vagy a bennmaradást pártolók néhány pontos előnyét jelzi.

Ezernél több üzleti vezető a bennmaradás mellett

Ezernél több brit és külföldi üzleti vezető, köztük a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója közös felhívásban foglalt állást Nagy-Britannia EU-tagsága mellett.

A The Times tekintélyes konzervatív brit napilap szerdai kiadásában – a brit EU-tagságról döntő csütörtöki népszavazás előtt egy nappal – megjelent levelet 1285 vállalati vezető írta alá. Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű üzleti kezdeményezéshez a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100 indexét alkotó legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok vezetői közül ötven csatlakozott.

A felhívást aláíró vezetők cégei összesen 1,75 millió alkalmazottat foglalkoztatnak. A vállalatok között szerepelnek a BAE Systems, a legnagyobb európai hadiipari csoport, az easyJet és a Ryanair légitársaság, a BASF vegyipari konszern, a BMW autógyár, a BP olajipari konglomerátum, a Barclays óriásbank, a Virgin vállalatcsoport és a Rolls-Royce ipari csoport.

Aláírta a felhívást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is.

Levelük szerint az üzleti vállalkozásoknak és alkalmazottaiknak óriási előny, hogy részesei lehetnek a világ legnagyobb, belső határok nélküli egységes piacának, ha viszont Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, akkor elölről kellene kezdeni a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését az 500 milliós piaccal.

Ez nemcsak az exportőröknek okozna kárt, hanem annak a többszázezer kis- és középvállalatnak is, amelyek e cégekkel együttműködnek – áll a The Timesban közzétett felhívásban.

Az aláírók szerint még a kilépés hívei is elismerik, hogy a Brexit – vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból – rövid távon gazdasági bizonytalanságot okozna és munkahelyeket sodorna veszélybe.

A felhívás szerint különösen a kisebb vállalkozások és alkalmazottaik lennének kitéve annak a sokknak, amely akkor érhetné a brit gazdaságot, ha a népszavazáson a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Az EU-tagság ugyanakkor kedvező az üzleti szférának, és kedvező a munkahelyteremtés szempontjából is, ezért az aláírók azt támogatják, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja – fejeződik be a közös levél.

Az utóbbi hetekben brit és külföldi óriásvállalatok – köztük sokan a szerdai felhívás aláírói közül – sorra foglaltak állást a további brit EU-tagság mellett, de a The Timesban közölt felhívás messze a legnagyobb ilyen kezdeményezés. Nemrégiben a Financial Times londoni gazdasági napilapban jelent meg egy hasonló állásfoglalás, 51 nagyvállalati vezető aláírásával. Ehhez a kezdeményezéshez is csatlakozott Hernádi Zsolt, az aláírók között szerepeltek olyan óriásvállalatok első számú vezetői is, mint a Vodafone, a Royal Dutch Shell, a BASF, a Nestlé, a BMW, a Rolls-Royce, a Deutsche Telekom, az Ericsson, a Siemens, a Volvo, a BP, az ABB és az E.ON.

Az aláírók hangsúlyozták, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasági és kereskedelmi erőközpontja, a teljes világkereskedelemből 16 százalékkal részesedik, félmilliárd lakója 14 ezer milliárd euró értékű hazai összterméket (GDP) állít elő évente. Mindez rendkívül erőteljes alkupozíciót biztosít az európai cégeknek a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon, lehetővé téve egyben az európai munkahelyek és iparágak védelmét a külső fenyegetésekkel szemben.

David Cameron brit miniszterelnök a Financial Times szerdai kiadásában megjelent interjúban kijelentette: sajnálja, hogy az utóbbi hetekben nem állt még több üzleti vezető nyilvánosan a brit EU-tagság mellett. Hozzátette: a közvélemény-kutatási adatok nagyon szoros megoszlást mutatnak, és “senki nem tudja, mi fog történni”, de ő személy szerint hisz abban, hogy a bennmaradást pártoló oldal győz a népszavazáson.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a Brexit-tábor kerülne többségbe, akkor ő “gyorsan” elkezdené a tárgyalásokat Brüsszellel a kilépési feltételekről.

Romano Prodi: Európa nem visszafordítható

Nagy-Britannia kilépése az EU-ból súlyos politikai kárt okozna azzal az üzenettel, hogy az EU nem hosszútávú és visszafordítható projekt, márpedig nem így van – nyilatkozta Romano Prodi az Európai Bizottság volt elnöke szerdán a Radio Popolare nevű olasz rádiónak.

Az Európai Bizottságot 1999 és 2004 között vezető Romano Prodi, aki kétszer volt olasz miniszterelnök is, hangsúlyozta, hogy ha a brit választók nemet mondanak a kilépésre, akkor is “két- vagy többsebességes Európával találjuk szemben magunkat”.

Hozzátette: a Brexit győzelmével sem borulna fel teljesen Nagy-Britannia és az EU kapcsolatrendszere, “kompromisszumokkal fenntarthatók maradnak az utóbbi években kötött gazdasági megállapodások és a közös érdekeltségű politikai-katonai szövetségek”.

Prodi szerint az esetleges kilépés nem veszélyezteti az európai vagy nemzetközi pénzügyi stabilitást, “legfeljebb a City néhány pontot veszít” a tőzsdéken. Az olasz politikus veszélyesebbnek tartja, hogy Nagy-Britannia példáját más európai államok követhetik: “a balti államokra vagy Lengyelországra gondolok. Talán nem lépnek ki az Európai Unióból, mivel szép pénzt kapnak Brüsszeltől, de ugyanazokat a kedvezményes feltételeket követelhetnék maguknak, mint amelyekben Nagy Britannia részesül”.

Kiemelte: “A feszültségek, megosztások, egoizmusok kétsebességes Európához vezethetnek, és ez csúnya sorsot jelentene Európa számára, amelyet közös értékekkel, érzelmekkel képzeltünk el, nem kizárólag gazdasági projektként.”

Megjegyezte, hogy Nagy-Britannia bennmaradása is két- vagy többsebességes Európát teremt, mivel a maradásért cserébe az ország máris kedvezményes bánásmódban részesül az EU-tagállamok sorában.

“Vagy megértjük, hogy együtt kell maradnunk vagy elsodor bennünket a jövő világa, az Egyesült Államokkal vagy Kínával szemben” – hangoztatta Romano Prodi. Hozzátette, hogy Európában a központi problémát az igazságosabb bérmegosztás és munkaerőpiac hiánya képviseli, mivel “a gazdagság kevesek kezében összpontosul és egyre több a szegény Európában, ez vezet félelemhez, bizonytalansághoz, megosztottsághoz, és táplálja az Európa-ellenes és idegengyűlölő érzelmeket”.

Bírálta a berlini kormányt is az Európai Bizottság volt elnöke, aki szerint a legerősebb európai államnak számító Németországnak nagy a hatalma, de a felelőssége is, ezt azonban “nem az általános európai érdekek mentén veti latba, hanem saját dogmáit és szabályait követi, és nem veszi figyelembe az országok közötti különbségeket”.

Közben az euroszkeptikus 5 Csillag Mozgalom (M5S) olasz ellenzéki párt alapítója, Beppe Grillo honlapján hangsúlyozta, hogy a mozgalom ellenzi Nagy-Britannia kilépését, és az M5S-nek “nem áll szándékában elhagyni Európát. Ha nem érdekelne bennünket Európa, nem a miénk lenne a második legnagyobb létszámú olasz delegáció az Európai Parlamentben. Az M5S belülről akarja átalakítani az EU-t” – írta.

Osztrák védelmi miniszter: A Brexit gyengítené az unió biztonságpolitikáját

Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépése (Brexit) csak tovább gyengítené az unió biztonságpolitikáját – vélekedett Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter szerdán, a brit EU-tagságról rendezendő népszavazás előtti napon.

Az APA osztrák hírügynökségnek a tárcavezető kijelentette: a Brexit jelentős visszalépést jelentene abban a törekvésben, hogy önálló, független és határozott biztonságpolitikája legyen Európának, és tovább gyengítené az EU amúgy sem nagy biztonságpolitikai súlyát a világban.

A védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy bár a brit biztonságpolitika túlnyomórészt a transzatlanti kapcsolatokra épül, azonban a szigetország részt vesz az uniós hadműveletekben és az Európai Unió gyors reagálású erőiben is. Úgy vélte, hogy amennyiben Nagy-Britannia esetleg az unióból való kilépés mellett dönt, és a brit diplomaták már nem vennének részt a külszolgálatokban, a hadsereg pedig a katonai műveletekben, illetve az uniós katonai egységek munkájában, az komoly veszteséget jelentene és súlyos minőségi romlást jelente az unió védelmi politikájában. Mindezt azzal indokolta, hogy a brit hadsereg igencsak tapasztalt.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a brit népszavazás megrendezéséről szóló döntést tiszteletben kell tartani, az eredményt pedig el kell fogadni.

Török külügyminiszter: Ankara a britek uniós tagságának híve

Törökország azt szeretné, hogy Nagy-Britannia mindenképpen az Európai Unió (EU) tagja maradjon – mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán Ankarában az észak-ciprusi kollégájával tartott sajtótájékoztatón.

Cavusoglu hangsúlyozta: kétségtelenül negatív hatása lenne, ha a britek kilépnének az unióból. A török politikus mindazonáltal helytelenítette, hogy Törökország EU-csatlakozásának kérdését felhasználták a Nagy-Britannia uniós tagságáról csütörtökön tartandó brit népszavazás kampányában.

Nagy-Britannia hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba, de a kérdés a népszavazás előtt fontos szerepet kapott a brit EU-tagság híveinek és ellenzőinek vitáiban. A referendum kimenetele bizonytalan, az eredménye azonban meghatározó jelentőségű lehet az unió jövőjének szempontjából.

A Brexit támogatói szerint a jövőben törökök milliói áraszthatnák el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannnia az unióban marad, Törökország pedig belép. David Cameron brit kormányfő májusban ugyanakkor úgy fogalmazott: az eddigi előrelépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz.

A török külügyminiszter arra figyelmeztette Európát, hogy meg kell újulnia, változtatnia kell politikáján, szembe kell szállnia a rasszizmussal és az idegengyűlölettel, ha nem akar meggyengülni. Mint kifejtette, az unió Törökország nélkül csak “félkész megoldást” találhat az európai emberek problémáira. Az EU-nak nem félnie kellene Ankarától, hanem együttműködnie kell vele – hangoztatta.

A március 18-i menekültügyi megállapodás értelmében egyelőre még a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is megválaszolatlan. Brüsszel 72 feltétel teljesítésére kérte Ankarát, ezek túlnyomó többségének Törökország eleget tett, az Európa szerint túl tágan értelmezett terrorellenes törvényén azonban a fenyegetettségre hivatkozva nem hajlandó enyhíteni.

Ujhelyi: a referendum fordulópont lesz az EU, és így Magyarország történelmében is

A Nagy-Britannia uniós tagságáról kiírt népszavazás fordulópont lesz az Európai Unió, és így Magyarország történelmében is, azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen politikát kíván folytatni a kilépés támogatóinak győzelme esetén – jelentette ki Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti (EP-) képviselő szerdán Brüsszelben.

“Akár győznek a kilépni akarók, akár a bennmaradás mellett érvelők kerülnek többségbe, egy másik unióra fogunk ébredni” – fogalmazott Ujhelyi István, aki szerint már a döntéshozók asztalán vannak azok a forgatókönyvek, amelyek Londonnal vagy nélküle, de egy jóval szorosabban együttműködő, kétsebességes Európai Unió létrehozását vázolják fel.

Sajtótájékoztatóján a politikus hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós tagságának esetleges megszüntetése (Brexit) után új korszak kezdődik, “mi pedig a mai napig nem tudjuk, hogy Orbán Viktor milyen politikát kíván képviselni”.

Ujhelyi szerint a magyar kormányfőnek “nem áll érdekében egy szorosabban együttműködő szövetségben bent maradni, mert abban a pillanatban elbukik az illiberális rendszere. Nem érdeke, hogy közös főügyészség alatt dolgozzon a Polt Péter vezette vádhatóság, de nem érdeke a közös monetáris politika sem, hiszen attól a pillanattól kezdve az adó- és költségvetési politikája felett is érdemi kontroll lenne”.

A képviselő hozzátette, nemrégiben írásbeli kérdéssel fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy megtudja: léteznek-e forgatókönyvek a kétsebességes modell mielőbbi megvalósítására. “Juncker válaszában elismerte, hogy – ha nem is kimondva a kétsebességes Európa létrehozását, de – közép és hosszú távon is a gazdasági és monetáris unió megvalósítására fogják helyezni a hangsúlyt” – tudatta Ujhelyi.

A szocialista politikus ezért felszólította a magyar kormányt, hogy tegye világossá, “eldöntötték-e már, hogy Magyarország részt vesz-e a Brexit után átalakuló és egységesebben működő Európai Unió létrehozásában, vagy inkább kimaradunk belőle és ezzel lemondunk a közös fejlődésről és biztonságról”. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »