Csak akkor lesz magyar egység, ha visszaveszünk az egóból

Csak akkor lesz magyar egység, ha visszaveszünk az egóból

Gyorsabb döntéseket, hatékonyabban működő pártot ígér a Magyar Közösség Pártja múlt szombaton megválasztott új elnöke. Forró Krisztián szerint a magyar egység megteremtése fontos, de csak eszköz ahhoz, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon. Az MKP új elnöke a magyar kormánnyal és a szlovák pártokkal való jövőbeli együttműködésről is beszélt.

Megszokta már az új helyzetet múlt szombat óta? Másképpen telnek a napjai?

Érzésem szerint jóval sűrűbbek, mint azelőtt voltak. (nevet…) Még nem szoktam meg, de nagy lendülettel fogtam neki, és igyekszem helytállni ebben a pozícióban.

Azt hiszem, erre a lendületre szükség is lesz, hiszen nagy kihívások várnak az MKP új elnökére. De mielőtt erre rátérnénk, beszéljünk a kongresszus döntéseiről. A korábbi szakmai alelnökök helyett három alelnököt választottak. Indokolt volt ez a változtatás?

Ott kezdeném, hogy a hatékonyság növelését tartottuk szem előtt. Az a cél, hogy a jövőben az MKP gyorsabban, a szakmaiságot megerősítve tudjon megnyilatkozni egy-egy témában. Ennek megfelelően a korábban 17 tagú elnökséget 13 fősre csökkentettük, egyúttal a tagok kiválasztásánál jobban érvényesül a regionalitás elve, hiszen a régiók a súlyuknak megfelelően képviseltetik magukat a párt vezetésében. Ezúton is köszönöm a kongresszusnak, hogy támogatta a javaslatomat, és bizalmat szavazott a három alelnöknek. Berényi József általános politikai alelnök lesz, Farkas Iván tölti be a szakmai alelnöki pozíciót, Cziprusz Zoltán pedig szervezési feladatokat fog ellátni alelnökként.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mi lesz a feladata a pártigazgatónak? Korábban rá tekintettek úgy, mint aki a szervezési kérdésekért felel a pártban.

Jogos a kérdés, de a szervezési feladatok kapcsán van munka elég. A szervezési alelnökre hárulnak majd azok a feladatok, amelyek nem érintenek belső szerkezeti kérdéseket. Ilyen például az aktivistahálózat szervezése. A pártigazgató feladata lesz a pártstruktúra egyes szintjeivel való folyamatos kapcsolattartás. Könnyen belátható, hogy ezt a munkát egy ember aligha győzi.

Itt is egy jól működő, ütőképes csapat felépítésére lesz szükség.

Említette, hogy a struktúra átalakításától a hatékonyság növelését várják, egyúttal szakmailag megalapozott megnyilatkozásokat. A szakmai alelnökök munkáját eddig is szakmai tanácsok segítették. Mitől lehet ez hatékonyabb a jövőben?

Egyrészt azért, mert Farkas Iván személyében egy általános szakmai alelnököt választottunk, aki koordinálja, egyúttal összefogja a szakmai munkát. Ez a szervezeti megoldás a korábbiakhoz képest hatékonyabb működést tesz lehetővé. Másrészt a szakmai tanácsokat korábban az alelnökök, vagyis politikusok irányították.

A jövőben a szakmaiságot azzal is erősítjük, hogy a szakmai tanácsok élére akár egy-egy, a politika világán kívülről érkező szakember is kerülhet.

Az a fontos, hogy olyan emberek üljenek ezekben a tanácsokban, akik az egyes területek szakértői, tudnak véleményt mondani, és ismerik az adott terület problémáit. Az, hogy esetlegesen politikusi múlttal is rendelkeznek, másodlagos kérdés ebben az esetben. Ettől a szerkezeti átalakítástól azt várom, hogy a jövőben a korábbiaknál gyorsabban, hatékonyabban tudunk válaszokat adni a közösségünket foglalkoztató problémákra.

Politikai alelnöknek az elnökség egyik legrutinosabb tagját, Berényi Józsefet választották. Mi lesz az ő kompetenciája?

Az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a felvidéki magyarság körében fontos az érdekképviselet erősítése a szlovákság irányába is. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, a számunkra fontos dolgokat a szlovákság számára prezentálnunk kell. El kell ismerni, hogy jelen pillanatban Berényi József az a személy, aki a magyarságból a legközelebbi kapcsolatot ápolja a kormánypárttal és a kormányfővel. Mivel nem vagyunk a parlamentben, úgy érzem, ez a kapocs szükséges ahhoz, hogy a közösségünk érdekeit a kellő fórumokon, a kellő szinteken prezentálni tudjuk, s ez alapján az illetékesekhez eljussanak azok az igények, azok az üzenetek, amelyek fontosak a részünkről. Az elmúlt időszak szerintem meggyőzően mutatja, hogy politikai alelnökként Berényi József lehet ez az összekötő kapocs.

Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy nagy kihívások várnak az MKP új elnökére is. Elsősorban mindenki a magyar egység megteremtését várja, sőt kéri számon az új vezetéstől. Adódik a kérdés: mi az első lépés, az Összefogással vagy a Most–Híddal kell megegyezni? Ön szerint mi mellett szól több érv?

Kulcsfontosságúnak tartom, hogy a megegyezésre őszinte szándék legyen az egyes szereplők részéről. Hogy kivel sikerülhet elsőként megegyezni? Számomra nem kétséges, hogy az Összefogás az a formáció, amely legközelebb áll az MKP-hoz, abban a tekintetben is, hogy hozzánk hasonlóan az etnikai alapú politizálást képviselik, így velük kell elkezdeni a tárgyalást. A Most–Híddal is mindenképpen tárgyalnunk kell, de ők vegyespártként határozzák meg magukat, ezért esetükben elsősorban a párt magyar ágával kell felvennünk a kapcsolatot.

Hírdetés

Nyilván számol azzal, hogy ennek a folyamatnak számos buktatója lesz. Mit gondol, mi lehet a legnagyobb akadálya a magyar egység újrateremtésének?

Nézze, ha mindenki el tudja fogadni azt, hogy az egót a háttérbe kell szorítani, és a közösség érdekei előbbre valók az egónál, akkor hiszem, hogy az egység megteremthető.

Éppen ezért említettem az előbb az őszinte szándékot, mert anélkül nem fog menni. Persze ehhez minden szereplő részéről kompromisszumokra lesz szükség: mind a mi részünkről, mind a többi tárgyalópartner részéről. Ugyanakkor szeretném leszögezni, az egység megteremtése önmagában nem lehet cél. Az egység újrateremtése csak egy feltétel, eszköz ahhoz, hogy a felvidéki magyarság megmaradjon, csökkenteni tudjuk az asszimiláció ütemét. Az egységen ugyanakkor nemcsak politikai, hanem társadalmi egységet is értek. Tíz éve a szakadás nemcsak politikai téren történt meg, az árkok társadalmi szinten is ki lettek ásva. Mára odáig jutottunk, hogy már a családokat is megosztja a politika.

Kompromisszumokról beszél, amelyek nélkül nem lehetséges a magyar egység. Ezt aligha vitathatjuk, de kompromisszumokra a párton belül is szüksége lehet. A kongresszus az ön javaslatával szemben Köpöncei Pétert választotta OT-elnöknek. Úgy érzi, egységes párt sorakozik fel ön mögött?

Számomra ez azt bizonyítja, hogy az MKP egy demokratikus párt. Köpöncei Péternek a választás után gratuláltam, és ő biztosított arról, hogy együtt tudunk működni a jövőben. Én hiszem, hogy ez így is lesz, hiszen Péterrel a múltban már többször dolgoztunk együtt, például az aktivistahálózat kiépítésén, és mindvégig jó volt köztünk az együttműködés.

Tudatosítom azt is, hogy a párton belül nem mindenki ért egyet a másikkal. Úgy érzem, ez természetes. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, mi a cél, és hová akarunk eljutni, ebből adódóan van egy elvárás a közösségünk részéről, hogy mindenki felsorakozzon a közös célok mögé.

Hiszem, hogy ez elég erőt ad ahhoz, hogy a pártunk egységesen tudjon fellépni, és képes legyen szolgálni a felvidéki magyarok érdekeit.

Említette, hogy a magyar egység eszköz ahhoz, hogy megállítható legyen a közösség fogyása. Ez azért elég általános meghatározás, annál is inkább, mert jövőre népszámlálást tartanak. Milyen konkrét lépéseket lehet tenni a magyarság megmaradásáért?

Tartok tőle, hogy ezek a számok nem lesznek pozitívak, érezhető lesz a megosztottság hatása.

Mivel az emberek egy összetartó közösséggel sokkal szívesebben azonosulnak, a magyar egységet minél előbb meg kell teremteni. Ehhez a politika úgy is hozzájárulhat, hogy a magyar közösségből senkit sem rekesztünk ki, mindenkinek meg kell találnia a maga helyét.

Az egységgel ráadásul az erőnk is meglesz ahhoz, hogy határozottan képviselhessük az érdekeinket a szlovákság felé. A konkrét lépések megtételéhez nyilván a szlovák félre is szükség lesz. Ez csakis akkor sikerülhet, ha a szlovákok nem úgy tekintenek a magyarokra, mint veszélyforrásra, hanem egy olyan tényezőre, amely Szlovákiát gazdagítja. A jövő évi népszámláláson első ízben már többes identitást is bejelölhetnek a polgárok. Ez számunkra egyszerre veszély és lehetőség. Nekünk célzott kampányt kell folytatnunk, hogy a felvidéki magyarok minél nagyobb számban vállalják fel nemzeti hovatartozásukat, de a súlyunkat az is növelheti, ha minél nagyobb számban tüntetik fel a magyar nemzetiséget azok is, akik már csak részben kötődnek a közösségünkhöz.

Ha elvonatkoztatunk a népszámlálástól, kiket akar megszólítani a jövőben az MKP? Vannak olyanok, ahogy fogalmazott, akik már csak részben kötődnek a közösségünkhöz. Őket is képviselni szeretnék?

Szerintem feléjük is nyitottnak kell lenni. Ne felejtsük el, hogy a közösségünk megmaradásának egyik alappillére, hogy gazdaságilag megerősítsük a déli régiókat, ez pedig valamennyi itt élő ember érdeke, nemzetiségtől függetlenül.

Az MKP az előző években a magyar kormány stratégiai partnere volt, abból adódóan, hogy a nemzetpolitika kitüntetett célja a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása. A jövőben is folytatódni fog ez a partneri viszony?

A felvidéki magyarságnak világos kötődése van Magyarországhoz, ez természetes dolog. Ebből kifolyólag az is természetes, hogy az MKP – mint a felvidéki magyarságot képviselni hivatott párt – jó kapcsolatokat ápol a mindenkori magyar kormány pártjaival. A jelenlegi magyar kormány hangsúlyosan felvállalta a külhoni magyarság képviseletét, így teljesen természetes, hogy a jövőben is folytatódni fog a korábbi stratégiai partnerség.

Milyen viszonyra törekednek a szlovák pártokkal? Kik lehetnek a lehetséges partnerek és kik nem?

Említettem már, hogy a felvidéki magyarság soraiban érzékelhető az igény, hogy együttműködjünk a szlovák pártokkal, mert így a gondjainkra, a megoldatlan problémáinkra eredményesebben tudjuk felhívni a figyelmet.

Ezért keressük a kapcsolatot a legerősebb kormánypárttal, de hangsúlyozom, számunkra elfogadhatatlan, hogy betagozódjunk valamelyik szlovák pártba. A magyar közösség érdeke azt kívánja, hogy megőrizzük a szervezeti önállóságunkat.

Azt is fontosnak tartom leszögezni, hogy Kotleba pártjával semmilyen körülmények között nem működünk együtt, a választóik azonban olyan csalódott emberek, akik között számos felvidéki magyar van, akiknek vissza kell szereznünk a bizalmát.

2022 végéig szól az új elnökség mandátuma. A magyar egység megteremtésén túl milyen konkrét, számonkérhető célokat tűz ki az ön által vezetett párt?

2022-ben egy időben rendezik meg a helyi és a megyei választást, az eredményen nagyon sok fog múlni a magyar közösség jövője szempontjából. A választás azt is jól mutatja majd, hol tart addigra a felvidéki magyarság: lesz-e tényleges együttműködés. Az elmúlt időszak az egókról szólt, a közösség érdekét a jövőben az egók elé kell helyezni, csakis így lehetünk sikeresek.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/31. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »