Szijjártó Péter a külügyi tanács ülésén bírálta a kudarcot vallott közös uniós oltóanyag-beszerzést.
Először ültek össze hétfőn az új esztendőben az uniós külügyminiszterek – ezúttal a járvány ellenére, személyesen, Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök és a transzatlanti kapcsolatok, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus sorsa, migráció, megannyi aktuális téma szerepelt az előzetes napirenden, sőt még a japán külügyminiszter is becsatlakozott a tárgyalásokba. Aligha lehet csodálkozni, hogy a tanácskozást mégis egy sokkal égetőbb kérdés, a koronavírus elleni vakcinák, pontosabban azok hiánya uralta. A megbeszélések eredményeiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán is beszámolt:
Ahhoz képest, hogy a nagyjából 448 milliós lakosságú Európai Unióban óriási hiánycikk az oltóanyag, a csúcson az is felmerült, hogy rászoruló országoknak, – a Nyugat-Balkánnak, a keleti partnerség államainak, sőt egyes felvetések szerint akár Afrikának, Dél-Amerikának – is juttassanak a szerből.
– Jogosan adódik a kérdés: hogyan adjuk valaki másnak valamiből, amiből nekünk sincsen? – fogalmazott ezzel kapcsolatban a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter megismételte azokat a bírálatokat, amelyeket már korábban is megfogalmaztak a közös uniós vakcinabeszerzéssel kapcsolatban. – Hogy fordulhatott elő, hogy az Európai Uniónak kevesebb vakcina jutott, mint például az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Izraelnek? Miért nem engedélyezték még az AstraZeneca oltóanyagát, amikor az Egyesült Királyágban ezt már régen megtették? Ilyen kudarcok árnyékában brüsszeli bürokraták miért arra fordítják az energiáikat, hogy azokat támadják, akik más forrásokat keresnek? – sorolta a kérdéseket, melyekre választ követelt.
– Magyarország nemzeti érdeke, hogy felgyorsítsa a koronavírus elleni oltás folyamatát, és erre készen áll, a kérdés pusztán az, hogy mikor érkezik nagyobb mennyiségű oltóanyag az országba – magyarázta.
A tárcavezető szerdára tervezett kijevi vizitje előtt felhozta még Ukrajna ügyét is.
Az nem egy normális állapot, hogy Kárpátaljáról származó európai parlamenti képviselő nem mer hazamenni karácsonyozni, mert felkerült a szélsőségesek listájára! – panaszolta. Felidézte azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodáját és az elnök otthonát feldúlták az ukrán titkosszolgálatok. Szijjártó Péter elmondása szerint ezért kérte az uniós külügyi főképviselő további támogatását és határozott állásfoglalását.
A miniszter a japán külügyminiszterrel folytatott egyeztetésekről szólva a magyar keleti nyitás sikereit méltatta, emlékeztetve rá, hogy ebbe az irányba 25 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalmunk, és az elmúlt években ebből az irányból érkezett a legtöbb beruházás hazánkba. Rámutatott a lehetőségekre, melyeket a tíz dél-kelet ázsiai országot tömörítő, nemrégiben tető alá hozott szabadkereskedelmi egyezmény rejt az Európai Uniónak.
Ugyan Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője a csúcs előtt azt ígérte, hogy mélyrehatóan fognak foglalkozni az oroszországi eseményekkel is, a magyar külügyminiszter tájékoztatása szerint ezúttal az újabb szankciók kérdése nem merült fel a tanácskozáson.
Borrell: a vakcinák méltányos, globális szintű elosztása jelent megoldás a koronavírus-járvány megfékezésére
A koronavírus-járvány megfékezésére megoldást a vakcinák méltányos, globális szintű elosztása jelenthet, ami nemcsak a szolidaritás okán, hanem Európa saját egészségügyi biztonsága miatt is fontos – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „senki sem lehet biztonságban mindaddig, ameddig nincs mindenki biztonságban”.
Elismerte, hogy a vakcinák megosztása a szükséget szenvedő országokkal nehézséget okoz azoknak az államoknak, amelyek saját nemzeti oltási stratégiájuk megvalósításában is nehézségekkel küzdenek.
Elmondta, hogy február elejére tervezett moszkvai látogatása során megbeszélést folytat majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A találkozás lehetőséget biztosít az EU és Oroszország közötti kapcsolatok és a legsürgetőbb globális kihívások áttekintésére, illetve olyan kérdések megvitatására is, mint például az emberi jogok helyzete. Kérdésre válaszolva közölte, látogatásának célja, hogy a moszkvai illetékesekkel folytasson megbeszélést, Alekszej Navalnij, letartóztatott ellenzéki politikus meglátogatása nem szerepel a programban.
Noha teljesen elfogadhatatlannak tekintik, és elítélik az aktivista támogatására hétvégén tartott oroszországi tüntetések résztvevőinek tömeges előállításait és a rendőri brutalitást, szankciók, vagy válaszlépések megtételére vonatkozó javaslat nincs az Külügyi Tanács asztalán – mondta. Az unió azonban kész válaszlépések megtételére, amennyiben a körülmények megkövetelik. A Tanács minden lépése politikai megfontolásokon alapszik – tette hozzá.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy engedje szabadon Navalnijt és az őrizetbe vetteket” – fogalmazott.
Borrell fontosnak nevezte a Földközi-tenger keleti medencéjében a földgáz mezők kiaknázására irányuló török tevékenység miatt Törökország és Görögország között kialakult feszültség elsimítására irányuló tárgyalások megkezdését. Az EU támogatja a folyamatot és az Ankarával fenntartott kapcsolatainak javításán dolgozik – tette hozzá.
A főképviselő sajtótájékoztatóján nehezményezte, hogy az unióból kilépett Nagy-Britannia nem hajlandó teljes diplomáciai státust biztosítani az EU londoni képviseletének vezetője számára, hanem a nemzetközi szervezetek képviselőinek fentartott jogokat kívánja megadni a nagykövetnek. Véleménye szerint a lépés beárnyékolhatja Brüsszel és London együttműködésének kilátásait.
„Ez, az elsők egyikeként küldött jelzés nem nevezhető barátságos gesztusnak az Egyesült Királyság részéről” – fogalmazott.
Szavai szerint az Európai Unió nem kér semmi újat, nem kér különlegesebb bánásmódot. Az EU ezért biztos abban, hogy a kérdést kielégítő módon sikerül megoldani Brüsszelnek „londoni barátaival” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
