Csalódtak az IMM Investben – Debreczeni László szerint ingyenhitel az adóbefizetés halasztása

Csalódtak az IMM Investben – Debreczeni László szerint ingyenhitel az adóbefizetés halasztása

Az igazi támogatás a román állam részéről az üzleti szférának valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét – hívta fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó adószakértő.
A vállalkozók panaszkodnak, hogy a kormány kis- és közepes vállalkozókat támogató IMM Invest programja nehézkesen működik, későn hagyják jóvá a hiteligénylést – osztotta meg tapasztalatait a Krónika megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó. Mint részletezte, több ügyfele csalódott, azt tapasztalta, hogy nagyon elhúzódik, amíg a hitelkérelmét elemzik és elbírálják.

Az adótanácsadó szerint ugyanakkor az igazi támogatás valójában az, hogy a kormány október 25-ig felfüggesztette a cégek adóbefizetési kötelezettségét.

– húzta alá Debreczeni László.

Emlékeztetett, hogy az adóbefizetés büntetőkamat nélküli elhalasztását már március 21-én életbe léptette a kormány. Aztán június 25-én okosan „sakkozott”, az utolsó percben jelent meg a Hivatalos Közlönyben, hogy október 25-ig meghosszabbították a büntetőkamat-mentes adófizetést. „A kormány számítása bevált, a vállalkozók egy része attól tartott, nem lesz hosszabbítás, a kamatmentességet eltörlik, és akinek volt erre pénze, utolsó pillanatban befizette a március óta felgyűlt adóhátralékot” – idézte fel az adótanácsadó.

Június óta viszont újra megvan a lehetőség: az áfa, a fizetések után fizetendő adók, társasági adók, mikroadók, különböző járulékok befizetése kamatmentesen halasztható október 25-ig. „Azt javaslom, aki bajlódik az IMM Investtel, halassza el az adófizetéseket, használja a pénzt rögtön felhasználható ingyenhitelként, majd októberig elbírálják a kérelmét, és akkor az állami garanciával kapott kölcsönből befizetheti az elmaradt adókat, viszont addig gyorsan pénzhez jut, hogy kilábaljon a pillanatnyi nehézségekből” – vázolta a lehetőséget Debreczeni László. Kitért arra is, hogy

Hírdetés

érdemes a még működő állami támogatásokat lehívni, ezek segítségével a cégek áthidalhatják a tevékenység leállását, csökkenését, nem kell elbocsátaniuk az alkalmazottakat, ami megnehezítheti a későbbi újraindulást.

Még mindig él ugyanakkor a kényszerszabadság intézménye,  azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek tevékenységét a járványtani intézkedések korlátozzák, például a vendéglők, melyeknek nincs teraszuk, és egyáltalán nem tudtak újranyitni, vagy a teraszon csak csökkentett kapacitással működnek. Ezek a vendéglátóipari cégek folyamatosan kényszerszabadságon tudják tartani az alkalmazottaikat, az állam finanszírozza a bruttó átlagbér 75 százalékát, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékot.

Ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyek a szükségállapotban vagy a vészhelyzetben legalább 15 napra kényszerszabadságra küldték alkalmazottaikat, majd visszahívták őket, kérhetik ezen munkavállalók bruttó bérének a 41,5 százalékát állami támogatásként. Ez a kedvezmény június–július és augusztus hónapokra érvényes, tehát még a nyolcadik havi bér egy része is lehívható állami támogatásként.

Debreczeni László arra is felhívta a figyelmet, hogy július végén bevezették azt is, hogy ha járványtani kivizsgálás van egy cégnél, emiatt a tevékenységet vagy annak egy részét fel kell függeszteni, életbe lép a kényszerszabadság intézménye. Tehát

ha egy alkalmazott megfertőződik, és amíg tart a járványtani kivizsgálás le kell állítani a tevékenységet vagy egy részleget, az alkalmazottak államilag finanszírozott kényszerszabadságra mehetnek.

Az adószakértő szerint különben ez az intézkedés nem sok jóval kecsegtet, azt jelzi ugyanis, a kormány azzal számol, nem cseng le a közeljövőben a járvány, és szükség lesz erre a támogatásra.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »