Csáky és Nagy nemet nyomott

Csáky és Nagy nemet nyomott

Az Európai Parlament (EP) tegnap megszavazta a Sargentini-jelentést, amely kimondja, Magyarországon sérül a jogállamiság. A szlovákiai magyar EP-képviselők szerint rossz döntés született, mely az EU stabilitását veszélyezteti.

A keddi vitát követően szoros szavazásra lehetett számítani, szerdán azonban túlnyomó többséggel elfogadták a jelentést. Az EP-döntés zöld utat ad az alapszerződés 7-es cikkelyének érvényesítéséről szóló jogi procedúra megkezdéséhez, melynek következő szakasza már az Európai Tanácson belül, a külügyminiszterek körében zajlik.

Nagy József (Híd) nem ért egyet az eljárással, szerinte gyengén volt előkészítve a jelentés, és alkalmatlannak tartja a 7-es cikkely érvényesítéséhez. „Nem Orbán Viktor védelmében szavaztam, tisztában vagyok vele, hogy a magyar kormány hatalomgyakorlása súlyos deformációkhoz vezet a demokráciában.

A kizárás kezdeményezését azonban nem tartom helyes eszköznek, sokkal célravezetőbb lenne bizottságon belül, vagy pedig a bíróságon tárgyalni a problémákról” – nyilatkozta az EP-képviselő. Az eredmények tükrözik a néppárt megosztottságát, a képviselő szerint főleg a nemzeti hovatartozás határozta meg, ki hogy szavazott. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője támogatta a jelentést, de a párton belül képviselőire bízta a döntést.

Csáky Pál (MKP) is elutasította a jelentést, nemmel szavazott. Szerinte a dokumentum tartalmi szempontból is rossz. „Sargentini egy amatőr politikus. Nem tudott ellenállni különféle külső nyomásoknak, ezért a szövegbe beletett mindenféle dolgot, amit elhitettek vele. Ettől a jelentés eklektikus, zavaros lett, és valóban több tárgyi hibát tartalmaz” – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál. Szerinte méltatlan volt ilyen formában a parlament elé terjeszteni a jelentést. Ő is egyetért abban, hogy vannak problémák, melyeket meg kell vitatni, de nem tartja elfogadhatónak, hogy az EP-választások előtt ilyen módon kezeljék a helyzetet.

 

Hírdetés

Kiállt tegnap Judith Sargentini a szavazás eredménye mellett, hangsúlyozta, hogy nem a magyar népet szeretné büntetni jelentésével. Sokkal inkább az uniós intézményeket szólítja fel, hogy ne tolerálják tovább Magyarország távolodását az európai demokratikus értékektől. Nyilatkozatában elmondta, nem örülne neki, ha a jelentés uniós források megvonását jelentené a magyaroktól.

Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő elvből elutasítja a Magyarország helyzetét felmérő jelentést. Egyértelműnek tartja, hogy politikai stratégia áll a jelentés hátterében, és meggyőződése, hogy mindez csupán kampány a jövő évi európai parlamenti választások előtt. „Úgy gondolom, a baloldal trükkje volt ez a jelentés, és főleg annak az időzítése, melynek célja a jobboldal és az EPP megosztása, ami sikerült is” – fejtette ki véleményét a politikus. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a néppárt jelentősen meggyengül és a távozó szavazatok a szélsőséges pártokhoz vándorolnak. Ezáltal veszélybe kerül az Európai Unió stabilitása.

 

A szavazás hatásait korai megjósolni, a következő hetekben várható döntés arról, kilép-e a Fidesz a néppártból. Nagy József (Híd) EP-képviselő szerint a néppárt tagjai nem adtak okot a Fidesz kilépésére a pártból, épp ellenkezőleg, kompromisszumkötésre invitálták Orbánt. A jelentés szerinte politikailag motivált, mely elsősorban az Európai Néppárt meggyengítésére irányul. „Az országon belül negatív reakció fog kialakulni, és nem javítani fogunk a helyzeten, hanem rontani, mivel áldozattá tesszük a magyar kormányt” – folytatta Nagy József.

A magyarországi fideszes EP-képviselők igazságtalannak tartják a döntéshozás menetét, be is jelentették, hogy a magyar kormány megtámadja a Sargentini-jelentést.

Az alapszerződés 7-es cikkelyének értelmében az eljárás során a külügyminiszterek meghallgatják Magyarország álláspontját és ajánlásokat is tehetnek, melyeket a kormánynak teljesítenie kell. Erre azonban nincs pontos határidő, kérdéses, mikor szavazhatnak a miniszterek arról, szükségesnek látják-e a döntés legmagasabb szintre, a kormányfők Európai Tanácsába utalását. Ha a külügyminiszterek négyötödös többséggel (22 tagállam) megszavazzák az eljárás folytatását, a végső döntés az Európai Tanács kezébe kerül, amely Magyarország jelenléte nélkül egyhangú szavazattal úgy határozhat, megvonja az ország szavazati jogát. A jelentés tehát egy hosszadalmas, többlépcsős folyamatot indít el, azonban még az EP tegnapi határozata után sem tűnik reálisnak, hogy eddig fajulhat a dolog.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »