Csaknem negyedével kevesebb uniós kohéziós pénzre számíthatunk

Csaknem negyedével kevesebb uniós kohéziós pénzre számíthatunk

Interjút adott a Portfóliónak Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának vezetője, melyben kifejti, a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusra javasolt büdzsé nem büntetés Magyarországgal szemben. Ismerteti, Nagy-Britannia kilépése miatt az EU GDP-je 15 százalékát veszti el, továbbá a migrációs politika is forrásokat igényel. Kifejti,

beruházásokat valósítunk meg azokban az afrikai és ázsiai térségekben, ahonnan a migráció kiindul. Ezért tettünk javaslatot arra, hogy az EU költségvetésében növeljük meg az ilyen célokra szánt források méretét.

(Ez egybecseng a Fidesz kommunikációjával, mely szerint helyben kell kezelni a migráció okait – a szerk.)

Lemaitre szerint a költségvetés megtervezésekor egyrészt azt kellett felmérni, a Brexit után mennyivel több pénzt kérhetnek a tagállamoktól, illetve hol tudnak faragni a kiadásokon. Utóbbi vesztesei a főigazgató szerint a Közös Agrárpolitika, és főleg a Kohéziós Politika. Utóbbi esetében leszögezték, hogy reálértéken egyetlen tagállam sem veszíthet 24 százaléknál többet. Lemaitre kiemelte, Magyarország mind a 2007-2013-as, mind a 2014-2020-as ciklusban GDP-jéhez képest a legnagyobb támogatást kapta, beleértve a legszegényebb tagállamokat is. Az uniós politikus ismertette a konkrét számokat is: 2007-13 között 4, 2014-20 között 2,6 százalék volt a támogatás mértéke GDP-arányosan. A következő ciklusban a szabályok szerinti 1,55 százalék helyett 1,7 százalék lesz ez az arány.

A főigazgató azt is ismertette, szeretnének visszatérni ahhoz a 2007-13 közötti gyakorlathoz, hogy minél szegényebb egy tagállam, GDP-arányosan annál több forráshoz jusson. A 2014-20-as ciklusban ugyanis nem így volt, mindenki 2,35 százalékot kapott,

kivéve a többet kapó Magyarországot és a három balti tagállamot.

A visszatérés konkrétan azt jelentené Lemaitre szerint, hogy három sávban határoznák meg: az EU-átlag 60 százaléka alatti fejlettségűek, a 60-65 százalék közöttiek és a 65 százalék felettiek.

Az uniós költségvetési politikus beszélt a közösség büdzséjének védelméről is. Mint fogalmazott, „ha egy esélyes kedvezményezett, vagy egy kedvezményezett azt érzi, sérültek a jogai, akkor fordulhasson a jól működő tagállami igazságszolgáltatási rendszerhez”. A főigazgató azt javasolja, hogy

a Bizottság felfüggeszthesse a tagállam felé a forrásokat, ha az igazságszolgáltatási rendszerének függetlensége kétséges, és nemcsak a Bizottság vonja kétségbe, hanem olyan nemzeti szervezetek is, amelyek elemzik a helyzetet, mint például a Velencei Bizottság.

Lemaitre kiemelte, ez nem azonos a hetes cikkely szerinti eljárással, melynek célja az EU alapértékeinek védelme. Megemlítette azt is, hogy a tagállamok saját maguk alakíthatják ki a kohéziós politikát és annak kontrollmechanizmusát is, de az Európai Bizottságnak „saját magának kell gondoskodnia arról, hogy miden költségvetési szabályt betartanak a tagállamokban”. Magyarország esetében több Operatív Programban is problémákat találtak, ezért úgynevezett figyelmeztető levelet küldtek ki a magyar hatóságoknak. Ebben jelezték, hogy mit kellene tenni ezen gyengeségek orvoslására. Ismertette, el is kezdtek dolgozni a megoldáson, mivel

az az igazság, hogy ha ilyen helyzettel állunk szemben, akkor nem folytathatjuk a támogatások kifizetését a megszokott módon.

Nem hosszabbítják meg Orbán ügyvédjének milliárdos szerződését

Mint arról korábban beszámoltunk, több százmilliárd forintra rúgó támogatás megvonását javasolta az Európai Bizottság. A közbeszerzési ellenőrzéseket ugyanis a kormányzat nagyrészt kiszervezte külsős cégeknek, így például annak az SBGK Ügyvédi Irodának is, melyben Orbán Viktor ügyvédje, Bajkai István országgyűlési képviselő is dolgozik.

A tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését, ezért nem hosszabbítják meg az ilyen cégekkel kötött keretszerződést. Gulyás Gergely állítása szerint a döntéshez nincs köze az Európai Bizottság kritikáinak, de a Portfólió információi szerint igenis régóta „szúrta a szemét” a Bizottságnak a milliárdos tanácsadói szerződés. A gazdasági szakportál kommentárjában azt írja, lényeges (de távolról sem az egyetlen) vitás kérdésben látszik engedni a kormány annak érdekében, hogy a tavaly őszi és idén májusi kedvezőtlen uniós audittapasztalatokat „el tudja simítani”. Ha ez sikerül (ehhez még számos ponton kell engedni, azaz például kellemetlen pénzügyi döntések sorozatát is meg kell hozni), akkor belátható időn belül, késő őszre, el tudja érni, hogy Brüsszelből érdemi, akár több milliárd eurót elérő, átutalások tudjanak megérkezni a magyar államkasszába. Utóbbinak igencsak nagy szüksége van ezekre a pénzekre, mert az első fél évben már az egész éves hiánycél 104 százaléka összejött, döntő részben amiatt, hogy míg idehaza gőzerővel zajlik az EU-pályázatokhoz kapcsolódó megelőlegezett kifizetés, addig Brüsszelből inkább csak „csordogálnak” az utólagos átutalások.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »