Csath: más is kell a szép stratégiák és a pénz mellé

Nagyon szép és jóindulatú stratégiák helyett inkább a mindennapok vállalkozói gyakorlatában kellene többet segíteni a külhoni magyar cégeknek. Az anyagi támogatás mellé, vállalkozási ismerteteket is szükségesek, valamint folyamatosan követni, támogatni kell a projekteket az indulás után – hangsúlyozta Csath Magdolna, közgazdász.

Gyakorlatiasabban kellene megközelíteni a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés kérdését, mert a nagyon nagy stratégiák ugyan szépek és jók, csak nagyon nehéz őket megvalósítani – mondta a külhoni magyar vállalkozások segítéséről Csath Magdolna, közgazdász. Hangsúlyozta, ezeket a cégeket inkább a mindennapok gyakorlatában kellene helyzetbe hozni.

Csath Magdolna – aki külhoni magyar vállalkozások serkentésén dolgozó szakemberek egyike – , megjegyezte, a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program, a Wekerle-terv vagy az Erdélyre szabott Mikó Imre-terv és a felvidéki Baross Gábor-terv is jóindulatú anyag volt, komoly célkitűzésekkel, ám a fejlesztési elgondolások mellé nem sikerült forrásokat rendelni. A végrehajtás így nem volt annyira sikeres, mint amennyire a tervek jók voltak – fogalmazott.

Csath Magdolna annak kapcsán nyilatkozott, hogy csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülésének résztvevői megállapodtak, 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz, egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot.

A külhoni magyarlakta területekre juttatott anyagi támogatásokról Csath Magdolna azt mondta, ha Magyarország nagyon sok pénzt ad, az még nem jelenti, hogy az összeg jól lesz felhasználva.  Nagyon fontos lenne figyelni a hatékonyságra, amiben kulcsszerepe lehetne a támogatott cégek mentorálásának.

A Kárpát-medencei magyar vállalkozásoknak juttatott anyagi támogatás mellett, vállalkozási ismertetek átadása, oktatás és piachoz segítés is szükséges.

Például a Délvidéken most kis családi vállalkozások kapnak pénzt arra, hogy ha van egy ötletük, akkor azt megvalósíthassák, terményfeldolgozás esetén gépet tudjanak venni. Az ilyen vállalkozásokra azonban folyamatosan oda kellene figyelni, segíteni a marketingjüket, piacra jutásukat, árképzésüket, mert nem elég csak megtermelni egy árut, el is kell adni azt. Tehát a mindennapok vállalkozói gyakorlatában kellene többet segíteni, és nem csak a Délvidéken – hangsúlyozta.

Ha beindul egy vállalkozás, akkor már könnyebb, de a kezdet nagyon nehéz, és ha nagyon sok megy tönkre az induláskor támogatott vállalkozások közül, akkor bizony a pénzt nem jól használtuk – tette hozzá a közgazdász.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »