Csökkent a németek háború utáni kitelepítését helyeslők aránya Csehországban

Csökkent a németek háború utáni kitelepítését helyeslők aránya Csehországban

Csehországban csökkent azok aránya, akik igazságosnak tartják a németek 2. világháború utáni kitelepítését az országból – derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.

A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet 2016 novemberében készített felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a németek kitelepítése helyes volt. Másfél évtizede, 2002-ben még 64 százalék vallotta ezt a véleményt. Az egykori kitelepítést elsősorban az idősebbek, a kisebb városok és falvak lakói, a nehezebb körülmények között élők, valamint a kommunista párt és a szociáldemokrata párt hívei tartják továbbra is igazságosnak – állapította meg a CVVM.

A megkérdezettek 25 százaléka szerint a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat le kell zárni. 2002-ben ezt a véleményt 18 százalék vallotta. Ugyanakkor 13 százaléknak az a véleménye, hogy Csehországnak ezért bocsánatot kellene kérnie a németektől, míg 4 százalék kártalanítást is nyújtana a kitelepítetteknek, illetve visszaadná elkobzott vagyonukat. 2002-ben ez az adat 3, illetve 1 százalék volt. A megszólítottak 25 százaléka nem válaszolt, illetve kijelentette: nem érdekli a téma.

A Benes-dekrétumokról, amelyek alapján a németeket kitelepítették, az emberek 43 százaléka véli úgy, hogy továbbra is érvényben kell maradniuk. A megszólítottak 12 százaléka megszüntetné érvényességüket, míg 45 százalék úgy válaszolt, nem tudja. Másfél évtizede ezek az adatok 71 százalék, 4 százalék és 25 százalék voltak.

A régió felmérésben szereplő országai közül – Szlovákia, Lengyelország, Németország, Ausztria és Magyarország – a csehek azt gondolják, hogy a csak a cseh-német kapcsolatokra vannak jelentős negatív hatással a Benes-dekrétumok. Németország esetében a megkérdezettek 39 százaléka, Ausztria esetében 12 százaléka vallja ezt. Magyarország esetében a megkérdezettek 5 százaléka lát negatív, 4 százaléka pozitív hatást, 57 százalék szerint a dekrétumok semmilyen hatással nincsenek a viszonyra, míg 34 százalék nem tudja.

A Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai magyarokat érintő háború utáni negatív intézkedések – szlovák-magyar lakosságcsere, csehországi kitelepítés és reszlovakizáció – megítélésével a cseh felmérés nem foglalkozott. Csehszlovákia 1992-es megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia létrejötte után Prága a korábbi csehszlovákiai magyar-kérdést Pozsony kompetenciájaként kezeli, s csak a szudétanémetekkel foglalkozik.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »