Csizmadia László: Brüsszel Merkel markában

Csizmadia László: Brüsszel Merkel markában

Keresem a különbséget Németország kancellárjának véleménye, és az EU vezető elitjének migránsokkal kapcsolatos megnyilatkozásai között. Nem találom. Martin Schulz és Jean-Cloud Juncker Merkel szoknyája mögül lapos pillantásokat vetve ugyanazt szajkózzák, amit a kancellár asszony számukra közvetít. Hármuk álláspontja között nincs különbség. Minek tehát az EU Parlamentje és az Európai Bizottság?

Csizmadia László / fotó:PolgárPortál

Németország nagyhatalmi pozícióból irányít, mondhatnánk diktál. Talán ismét hegemóniára törekszik? Mindinkább világossá válik, hogy az EU-ban a demokrácia féloldalas. Van, akiknek több jár, másoknak viszont jár, de nem jut.

Magyarként és európaiként is furcsa belegondolni a kialakult helyzetbe. Angela Merkel-re csak a németek szavaztak, míg más országok is demokratikusan, önmaguk választották meg saját vezetőiket. Ebből következik az az evidencia, hogy a kancellár asszony nem lehet minden európai polgár vezetője.

A fő kérdés ezután, hogy miért is kellene elfogadnunk a „willkommenskultur” stratégiáját, és a kötelező kvótarendszert? Talán azért, mert ő a settenkedő európai föderáció élharcosa, és azt gondolja, hogy kedvenc nézetével már „a spájzban van”? Merkel saját népét sem kérdezte meg a németek álláspontjáról. Úgy gondolta, hogy önállóan áttérhet egyfajta rejtőzködően totalitárius irányításra. Ez veszélyes elképzelés, hiszen neki különösen okulnia kellett volna a II. világháborút megelőző német történelmi tapasztalatokból. Ugyanúgy, mint annak idején, Nagy-Britannia már piros lámpát villantott a német hegemóniára, és nemsokára ezt fogja tenni Franciaország is, megelégelve, hogy Francois Holland Merkel asszony táskahordozójaként figyelmen kívül hagyja a francia polgárok igényét a szuverenitásra.

A föderáció esetleges híveinek számolni kell a V-4-ek és a nyugat-balkáni országok népeinek ellenállásával, amelyek féltve őrzik nemrég megszerzett szabadságukat. Matematikai tény, és nem elhanyagolható, hogy ezen országok össznépessége meghaladja Németország lakosainak számát – ez nem kis bökkenő.

Az Unió polgárai közül egyre többen belátják, hogy a rájuk szabadított „honfoglalók” integrálása lehetetlen, jogi és erkölcsi felfogásuk ellentétes az évezredes zsidó-keresztény kultúrával és az itt hatályos jogrenddel. A behívott gazdasági bevándorlók majdani szavazatai elvileg segíthetik ugyan a CDU helyzetét, de gyengítik a CSU-val eddig fenntartott koalíciót.

Úgy tetszik, Angela Merkel leváltja a népét, és nem kíváncsi a figyelmeztető hangokra. Drága ár ez a hatalom megtartásáért. Végső győzelméhez azonban nemcsak a szervilis brüsszeli bürokrácia elitjére lenne szüksége, hanem az Európai Parlament és az Európai Bizottság többségi döntéseire is. Az Európa Tanács egyhangú támogatására pedig nem számíthat. Így tehát kevésnek bizonyulhat a magához csalogatott migráns-sereg, és a TTIP erőszakos elfogadtatása cserébe az USA támogatásáért.

Európa népe „megállj”-t kiált: a kancellár által dédelgetett föderációs szövetségi rendszerre; a zsidó-keresztény kultúra megsemmisítésére; a vallásháborúk Európába importálására; a hívatlan gazdasági bevándorlók sáskajárására. Ötszázmillió európai polgár ma még saját erőből is meg tudja védeni tágabb hazáját.

Nem tartja elfogadhatónak a görögök és törökök zsaroló módszereit. Görögország az Európai Unió tagja, így kötelessége a schengeni határ őrzése, amely nagyobb súllyal esik a latba, mint az a szintén fennálló kötelezettség, hogy hiteleit visszafizesse a németeknek és más hitelezőknek. Az atlanti védelmi rendszert biztosító NATO tagja, Törökország sem igényelhet külön juttatásokat az európai határok védelméért. Lehetősége volt arra, hogy a gazdasági bevándorlókat még török földre lépésük előtt megállítsa.

Ha Európa nyugati felének egyes vezetői és az Egyesült Államok tovább halogatják a migráns kérdés megoldását, a szíriai béke megteremtésével párhuzamosan, a V-4-ek és a nyugat-balkáni országok a kontinens védelme érdekében kénytelenek lesznek az u.n. „B terv”-et életbe léptetni.

Csizmadia László írása a Magyar Hírlapban

The post Csizmadia László: Brüsszel Merkel markában appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »