Csöbörből vödörbe?

Csöbörből vödörbe?

Dübörögnek a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a legközelebb tárgyalandók.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái

Vállalkozási szerződésből eredő kár megfizetése

A Kúria Pkf.V.25.002/2014/2. számú végzése, a Győri Ítélőtábla GF.II.20.188/2014/2. számú végzése, valamint a Tatabányai Törvényszék 9.G.40.006/2013/38. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó Esztergom Város polgármestere a Tatabányai Törvényszék részítélete ellen nyújtott be fellebbezést egy napos késedelemmel, igazolási kérelmet csatolva. A Győri Ítélőtábla az igazolási kérelmet és a részítélet elleni fellebbezést (ez utóbbit hivatalból) elutasította, végzését a Kúria, mint másodfokú bíróság jogerős végzésében helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria, valamint a Győri Ítélőtábla végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz és az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való alapjogát azzal, hogy alaptalanul és hibás következtetések alapján utasította el igazolása kérelmét annak ellenére, hogy a fellebbezési és igazolási kérelme maradéktalanul megfelelt a jogszabályi követelményeknek. (Indítvány_anonim.pdf.)
 

Adóhatározat bírósági felülvizsgálata, különadó

Az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 12/D. § (4) és (7) bekezdése első mondata nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az alapügy felperesével szemben az illetékes adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, amelynek során a perbeli felperes részére átalány-közteher kötelezettséget állapított meg. A perbeli felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú adóhatóság az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. A felperes ezt követően keresetében kérte a hatósági határozatok hatályon kívül helyezését és a határozatot hozó szervet új eljárás lefolytatására való utasítását.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a különadó, illetve átalány-közteher az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényben (Egp. Tv.) rögzített 75%-os mértéke indokolatlanul aránytalannak és megkülönböztethetőnek minősíthető, és a Római Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikkében foglalt tulajdonjog védelmébe ütközik. Ezen szakaszba ütközik az Egp. tv. 12/D. § (7) bekezdése is, mivel ezen bekezdés szerint 98%-os adómértékkel magállapított kötelezettség utólagos csökkentése esetén a módosított adókötelezettség feletti megfizetett, de visszajáró adó után az adózó nem jogosult késedelmi kamatra, holott ezen összeg nemzetközi szerződésbe ütköző módon került beszedésre. (Indítvány_anonimizált.pdf.)

Betelepítési kvóta, népszavazás

A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. 

Magyarország kormánya által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés kérdését – “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatával hitelesítette. A határozattal szemben többen – köztük az indítványozó is – felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához.

Az indítványozó – Európai Parlamenti Képviselő – álláspontja szerint a népszavazási kérdés tárgya csak az EU szintjén rendezhető, így kérte az NVB határozatának megváltoztatását és az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását.

A Kúria az NVB határozatát helybenhagyta, álláspontja szerint a népszavazásra feltett kérdés nem ütközik az E) cikk (2) bekezdésébe, mivel az Alaptörvény e rendelkezése külön utal arra, hogy az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor egyes hatáskörök többi tagállammal közös, az EU intézményei útján történő gyakorlására.
Az indítványozó a Kúria döntése ellen az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárásába, így a Kúria döntése alaptörvény-ellenes és sérti az E) cikk (2) és (3) bekezdésében, az N) cikk (1) és (2) bekezdésében, a Q) cikk (2) és (3) bekezdésében és a 8. cikk (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakat. (I. indítvány_anonimizált.pdf. II. indítvány_anonimizált.pdf.)

Állatkínzás vétsége, bűnügyi költség

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 338. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró – az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 338. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint az előtte folyamatban lévő büntetőügyben való alkalmazása kizárását kéri az Alkotmánybíróságtól. 
A folyamatban lévő büntetőügy vádlottja engedély nélkül tartható pisztolyával rálőtt a sértett tulajdonát képező vemhes birkára, amely a lövés következtében elpusztult. A vádlott a sértettnek ezzel kárt okozott. A bíróság által beszerzett szakértői vélemény szerint a vádlott által okozott kár az 50.000 forintot nem haladta meg, ezért az ügyész indítványozta, hogy a rongálás vétségének vádja alól a bíróság mentse fel a vádlottat és állapítsa meg felelősségét tulajdon elleni szabálysértés miatt.

Az indítványozó bíró szerint a Be. 338. § (1) bekezdésének azon fordulata, amely a bűnügyi költség viseléséről rendelkezik szabálysértésért felelősségre vont vádlott esetében, alaptörvény-ellenes, így a büntetőeljárást felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Állítja: a Be. hivatkozott rendelkezése sérti a törvény előtti egyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is. (Indítvány_anonimizált.pdf.)

Bűnügyi költség

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 344. § (1) bekezdése és a 344. § (1) bekezdéséből „a 74. § (1) bekezdésében meghatározott bűnügyi költségből azt” szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a hivatkozott rendelkezés alaptörvény-ellenesnek tekinthető, mivel a hivatkozott rendelkezés a pótmagánvád alapján indult eljárásokban.  Az Alaptörvény rendelkezéseinek maradéktalan érvényesülését kétségessé teszi, amiből következően az eljárás alá vont személynek azzal kell számolnia, hogy az ellene emelt vád megalapozatlanságának bizonyítása esetén is viselnie kell az általa választott védő igénybevétele folytán felmerült költségeit. A vádemelés sikertelenségének anyagi kockázatát tehát a védő meghatalmazása esetén nem a pótmagánvádlónak, hanem a vádlottnak kell viselnie, akit ez a körülmény szükségképpen gátolhat a védelemhez való jogának gyakorlásában, ha ennek anyagi következményeit az eljárás eredményétől függetlenül szükségképpen neki kell viselnie.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazottak sérelme, a törvény előtti egyenlőség és a védelemhez való jog sérelme miatt megállapítható a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenessége. (Indívány_anonimizált.pdf.)

Népszavazásra javasolt kérdés meghatalmazott útján történő benyújtása, aláírásgyűjtő ív

A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A Kúria egyetértve a  Nemzeti Választási Bizottság határozatával, az indítványozó magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában, “Egyetért- e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

Az indítványozó szerint a Kúria támadott döntése azért sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében és XXIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat, mert azt a Kúria akként értelmezte, hogy a népszavazási kezdeményezés személyes benyújtása kizárja annak meghatalmazott általi benyújtását, kiüresítve ezzel a népszavazáshoz való jogot, illetve a Kúria döntésével elvonta az indítványozó országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogát.Álláspontja szerint a Kúria támadott határozata egyebekben ellentétes az Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság

joggyakorlatával is, valamint a 2/2015. NVB iránymutatás 2. pontjában foglaltakkal, figyelemmel az aláírásgyűjtő ívnek meghatalmazás, illetve meghatalmazott útján történő benyújtásának kérdésére. (Indívány.pdf.)

Állatvédelmi bírság

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1)‒(4) bekezdései és a 43. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata,

A perbeli felperes kutyájának kölykeit vízbe fojtotta, ezért a bíróság állatkínzás vétségében bűnösnek mondta ki és pénzbüntetésre ítélte. Az illetékes jegyző a perbeli felperessel szemben állatvédelmi bírságot szabott ki. A perbeli felperes a határozat ellen fellebbezést terjesztette elő, mivel sérelmezte, hogy két helyről is megbírságolják. Az illetékes kormányhivatal a perbeli felperes fellebbezését elutasította. A perbeli felperes ezt követően keresetet terjesztett elő, amelyben kifogásolta a kétszeres büntetést. 
Az indítványozó bíró szerint a jogállamiságból eredő jogbiztonság szempontjából szükséges annak szabályozása, hogy amennyiben egy magatartás megfelel a Btk. adott törvényi tényállási elemeinek és az állatvédelmi bírság jogalapja is megáll, a korábban lefolytatott büntető eljárásban történt elítélésre figyelemmel az állatvédelmi bírság kiszabható-e.

(Indívány_anonimizált.pdf.)

(Indívány_anonimizált.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái

Visszaható hatály

A Kúria Pfv.VI.20.970/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány_anonim.pdf.)

Rendvédelmi tárgyú köztestület tagja

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indívány.pdf.)

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 305. § (3) bekezdés d) pontja elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indívány.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái

Ügyvédi letéti szerződés, kártérítés

A Fővárosi Törvényszék 73.Pf.633.812/2015/7-I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány_anonimizált.pdf.)

Rendvédelmi szervek – szolgálati időpótlék megállapítása

A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 89. § (1) és (2) bekezdése elleni bírói indítvány vizsgálata. (Anonimizált.pdf.

Gyermekgondozási díj, társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.2163/2015/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indívány_anonimizált.pdf.)

Emberölés bűntette, bíróság eljárása

A Kúria Bfv.I.1820/2014/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítváy.pdf.)

Személyiségi jog megsértése

A Debreceni Ítélőtábla Pkf.I.20.552/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány.pdf.)

Önbíráskodás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.VIII.33.083/2013/12-III. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.VIII.7277/2014/8. számú ítélete, valamint a Kúria Bfv.II.607/2015/14. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indívány_anonim.pdf.)

Bérleti díjtartozás

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.P.51.534/2014/19. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.636.352/2015/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány. anonim.pdf.)

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.P.51.534/2014/19. számú ítélete, és a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.636.352/2015/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány. anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (Indítvány_anonim.pdf.)

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (Indívány.pdf.)

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány. anonim.pdf.)

Foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. foglalkoztatás biztonsága, köznevelési törvény. (Indítvány. anonim.pdf
Perköltség, eljárási illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet egyes rendelkezései, továbbá a Debreceni Törvényszék ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (Ind_kieg. anonim.pdf.)

Személyhez fűződő jog megsértése

A Kúria Pfv.IV.20.561/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány.pdf.)

Személyhez fűződő jog megsértése

A Kúria Pfv.IV.21.124/2014/50. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (Indítvány.pdf.)

Kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli megszüntetése.

A Kúria Mfv. I.10.149/2015/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.(Indívány.pdf.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »