Civilek küzdenek a Szent János-kórház fejlesztéséért

Civilek küzdenek a Szent János-kórház fejlesztéséért

Csökkenti a betegbiztonságot, hogy a közlekedésfejlesztési beruházások miatt elhalasztanák az észak-budai centrumkórház létrehozását – értesült a Magyar Nemzet. A lapunk által megismert hatásvizsgálatból – amelyet civil szakértők írtak – kiderül, hogy a János-kórházban dolgozó orvosok, asszisztensek, ápolók is elbizonytalanodhatnak a jövőjüket illetően. Cserháti Péter miniszteri biztostól megtudtuk: a tervek alapján 1,2 milliárd forintból újíthatják fel a gyógyintézmény egyes pavilonjait, viszont a traumatológia, a szülészet-nőgyógyászat és a járóbeteg-ellátás is a Kútvölgyibe költözne.

A Szent János-kórház területén vagy annak közvetlen közelében egy XXI. századi sürgősségi központnak kellene épülnie – erre hívják fel a figyelmet a Szilágyi Zsolt II. kerületi lokálpatrióta által vezetett polgári kezdeményezés szakemberei (orvosok, orvos technológusok, kórháztervezők, épületgépészek, gazdasági és közlekedési szakemberek) hatásvizsgálatukban. A lapunk által megismert, a kormánynak is megküldött dokumentumban azt mutatják be, milyen hatása lehet a lakosság ellátására, ha az észak-budai centrum a közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggően csak az M0-s budai szakaszának elkészültekor, valamikor 2025-re valósul meg. Mint írják, a közlekedésfejlesztési beruházások miatt elhalasztott projekt csökkenti az érintett polgárok betegbiztonságát és elégedettségét. Így bár nem kizárt, hogy statisztikai értelemben a főváros egészségügyi ellátása a centrumok és a társkórházak fejlesztése által javulni fog, Közép- és Északkelet-Buda, valamint a Zsámbéki-medence ellátottsága – ha minden a kormányrendeletben foglaltak alapján marad – nehézkesebbé és a térség számára hiányosabbá válhat.

A Kútvölgyi klinikai tömbbel kapcsolatban, ahová a tervek szerint a kormány a János-kórház néhány részlegét átköltöztetné, felteszik a kérdést: miként lesz képes majd központi szerepet vállalni a főváros egészségügyében a mindössze 250-300 aktív ágy, amelynek az intézmény helyet tud biztosítani? Felhívják a figyelmet arra is, ha a kormány nem valósítja meg a Szent János-kórház centrumfejlesztését – akár úgy, hogy a kórház területén épületeket bontatnak le, és újakat építenek a helyükre –, akkor a térségben zöldmezős beruházásra a korábban is szóba került Hidász utcai vagy más hasonló közeli terület lenne a legalkalmasabb.

A szakértők úgy vélik, a kormányhatározat tartalmát megismerve a Szent János-kórházban az orvosok, az asszisztensek, az ápolók elbizonytalanodhatnak a jövőjüket illetően. A határozatban az áll ugyanis, hogy 2017-ben a társkórházak fejlesztése indul meg. A központi kórházakkal kapcsolatos beruházás kezdő időpontja ismeretlen, tehát szerintük számolni kell azzal, hogy a Szent Jánosban uralkodó áldatlan helyzettel még sokáig szembe kell nézzen beteg és orvos.

Szilágyi Zsolt lapunknak hangsúlyozta: céljuk nem a kormányellenes hangok erősítése, ehelyett szívesen együttműködnének a döntéshozókkal, és bíznak abban, hogy érveik mielőbb meghallgatásra találnak.

Az átalakítás

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a Szent János-kórházzal kapcsolatban arról beszélt lapunknak: elképzelhető, hogy azokat a pavilonokat, amelyeket a jövőben is hasznosítanak majd, felújítják. Erre várhatóan 1,2 milliárd forintot fordítanak majd. – Első körben a kórház elavult, gőzfűtéses rendszerét kellene korszerűsíteni, energiatakarékosabbá tenni, ez ugyanis több száz milliós megtakarítást eredményezhet – közölte Cserháti.

A várható átalakításokról elmondta: a Kútvölgyi tömb épületéből a pszichiátriát a Szent János-kórház területére költöztetnék, emellett várhatóan oda kerül majd a Semmelweis Egyetem két pesti, összesen 330 ágyas gyermekklinikája, hogy ezzel is kiegyenlítsék a pesti és a budai ellátást. Úgy véli, ezzel a lépéssel olyan diagnosztikai és szakmai közegbe kerülnének a Semmelweis gyermekklinikái, ami a mostaniaknál jóval kedvezőbb körülményeket eredményez. A rehabilitációs és krónikus osztályokat nem kell majd elköltöztetni a kórházból, ám úgy véli, át kell gondolni a járóbeteg-szakellátás mikéntjét, amely jobban működhetne a Kútvölgyi járóbeteg-szakellátó részlegén. Ezenfelül a Kútvölgyibe vinnék az ortopéd traumatológiát és a szülészet-nőgyógyászatot is.

Szerinte a felújítást követően 250-300 ágyat lehet a Kútvölgyiben elhelyezni, ami elegendő, ám új diagnosztikai eszközökre is szükség lesz, ugyanis az épületben jelenleg nincs sem CT-, MR-, sem sürgősségi osztály.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »