Lemondásra szólította fel Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke az alakulat országos elnökét, Ludovic Orbant. A Klaus Johannishoz közel állónak tartott Rareș Bogdan szerint alapos reformra és új irányvonalra van szüksége a pártnak, ellenkező esetben megtörténhet, hogy 20 százalék alatti eredményt érnek csak el a következő választásokkor. A PNL-t egyébként 26 százalékra mérték a legutóbbi közvéleménykutatás alkalmával, egy hónappal a választások után. (A Szociáldemokrata Párt még mindig első helyen van választók politikai preferenciái között.)
Rareș Bogdan utalt rá, hogy kialakult egy „reformista tömörülés” az alakulaton belül, melynek saját pártelnök-jelöltje lesz a következő kongresszuson. A reformisták között megemlített olyan neveket, mint Emil Boc, Ilie Bolojan, Robert Sighiartău és Gheorghe Falcă. A belső ellenzék már a koalíciós tárgyalások alkalmával kifejezte elégedetlenségét Orbannal szemben, és már akkor konkrét jelei voltank annak, hogy rezeg a léc a pártelnök alatt.
A romániai belpolitikában egyébként nem ez az első eset, hogy a választásokon nem kielégítően szereplő párt „fölfalja” a vezetőjét, csak a zociáldemokraták esetében több nevet is föl lehetne itt sorolni: Adrian Năstase, Victor Ponta, Liviu Dragnea is ebbe a kategóriába tartozik, hogy Viorica Dăncilă-t ne is említsük. De az USR-PLUS koalíció háza táján is voltak kisebb földrengések, ugyanis Dan Barna lemondását is többen kérték.
A minisztériumok elosztása azonban kimondottan jól sikerült a Mentsétek meg Románia szövetségnek, ezért Barna most egyelőre „biztonságban van”, azonban Orban annak érdekében, hogy megszerezze a képviselőház elnöki székét, túl sok kompromisszumot kötött. A lemondását követelő brelső ellenzék éppen azt veti szemére, hogy a kormánykoalíciós tárgyalások során figyelmen kívül hagyta a PNL belső döntéshozó fórumainak akaratát, sőt, ki sem kérte a véleményüket az egyeztetések során. Azt fájlalják, hogy számos, fontos minisztériumot engedett át Orban az USR PLUS-nak és az RMDSZ-nek, például a szállításügyi és a fejlesztési tárcát, valamint az európai alapok minisztériumát, holott szerintük a tárgyalópartnerek hajlandók lettek volna például a fejlesztési minisztériumot meghagyni a PNL-nek. Mint ismeretes, ezt a tárcát végül az az RMDSZ kapta meg és Cseke Attilát bízták meg a vezetésével.
Rareș Bogdan arra figyelmeztetett, hogy „a párt egy puskaporos hordón ül”, melynek egyik oka az, hogy Orbannak fejébe szállt a dicsőség és úgy viselkedik, mint egy alfa hím, azaz egyedül dönt nagyon fontos kérdésekben, kihagyva ebből párttársait.
A reformistáknak, mint mondta, Florin Cîțu miniszterelnök körül kell tömörülniük és támogatniuk kell az új kormányfőt, mert ő is egyike a párt modernizálását akaróknak.
Arra a kérdésre, hogy ki lenne a pártelnök-jelöltjük, nem adott konkrét választ, annyit azonban elárult, hogy lesz egy közös jelöltjük, aki ellen nem indul majd senki a soraikból. Hogy mikor lesz a PNL következő kongresszusa, még nem tudni, Florin Cîțu szeptemberben tartaná, míg Orban korábban szeretne túlesni rajta, hogy megerősíthesse magát a pártvezetői pozícióban.
Ludovic Orbannak egyébként eltökélt szándéka, hogy megtartsa a pártfőnökséget, többször hangsúlyozta, hogy bár a választási eredményért őt hibáztatják, nem egy emberen múlik egy politikai akarat sikere vagy sikertelensége, illetve a járványhelyzet kezelése sem kizárólag rajta múlt. A pártelnök mihamarabb meg szeretné ejteni a tisztújító kongesszust, mert fölmérte, hogy az idő múlásával minimalizálódnak esélyei egy újabb mandátum megszerzésére.
belső forrásokra hivatkozva a román lapok megírták, hogy a pártelnöki funkció elfoglalására a jelenlegi pártfőtitkárt, Robert Sighiartaut tartják, illetve a miniszterelnököt, Florin Cîțut, aki viszont szeretné minél inkább kitolni a kongresszus megtartásának időpontját, ugyanis úgy értékeli, hogy további toborzásra volna szüksége ahhoz, hogy az őt támogató frakció biztosra menjen a tisztújítás alkalmával.
Rareș Bogdan, aki gyakorlatilag a magyarellenes kirohanásaival kovácsolt magának politikai tőkét, és újságíróból lett európai parlamenti képviselő, a jelek szerint nem óhajt indulni a megmérettetésen, ő inkább a 2024-ben esedékes államelnöki választásokra tartogatja magát.
Az EP-képviselő a reformista tömörülésnek nevezett belső ellenzék már említett vezető alakjai mellett több tucat tagszervezetet is említett, akik a PNL reformját, demokratikus működését, a döntéshozatalnak az illetékes belső fórumokra bízását szorgalmazzák. A kongresszus megtartásának időpontjáról leghamarabb februárban döntenek, addig kiderül, hogy ez a bizonyos reformista tömörülés mekkora, ugyanis Rareș Bogdanon kívül sem Emil Boc kolozsvári polgármester, sem Bihar Megye Tanácsának elnöke, Ilie Bolojan nem állt ki nyíltan Bogdan mellett és Orban ellen. A pártban vannak olyan hangok is, amelyek azt mondják, hogy minden hibája ellenére, Ludovic Orban a jól taktikázó vezetők közé tartozik, aki képes egyensúlyban tartani a sokszor széthúzó politikai erőket.
A G4media szerint a pártelnöki tisztségre jelenleg Emil Boc kolozsvári polgármester a legesélyesebb, akinek a PNL belső felmérései szerint az utóbbi időben nagyot ugrott a bizalmi indexe a választók körében. Tény, hogy Emil Boc egyelőre nem bírálta nyilvánosan Ludovic Orbant, az egyetlen összecsapása, amelyről tudósított a Transindex is, a jelenlegi egészségügyi miniszterrel volt, az oltásközpontok finanszírozásának ügyében, azonban Voiculescu a PLUS-nak a jelöltjeként kapta meg a tárcát, tehát ezt nem lehet belső pártharc jeleként elkönyvelni.
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
