Csúcson a Németországban élő külföldiek száma

10,6 millióra emelkedett az országban élő külföldi állampolgárok száma 2017-ben: a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki adatai szerint a növekedés legfőbb oka az Európai Unióhoz (EU) 2004 óta csatlakozott országokból érkező bevándorlás.

A Destatis közleménye szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2017. december 31-én 10 623 940 ember szerepel, ami 5,8 százalékos – 584 860 fős – növekedés az egy évvel korábbi 10 039 080-hoz képest. A hivatal legutóbbi – 2017 első negyedévéből származó – adata szerint Németországnak 82,6 millió lakosa van, a nem német állampolgárok aránya így nagyjából 13 százalék. A magyar állampolgárok száma tavaly év végén 207 025 volt, egy évvel korábban 192 340.

A Destatis közleménye szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2017. december 31-én 10 623 940 ember szerepel, ami 5,8 százalékos – 584 860 fős – növekedés az egy évvel korábbi 10 039 080-hoz képest. A hivatal legutóbbi – 2017 első negyedévéből származó – adata szerint Németországnak 82,6 millió lakosa van, a nem német állampolgárok aránya így nagyjából 13 százalék. A magyar állampolgárok száma tavaly év végén 207 025 volt, egy évvel korábban 192 340.

Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében – képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)

Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)

A mintegy 585 ezer fős tavalyi növekedés a menekültválság előtt, 2013-ban tapasztalt ütemnek felel meg, és meghaladja az utóbbi 10 év 388 ezer fős éves átlagát – áll a Destatis közleményében, amely szerint 2017-ben két tényező volt meghatározó: az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező bevándorlás csökkenése, és az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Románia) érkező bevándorlás régóta tartó növekedése.

Németországban menedékjogot kapott szíriaiak német nyelvtanfolyamon vesznek részt egy hannoveri nyelviskolában – képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte)

Németországban menedékjogot kapott szíriaiak német nyelvtanfolyamon vesznek részt egy hannoveri nyelviskolában (Fotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte)

A harmadik országokból származó külföldiek száma 163 ezer fővel emelkedett, szemben az egy évvel korábbi 665 ezerrel. A legnagyobb növekedést a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgároknál mérték, körükben a nettó bevándorlás (a bevándorlók és kivándorlók számának különbsége) 61 ezer főt, 17 ezer főt, illetve 5 ezer főt tett ki. Az EU-s országokból érkezett külföldiek száma az egy évvel korábbi 277 ezer után 439 ezer fővel emelkedett 2017-ben, a legnagyobb mértékben a lengyelek, a románok és a bolgárok száma nőtt, 85 ezer, 85 ezer, illetve 45 ezer fővel.

A Destatis kiemelte, hogy az utóbbi tíz év fejleményei azt mutatják, hogy folyamatosan emelkedik a 2004 óta csatlakozott, úgynevezett új EU-s államokból induló bevándorlás jelentősége Németországban. Az új EU-tagállamok valamelyikének állampolgárságával rendelkezők száma 2007 és 2017 között 919 ezerről 2,6 millióra emelkedett, ami 185,7 százalékos növekedés. A legnagyobb mértékű emelkedés a román és a bolgár állampolgárok csoportjában ment végbe 636,3 százalékkal, illetve 563 százalékkal.

A menedékkérők száma tovább csökkent

Márciusban is csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma a szövetségi belügyminisztérium csütörtökön közölt adatai szerint: márciusban 10 717 menedékkérőt regisztráltak, ami 28,4 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 14 976-hoz képest, és 2,6 százalékos csökkenés a februári 11 007-hez képest. Az első negyedévben – a január-márciusi időszakban – 39 884 menedékkérőt regisztráltak, ez 15,6 százalékos csökkenés a 2017 első negyedévében regisztrált 47 249-hez viszonyítva.

Magyarországról Ausztrián keresztül Németországba érkezett illegális bevándorlók alszanak a müncheni főpályaudvaron – képünk illusztráció (MTI/EPA/Andreas Gebert)

Magyarországról Ausztrián keresztül Németországba érkezett illegális bevándorlók alszanak a müncheni főpályaudvaron (MTI/EPA/Andreas Gebert)

A menedékkérők száma 2016 tavasza, a balkáni migrációs útvonal lezárása, illetve az EU-Törökország menekültügyi megállapodás óta csökken. Előtte voltak olyan időszakok, amikor egy nap alatt érkezett Németországba annyi menedékkérő, mint az idén márciusban 31 nap alatt. A legnagyobb csoportokat márciusban a szíriai és az eritreai menedékkérők alkották, nagyjából 2000, illetve 1000 fővel. A többi származási országot tekintve ezer alatt volt az érkezők száma.

Éves szinten 37,3 százalékos a csökkenés

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) márciusban 12 622 menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Ez éves szinten 37,3 százalékos csökkenés, havi összevetésben 1,1 százalékos növekedés. A hivatal februárban 22 714 kérelmet bírált el, míg egy évvel korábban 80 595, egy hónappal korábban pedig 21 301 volt az elbírált kérelmek száma.

Migránsok befogadására kialakított sátortábor Berlinben (Fotó: MTI/EPA/Ralf Hirschberger)

Migránsok befogadására kialakított sátortábor Berlinben (Fotó: MTI/EPA/Ralf Hirschberger)

Menedékjogot vagy más, németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státuszt a kérelmezők 30,6 százaléka kapott. A kérelmek 35,6 százalékát elutasították. A kérelmek 33,8 százaléka a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Ide tartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszer keretében más uniós tagországnak átadott menedékkérők ügyei.

A legsúlyosabb időszakban csaknem egymillió migráns érkezett

A hivatal ügyhátraléka 51 968-ra csökkent az egy évvel korábbi 278 006-ról, illetve az egy hónappal korábbi 55 279-ről. A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, 2016-ban további 280 ezret, 2017-ben pedig 187 ezret. A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós szerződése szerint a menekültügyi rendszer keretében Németországba érkező emberek számát az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »