Csalódtak a kormányban a közszolgák, akár sztrájkba is léphetnek

Ma tárgyalja a kormány az állami tisztviselői karról szóló törvénytervezetet, amely július elsejétől a járási kormányhivatalok dolgozóira vonatkozna, jövő év januárjától kiterjedne a megyei kormányhivatalokra, majd 2018-tól pedig a központi közigazgatásra is. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kevés részletet árult el múlt heti sajtótájékoztatóján, de azt közölte, hogy az elsődleges cél a bürokráciacsökkentés; a hosszú távra tervezhetőséget nyújtó életpályamodellre – egyúttal bérrendezésre is – csak az átszervezés és az egyszerűsítés után számíthatnak a köztisztviselők.

A törvénytervezetet teljes egészében elutasítja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. „Nincs szükség erre a törvényre, hiszen már van egy egységes köztisztviselői törvény. Az új törvény véleményünk szerint csupán azért született meg, mert a kormány nem akarja egy időben növelni a béreket a közigazgatás valamennyi munkavállalója számára” – mondta lapunknak Boros Péterné, a szervezet főtitkára. Azzal a kormányzati szándékkal egyetértenek, hogy az alacsony keresetű járási kormányhivatalnokok bérét rövid időn belül rendezzék, hiszen ebben a körben sokan alig keresnek többet, mint nettó 77 ezer forint, vagyis a középfokú bérminimum. A kormány tervei szerint az első körben július elsejétől 20 ezer járási kormányhivatalnok feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő.

Ennek ára azonban a járási hivatalok körében tervezett 10 százalékos létszámleépítés. „Csakhogy jelentős – a kormányzat saját adatai szerint 2,5-5 százalékos – munkaerőhiány alakult ki a járási hivatalokban, részben az alacsony keresetek, részben a létszámstop miatt, így inkább az üres álláshelyek betöltésére lenne szükség” – hangsúlyozta Boros Péterné. Nem csak itt alacsonyak a fizetések: 37 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek a bére nyolc éve nem változott, keresetük reálértéke így 30 százalékkal csökkent. Az ő béremelésüktől viszont mereven elzárkózott a kormány. A kormánytisztviselők közül 27 ezernek a nettó jövedelme szintén alig haladja meg a 77 ezer forintot. Az önkormányzati hivatalnokok körében hamarosan indul a sztrájkhajlandóság felmérése, és a törvényben előírt 60 százalékos támogatottság elérése esetén májusban sztrájkba is léphetnek.

Az állami köztiszviselői karról szóló törvénytervezet által vázolt életpályamodell sem nyerte el a közszféra szakszervezeteinek tetszését. „Mindenkit átsorolnak, pótlékok, cafeteriaelemek veszhetnek el, a szenioritás elve kevésbé fog érvényesülni, a teljesítményelv túlhajtásával pedig jelentősen nőni fog a munkavállalók kiszolgáltatottsága” – foglalta össze Boros Péterné. Az ágazati életpályaprogramok híre már amúgy is is rossz a munkavállalók körében, hiszen az eddig a pedagógusoknál és a fegyveres szolgálatoknál bevezetett modellekben sokan csalódtak. A szakszervezetek szerint ezek a modellek az ígéretek ellenére sem fedik le az adott terület munkavállalóinak összességét, így további feszültségeket szülnek, ráadásul azok sem feltétlenül járnak anyagilag jobban, akikre érvényesek.
 
Várhatóan a mai kormányülésen születik végső döntés arról, hogy júliustól mely háttérintézmények és állami szervek maradnak meg, és azok milyen formában működnek tovább. Lázár János múlt heti bejelentése szerint többségükkel kapcsolatban már végleges döntés született, csak néhányuknál, például a vízügy területén kért a miniszterelnök további egyeztetéseket.

Szerző: Márk Edina


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »