Csákányházán roma közösségi központ épül

Csákányházán roma közösségi központ épül

A Fülektől mintegy 15 kilométerre fekvő Csákányháza zsákfalu a Fülek–Salgótarján vonalon. A település gyakorlatilag egybeépült Ragyolccal, előbbinek mintegy 1200, utóbbinak 1500 lakosa van. Mindkét településen jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben a romák aránya, Csákányházán  a 2011-es népszámlálás alapján csak 34 csákányházi vallotta magát romának, de Bodor Béla polgármester szerint mintegy 60 százalékra tehető a romák aránya, míg a Roma Csillagok Polgári Társulás vezetője, Galamb Attila szerint az arányuk meghaladhatja már a 70 százalékot is. Bár kisebb-nagyobb konfliktusok ugyan vannak a nem romákkal, de az együttélés többnyire biztos alapokon nyugszik. A társulás 11 éve működik, s most a Lázár Katalin vezette Szebb Jövőért Polgári Társulással közösen a polgármester és az önkormányzat támogatásával roma közösségi központot építenek.

Csákányháza azon régióbeli települések közé tartozik, amelyek a rendszerváltás óta ugyanabban az egyre kényelmetlenebb, sok helyen lyukas cipőben járnak. A rendszerváltás után a munkahelyek nagy része megszűnt, a régió legnagyobb vállalata, a Kovosmalt szétesett, ahogy a jól működő szövetkezetek is, amelyek munkát adtak az alacsonyabban képzett rétegeknek, így a romáknak is.

Nem történt ez másképp Csákányházán sem, s csak a helyi romák megosztottságának köszönhető, hogy a helyi képviselő-testületben az érdekeiket senki sem képviseli.

Bodor Béla nyolc éve áll a falu élén, s mint mondja, a helyzet korántsem szívderítő, sokszor érzi úgy, hogy teljesen magára hagyták őt. A képviselő-testülettel sem felhőtlen a viszonya, a kilenctagú testületből mindössze hárman támogatják őt feltétel nélkül, így egyáltalán nincs könnyű dolga.

Első időszakában jóval könnyebb dolga volt, ugyanis akkor négy roma is ült a testületben, s a romákat érintő legfontosabb kérdésekben könnyebben megegyezésre jutottak. De a romák nem vették komolyan a legutóbbi helyhatósági választásokat, így  jelenleg csak egy roma képviseli az érdekeiket a kilenctagú testületben.

A mostani testület döntése értelmében például csak azokat veheti fel aktivációs munkára, akiknek nincs tartozásuk a faluval szemben. „Ha viszont még ettől a pénzbevételi forrástól is elesnek, akkor miből fizessék a tartozásukat?” – teszi fel a költői kérdést Bodor, s keserűen állapítja meg, ez bizony a huszonkettes csapdája. „Ha mondjuk abból a havi 60 euróból tízet le tudnánk vonni a tartozások törlesztésére, már mindjárt jobban járnánk.”

A nem roma gyerekeket a szülők Ragyolcra vagy Fülekre hordják, a ragyolci iskola alig van pár száz méterre Csákányháza központjától. „Az iskolalátogatással nincsenek különösebb gondjaink” – mondja Bodor Béla, bár amióta kitört a járvány, az iskolalátogatási kedv is megcsappant. Sok roma fél a járványtól, s jelentős részük beoltatta magát.

A Roma Csillagok igazi mozgatórúgója Galamb Attila fia, a még mindig csak 20 esztendős Krisztián is túl van már a második oltáson is, s bízik abban, hogy nem kapja el a vírust. Krisztián gyerekkora óta aktívan táncol, énekel, szaval, s neve nem ismeretlen a felvidéki szavalóversenyek szervezői előtt. 2016-ban Z. Németh István Csillagos kettes című prózájával országos győztes lett.

A Ragyolci Alapiskola elvégzése után – ahol György Henrietta tanítványa volt –, a rimaszombati Kereskedelmi Akadémián érettségizett. Az érettségi után gondolkodott a továbbtanuláson is, de mint édesanyja hozzáteszi, nem volt egyszerű a középiskolai tanulmányok költségeit sem fedezni.

Hírdetés

De Krisztián azért még nem adta fel a továbbtanulást, nyáron egy ideig Hollandiában dolgozott, hogy egy kis pénzt keressen, de most minden idejét a falu romáinak a segítése emészti fel.

Krisztián nagyon aktív volt a középiskolában is, ahol tagja volt a helyi diákönkormányzatnak, hangadója volt az iskola rendezvényeinek, míg jelenleg elnökségi tagja az Opre Roma nevű szervezetnek, amely országos szinten működik, s elsődleges célja a romák érdekérvényesítése.

„Összefogtunk a településen működő, Lázár Katalin által vezetett Szebb Jövőért Polgári Társulással, s közösen határoztuk el, hogy létrehozunk egy roma közösségi központot” –vázolja az aktuális terveiket.

Kérvénnyel fordultak a falu vezetéséhez, s kérvényezték a kultúrházban lévő, egykori borozó helyiségeinek a bérbevételét. „A szocializmus évei alatt borozó működött a kultúrház földszinti oldalhelyiségeiben, de akkoriban még nem volt kötelező mellékhelyiségek működtetése” – mondja Bodor Béla polgármester, így nemcsak rendbe kellett tenni az alaposan leamortizált helyiségeket, hanem a mellékhelyiségek beépítése is elkerülhetetlen volt.

„Egy ideig fitneszközpont is működött benne, de a használói nem voltak jó gazdák, s a súlyzók nagy részét eladták. Nem egy közülük a vastelepen végezte” – teszi hozzá a polgármester, s még a falakat is véresen találták. A rossz tapasztalatok ellenére Bodor Béla, látva a Roma Csillagok eddigi munkáját, s közös erőfeszítéseit a Szebb Jövőért Polgári Társulással, áldását adta a közösségi központ létrehozására.

A Szebb Jövőért szervezetet Lázár Katalin működteti, aki önkormányzati képviselő is, s az Egészséges Régiók nevű országos nonprofit szervezet helyi képviselője. Mint ilyen, napi kapcsolatban van a romákkal, intézi az ügyeiket, segíti őket a hivatalok útvesztőiben való eligazodásban.

„A közösségi központ szeretne napi kapcsolatot kialakítani a helyi romákkal, s nemcsak a kulturális igényeiket kielégíteni, de tervezzük egészségügyi és egyéb előadások megszervezését is, ahogy szeretnénk a tehetséges diákokkal foglalkozni, kiegészítve az iskolai oktatást is. Hiszek benne, hogy sikerül továbbtanulásra motiválni a tehetséges roma gyerekeket, s lefoglalni őket, hiszen jelenleg nem tudnak magukkal mit kezdeni, ha az iskolából hazamennek” – mondja Krisztián, aki abban is nagyon bízik, hogy a roma gyerekek romaként jobban megbíznak benne, s példaként is szolgálhat a legifjabbaknak, de a szüleiknek is.

„Mi sem voltunk jobb helyzetben, mint a csákányházi romák többsége, de láttuk, hogy Krisztián tehetséges, sorra nyeri a versenyeket, s minden lehetőséget megadtunk neki, hogy eljuthasson az egyes versenyekre. S ebben  támogatták a tanárai is” – teszi hozzá az édesapja.

„A helyiségre kamera is ügyel majd, s remélem, hogy egy hónapon belül át is adhatjuk” – búcsúzik Bodor Béla polgármester, aki azt is elárulja, hogy a felújítási költségeket a község állja, s a két szervezet szimbolikus havi egy eurót fizet majd a helyiség használatáért.

(Juhász Dósa János/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »