Csak magunkra nem futja, miután kifizettünk mindent

Csak magunkra nem futja, miután kifizettünk mindent

Spórolni és “extrákra” költeni csak azok tudnak, akik nettó 250 ezer forint felett keresnek. Azok meg nincsenek sokan.

A magyar lakosság pénzköltési szokásait leginkább a hitelek befolyásolják, és 65%-unk elégedetlen aktuális anyagi helyzetével. Spórolni és extrákra költeni leginkább azok tudnak, akik nettó 250 ezer forint felett keresnek. E tekintetben az X generáció a legszerencsésebb. A Jófogás és a GKI több mint 10 ezer aktív internetező bevonásával térképezte fel a különböző generációk pénzköltési szokásait, amelyből az is kiderült, hogy négy emberből háromnak a jelenlegi fizetésének 50%-os emelkedése oldaná csak meg pénzügyi problémáját.

A tízezres minta mindössze 35%-a elégedett aktuális anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145.000 Ft, amely javát a kötelező kiadások viszik el.

A pesszimista szemlélet mögött a szabadon elkölthető jövedelem relatív alacsony összege áll, ugyanis a kitöltők több mint 70%-a gondolja úgy, hogy fizetésének 50%-kal történő emelkedése lenne elegendő egy felhőtlenebb élethez.

A válaszadók mindössze 14%-a nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes. Ezt a csoportot jellemzően a nettó 250 ezer forint feletti javadalmazásúak képviselik.

Havi maximum nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé

– derült ki a válaszadók pénzköltési szokásait vizsgálva. A Z generáció túlnyomó többsége havonta alig több mint 30 ezer forintból gazdálkodik, de az Y-ok sem haladják meg a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadások után maradó keretet tekintve. Összességében átlagosan heti 16 ezer forintot költünk szabadon. Az Y-ok 13,8 ezer, a Z-k 8,1 ezer forintból gazdálkodnak hetente. Mint kiderült, az X generáció rendelkezik a legtöbb rendelkezésre álló és elkölthető jövedelemmel – ők átlagosan nettó 158 ezer forintot visznek haza, heti költekezésiek pedig 17 ezer forintra rúgnak.

Milyen generációk poroszkálnak még az úton?

Az X generációhoz az 1960 és 1979 között születetteket társítjuk, az Y generáció elnevezés az 1980 és 1999 között születetteké, a Z generáció kategóriába pedig 2000-től napjainkig születetteket helyezzük.

Hitelek fogságában

A keresetükből nehezen kijövők 50%-ánál hónapról-hónapra jelentkeznek a megélhetési nehézségek. A Jófogás kutatása rávilágít arra, hogy a kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés: megtakarítások helyett jellemzően ezeket a kötelezettségeket vállaljuk, a legtöbb ember vállát pedig elsősorban lakás-, valamint diákhitelek súlya nyomja. A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27%), akik a kötelező kiadásokon felül ugyan még tudnak költekezni, de félretenni már nekik sem sikerül.

Az egyik lehetséges plusz bevételi vagy éppen spórolási forrás a tárgyak adásvétele, a kitöltők 91%-a nyilatkozta azt, hogy ilyen célból apróhirdetési portálokat használ. A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13%-a tudja azokat azonnal vagy rövid időn belül megvásárolni – avatott be Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője.

Mint kiderült, vásárlási szándék esetén a válaszadók 44%-a fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsóbb, „lemásolt” változatát.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »