Csíki székely krónika

A Csíki székely krónika egy  történeti írás, amely állítólag 1533-ban keletkezett latin nyelven, és egyik másolata maradt fent az utókorra. A krónika a Sándor család genealógiája mellett foglalkozik a székelyek eredetével és történetével is, és utóbbiaknál a hun eredetet hangsúlyozza.

A krónika 1533-ban keletkezett, három példányban, 153 levél összefoglalásaként, Sándor Menyhért várában, Vacsárcsi és Csíkfalva (ma Csíkszentmihály része, Csigafalva) között.

1695. március 14-én Csíkszeredában lemásolta Szentsimoni Veres Péter (aki az alcsíki Csíkszentsimonról költözött a felcsíki Csíktapolcára), és a csíkszentkirályi Bors István osztoztató bíró (aki 1691-ben Alcsíkszék hites assessora volt). 1796-os másolatának fordítását 1796. november 20-án Farkas Nepomuk János pap egy levél kíséretében elküldte Aranka Györgynek. A levélből kiderül az is, hogy a Csíki Székely Krónika „méltóságos főtiszt által akadott kezére”, azaz Csíkszék főtisztje (főkirálybírája), homoródszentmártoni Bíró György (vagy Gábor) adta át Farkas Nepomuk Jánosnak.[1]

A krónika a székely nemzet hun eredetét és ősi nemzetiségi szerkezetét tárgyalja. Attila birodalmának szétesése után a hunok egy része a mai Székelyföldön telepedett le, örökségeiket és a hivatalokat ágak és nemzetségek szerint osztva fel maguk között. Árpád előtt a legfőbb tisztviselő a főrabonbán volt, aki a legfőbb papi és főbírói hatalmat is viselte. A főrabonbán székhelye a Székelyudvarhely melletti Budvár volt, itt hirdette ki a vallási és világi törvényeket a nemzeti áldozópohár használatával, itt adta ki parancsait, itt szabta ki a büntetéseket, és itt gyakorolta fölségi jogait a nemzet közgyűlésében.

Zandirhám főrabonbán idejében, a hunok, Árpád vezér vezetése alatt, másodszor is bejöttek a Kárpát-medencébe. Zandirhám követeket küldött a hunok elé, majd fogadta őket, és 6 kőre metszett törvényt olvastatott fel Budvárában a nemzet előtt, a nemzeti áldozat szertartásaival. A vérszerződéssel szentesített törvényeket Árpád átvette, elfogadta, majd a székely nemzet rabonbánjául ajánlotta Zandirhám fiát, Upoltot, akinek két fia volt: Apor és Ugron. Ezek után Árpád Munkácsra távozott, a törvényeket áldozati szertartással megerősítette, és bevezette népét Pannóniába.

A krónika a továbbiakban ismerteti Zandirhám és fiainak leszármazását, majd az áldozópohár viszontagságait, és töredékeket közöl a székelyek történeteiből 1530-ig. Upolt unokájának mondja Apor Sándort, akitől állítólag a csíkszentmihályi Sándorok is származnak. Sándor Menyhért házában (várában) szerkesztik 1533-ban azt a történelmi kivonatot, amelyet Csíki Székely Krónika néven ismerünk.

hu.wikipedia.org nyomán

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Székelyország, Történelem, Történelmi visszatekintés Tagged: Apor, Csíki Székely Krónika, Ugron, Upolt, Zandirhám


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »