Cselekvőképessé tennék az autókat

Cselekvőképessé tennék az autókat

Budapesten nyitja meg mesterségesintelligencia-központját a Continental, ahol az önvezető autók elterjedését segítő fejlesztések valósulnak meg. Az elsősorban a mély gépi tanulásra koncentráló egységet a német származású Jens Brüning vezeti, elsődleges feladatuk, hogy cselekvőképessé tegyék az autókat.

MM: Hol tart most az autóipar az önvezető autózás felé vezető úton?

Jens Brüning: A fejlesztéseket egy ötfokozatú skálán szoktuk mérni. Most a kettes, azaz a részben automata funkciókra képes autózás és a hármas, tehát az egyes funkciókat feltételesen teljesen automatikusan kezelő kocsik szintje között vagyunk. A felső kategóriás prémiummodellek – például a BMW 7-es sorozat, a Mercedes-Benz S-osztály és az Audi A8 – már képes ezekre, a jövő az, hogy a közepes és kiskategóriás autókba is egyre több ilyen funkció – több radar, lézerérzékelő stb. – kerül be. Elsőként nyilván a prémiumautókban lehet majd előrébb lépni a vezetési szintekben.

Az önvezető autózáshoz milyen érzékelőkre lehet még pluszban szükség?

Az érzékelők nagy része már rendelkezésre áll, külön a közelebbi és a távolabbi tárgyak, illetve a holttér érzékelésére. Olyan előrelépések szükségesek, hogy például hátra is kerüljön majd mindegyik autóra nagyon magas felbontásra képes lézerradar, azaz nagy felbontású 3D Flash Lidar-szenzor.

Már most is több tucat érzékelő van egy prémiummodellben, nyilván a kamerák és az érzékelők száma pedig növekedni fog.

A rendszer lelke a központi vezérlőegység (CPU), ahol komoly számítási kapacitásra van szükség, ezt kell képessé tenni sokkal nagyobb adatmennyiség feldolgozására valós időben.

Hogyan működik egy ilyen összetett rendszer?

A környezetet figyelő kamerák és szenzorok közvetlenül rá vannak kötve az autó közlekedési funkciókat ellátó rendszereire, például egy kamera külön is küldhet jelet a fékrendszernek vészhelyzetkor, de egyszerű távolságtartó haladásnál is. Ezzel egyidejűleg folyamatosan gyűjti az információkat, amelyeket továbbít a központi egységnek. Ennek nagyon komoly számítástechnikai kapacitással kell rendelkeznie, mert öntanuló funkciója is lesz.

Minden közlekedési helyzetet nem lehet benne előre rögzíteni. A saját algoritmusaiból egy új helyzetre olyan saját válaszokat ad majd ez a CPU, amelyeket előre nem tápláltak bele a programozók, de megfelel a közlekedési szituációnak. Ilyen megoldásra csak a mély gépi tanulással lehet alkalmas ez az eszköz, amely a jövő autóinak a központi agya lesz.

A mai számítógépes kapacitás elegendő az önvezető autózáshoz?

Itt kétféle megközelítés van. Egyrészt a fejlesztési munka során használt, éppen elérhető legnagyobb kapacitású eszközökre, szerverparkokra vagy felhőben tárolt adatmennyiségre kell gondolni. Másrészt a gépjárművekben található hardverek kérdése lényeges. Ezeknek viszonylag kis helyet szabad csak foglalniuk, relatíve könnyűnek kell lenniük, és mindemellett kevés energiát szabad csak felhasználniuk. A teljesítménybefolyásoló egyéb jellemzőket, például a felhevülést is figyelnünk kell. Nyilván most még nem tartunk ott, hogy ezek az eszközök alkalmasak lennének olyan mennyiségű adatot és olyan gyorsan kezelni, mint amennyire az ötös szintű, teljes önvezetéshez lesz szükség. A fejlődés folyamatos, a jelenlegi eszközöket arra tervezték, hogy a mostani elvárásoknak feleljenek meg.

A teljes cikket a Manager Magazin áprilisi számában olvashatja
(Kidobhatjuk a jogosítványt)


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »