Civilek cáfolják Szijjártót CETA-ügyben

Nincs még véleménye a héten parlamenti vitára bocsátott, az EU és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezményről (CETA) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz). Jakab Istvántól, a Magosz elnökétől megtudtuk: úgy ítélték meg, hogy álláspontjuk kialakításához további egyeztetésekre van szükség, különösen a befektető–állam vitarendezési mechanizmus és a mezőgazdaság GMO-mentessége ügyében. Utóbbit – amely benne van az alaptörvényben – Jakab István szerint garantálni kell. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hír TV-nek azt nyilatkozta: szerinte ezzel nem lesz gond a CETA életbelépése után sem, mert „a GMO egy vörös vonal, és a magyar kormány nem fog olyan javaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni, ami kinyitja a GMO-mentesség kérdését”.

Ám az egyezmény tüzetesebb tanulmányozása megcáfolja a tárcavezető szavait – állítják a civil szervezetek. A szöveg ugyanis többek között azt tartalmazza: „Nemzetközi együttműködésre van szükség olyan, a biotechnológiával összefüggő kérdésekben, mint például a géntechnológiával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte.” Kanada számára azért fontos ez a kérdés, mert náluk lehetetlen például GMO-mentes repcét termeszteni, akkora a szennyeződés mértéke. Ugyanakkor az uniós szabályozás jelenleg tiltja a GMO-szennyezést tartalmazó élelmiszer és vetőmag forgalmazását. Ha az EU egyetértene a CETA „közös célkitűzésével”, az mindenképpen az „alacsony szintű GMO-jelenlét” szabályozásának lazulását okozná majd, és ezt – az áruk unión belüli szabad áramlása miatt – nem lehet a határon megállítani. Lázár János kancelláriaminiszter is erre utalt a csütörtöki kormányinfón: „Mi az agráriumban tudjuk vállalni a génmódosított termékek visszaszorítását. Vámmentes övezetben nehéz a szűrés.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »