Csökkenti hatékonyságunkat, ha egyszerre sok mindent csinálunk

Csökkenti hatékonyságunkat, ha egyszerre sok mindent csinálunk

Életünk során közel 10,5 évet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan, ami azt is jelenti, hogy az 5 munkanapból mindössze 3 telik igazán hasznosan. Egy felmérés összeszedte azon tevékenységeket, amelyek túl sok időnket emésztik fel feleslegesen a munkahelyen. Ezek hatásait enyhítheti többek között a távmunka, ami viszont korábbi kutatások szerint egyáltalán nem elterjedt még hazánkban.

Az irodai dolgozók naponta átlagosan 200 e-mailt kapnak és tizenötször ellenőrzik a postaládájukat, ezáltal közel 2,5 órát töltenek a leveleik elolvasásával és megválaszolásával – derül ki a Samsung felméréséből. A postafiók gyakori frissítése, akárcsak a multitasking, visszaveti a hatékonyságot. A dél-koreai cég európai országokat vizsgáló legfrissebb kutatásából az is kiderül, hogy napi szinten átlagosan 1,6 órát használjuk magáncélra a céges mobiltelefonunkat, a nyolcórás munkaidő alatt például nagyjából 32 percet szörfölünk a közösségi oldalainkon.

Mivel az emberek mindössze 2,5 százaléka, azaz minden 40. munkavállaló tud valóban hatékonyabban dolgozni, ha a figyelme több feladat között oszlik meg,

a könnyebb elintéznivalók esetén 8, míg az összetettebb feladatok esetén akár 25 percre is szükségünk lehet ahhoz, hogy ugyanolyan hatékonyan végezzük a munkánkat, ahol abbahagytuk.

Éppen ezért célszerűbb nem megszakítani a teendők elvégzését, hanem tömbösítve, például a munkaidő elején, közepén és végén átolvasni az e-maileket és ellenőrizni a közösségi csatornákat.

A közlekedésre fordított idő nem része a munkaidőnek, pedig egy ingázó átlagosan napi 56 percet tölt utazással. Nem szükségszerűen kell ennek az időnek kihasználatlanul telnie, a mobiltelefonoknak köszönhetően már ezeket az üresjáratokat is hatékonyan tölthetjük. Az európai dolgozók például átlagosan 1,4 munkaórát már ingázás során teljesítenek, köztük is élen járnak a svájci munkavállalók, akik heti 1,9 órát dolgoznak közlekedés közben.

A megkérdezett európai alkalmazottak 55 százaléka nyilatkozta, hogy a mobiltechnológia sokkal hatékonyabbá tette a munkavégzésüket.

Egy munkavállaló átlagosan havi 62 megbeszélésen vesz részt, ezek közül minden második időpazarlásnak bizonyul,

31 órányi haszontalanul töltött munkaórát termelve.

A hatékony meetingek előre meghatározott napirend mentén haladnak, tiszteletben tartják a kiszabott időkorlátokat és kizárólag azok a kollégák vesznek részt rajtuk, akiknek tényleg közük van a témához. Kutatások kimutatták, hogy

Hírdetés

30 perc elteltével a jelenlévők több mint negyede már nem tud odafigyelni a megbeszélés témájára, ezért érdemes rövid, akár negyedórás, álló meetingeket összehívni.

Ekkor nincs lehetőség elnyúlni a székben, így a résztvevők is motiváltabbak és hatékonyságra törekszenek.

A fentebb említett problémákra az otthoni munkavégzés lehet kiváló megoldás, azonban Magyarországon még mindig nem elterjedt dolog a home office. Tízből csak három dolgozónak adatik meg hazánkban az otthoni munkavégzés, míg Európában ez a szám négy és öt közé tehető.

A Z generáció számára igenis fontos szempont a home office lehetősége, s ezzel a vállalatok is tökéletesen tisztában vannak. Belátják, hogy az otthoni munkavégzés nagyban hozzájárul a magánélet és a munka egyensúlyához, ez pedig az alkalmazott munkakedvét, hatékonyságát is növeli.

Ennek ellenére

a hazai dolgozóknak kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy a vállalata minden technikai feltételt biztosít a home office-hoz.

A magyar dolgozók kevesebb munkanapra és több szabadidőre vágynak a home office-lehetőség mellett.

A cégek pedig egy idő után kénytelenek lesznek „meghajolni” alkalmazottaik akarata előtt, mert a nagy fluktuáció semmiképp sem tesz jót a vállalatoknak.

Ha nem adják meg dolgozóiknak a családbarát támogatásokat, vagy a fentebb említett kívánalmakat, akkor egy idő után nehéz lesz magas képesítésű alkalmazottakkal pótolni a távozó szakembereket.

A dolgozók rendkívüli módon méltányolják az olyan intézkedéseket, amikor orvosi ügyek miatt nem kell szabadságot kivenni, ha a gyermekükkel probléma van az óvodában/iskolában, és nem kell az emiatt kiesett órákat csúsztatva ledolgozni.

Ács László, a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. volt HR-igazgatója elmondta, hogy

Nyugat-Európában egy bizonyos havi keresetet elérve – a határhaszon elv alapján – a szabadidő jellemzően már fontosabb a pénznél.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »