Csukás István: a mese örök, hiszen a közönsége is örök

Csukás István: a mese örök, hiszen a közönsége is örök

Április 2-án ünnepelte 80. születésnapját Csukás István. A Kisújszálláson született író, költő tehetségére először a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett versenyén figyeltek fel. Csukás István első helyet ért el a pályázaton, melyre egyik barátja küldte be a verseit. Csukás István eleinte felnőtteknek írt, majd az 1960-as évek közepén fordult a gyermekirodalom felé. Olyan alkotások köthetőek a nevéhez, mint a Süsü, a sárkány, a Mirr-Murr, a kandúr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász és a Pom-Pom. Csukás Istvánt megkapta József Attila-díjat, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíját, 1999-ben pedig Kossuth-díjjal jutalmazták.

Boldog és elégedett ember vagyok, mert egész életemben azt csináltam, amit szerettem, és ez nagyon nagy dolog – vallott életéről és munkásságáról Csukás István Kossuth-díjas költő, író.

Életem közepe felé beszabadultam egy csodálatos birodalomba, a gyerekirodalomba, ami nekem máig tartó örömöt, élményt, vidámságot, mosolygást és a gyerekek mellett mindenki szeretetét hozta. Ennél többet nem is lehet kívánni – mondta az író, aki többek közt olyan, generációk kedvenc mesehőseit alkotta meg, mint Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, PomPom vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász.

Csukás István úgy vélekedett, hogy míg kortársai műfordítással vagy versírással keresték kenyerüket, ő „jobb lóra tett”, mert az évek során kiderült, hogy van tehetsége és érzéke ahhoz, hogy megtalálja a kapcsolatot a gyerekekkel.

Nem mindegyik író tud drámát vagy regényt írni, ahogy nem mindenki tud a gyerekekhez írni sem – jegyezte meg. A Kisújszálláson 1936. április 2-án született alkotó felidézte, hogy fiatal korában hegedűművésznek készült, ám mikor 17 évesen megjelentek első versei, úgy döntött, ahelyett, hogy mások műveit interpretálja, inkább saját műveket szeretne létrehozni.

Az 1960-as évek végén, Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, amit soha nem bánt meg.

A gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret. A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban – fűzte hozzá. Véleménye szerint ez azért van, mert a gyerekek érzékenyebbek, gyorsabban reagálnak, és a véleményüket is egyértelműen megmutatják. Ezért a siker igazi siker, mert ami jó, azt tényleg a szívükbe zárják.

Az évek alatt sokat változott a világ, ahogy a gyerekek szokásai is, ennek ellenére Csukás István úgy véli, a mese örök, „hiszen a közönsége is örök”.

Azért kell nekik mesét írni, mert a gyerek meg akarja ismerni és meg akarja hódítani a világot és amíg ez a vágya megvan, addig ezt ki kell elégíteni. Ebben segít a művészet – hangsúlyozta. Arra azonban mindig odafigyelt, hogy hogyan változik például a nyelv, a gyerekek szókincse, ezért gyakran megy közéjük és fülel, igyekszik elsajátítani a hallottakat, amelyeket gyakran épít be írásaiba.

A gyerekek nyelvteremtő zsenik is, hiszen remek szavakat találnak ki, szabadon garázdálkodnak a nyelvvel, kettévágják, kifordítják, visszafele olvassák, és én is erre biztatom őket – mondta. A több mint negyven éve töretlen népszerűségnek örvendő művész azt mondja, a siker titka, hogy sohasem fél kézzel, hanem teljes szívvel írta meséit.

Hangsúlyozta, hogy a gyerekirodalmat a felnőtt irodalommal pontosan egyenértékűnek tartja, de sérelmezte, hogy ma az irodalmi közvélemény nem ismeri el megfelelő módon ezt a műfajt. Mint mondta, a gyerekirodalom rangja nincs a helyén, és amíg ez így van, addig megfelelő támogatásokat sem fog kapni. Úgy vélte, hogy bár fontos támogatni a felnőtteknek szóló magyar filmek elkészülését, de legalább ilyen jelentőségű, hogy minőségi gyerekfilmek is készüljenek.

Felidézte, hogy pályája elején évente 10 játékfilmet is forgattak a számtalan báb-, animációs és rajzfilm mellett, ma azonban tíz év alatt szinte egy se forog, pedig a gyerekeken nem lenne szabad spórolni.

A jövő itt van mellettünk, körülbelül egy méter magasságban – mondta, utalva arra, hogy a gyerekek művelésébe fektetett pénz térülhet meg igazán. Csukás István írt játék-, rajz- és gyurmafilmet, hangjátékot, színdarabot és gyerekoperát is, amelyet 2014-ben Szökevény csillagok címmel mutattak be a Szegedi Nemzeti Színházban. Zala megyében általános iskola, Balatonszárszón színház viseli a nevét, 2014-ben pedig Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója Csukás István-díjat alapított gyermekdarabok elismerésére. Ez utóbbiról az író elmondta: bízik abban, hogy személye és életműve kedvet hozhat a fiatal alkotók számára minőségi gyerekdarabok megírásához.

Úgy tűnik, egyre több tehetséges író, költő kap kedvet a gyerekirodalomhoz, aminek szívből örülök. Csak biztatni tudom őket, mert ez egy nagyon izgalmas része az alkotói pályának, és nem mellékesen óriási sikereket lehet itt elérni – fűzte hozzá.

Csukás István jelenleg több színdarabon is dolgozik, de tervei között szerepel régi meséinek folytatása is. Évente átlagosan két könyve jelenik meg.

librarius.hu / MTI


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »