Cifraszűrt kapott az egyeki plébános Jó Pásztor vasárnapján

Cifraszűrt kapott az egyeki plébános Jó Pásztor vasárnapján

Az elmúlt években a hortobágyi viselet egy-egy darabjával kedveskedtek az egyeki hívek Papp Lászlós atyának Jó Pásztor vasárnapján. Idén húsvét negyedik vasárnapján egy cifraszűrt kapott a közösség lelkipásztora.

A cifraszűrt Bencsik Zoltán egyházközségi világi elnök és Fekete Péter Pál egyházközségi képviselőtestületi tag adta át Papp Lajos egyeki plébánosnak a vasárnapi szentmise után, a hívek jelenlétében.

Átadásakor Fekete Péter Pál összefoglalta a szűr népi és szakrális üzenetét: a cifraszűrt a legszebb és „legmagyarabb” ruhadarabnak is nevezik; a Kárpát-medencében élő más nemzetiségek csak a magyarajkú lakosság határterületein vették át a szűrszabók műveit.

A cifraszűr a XIX. században élte virágkorát. A pásztorok nélkülözhetetlen ruhadarabja volt, de a parasztság körében is nagy népszerűségnek örvendett. Viselete rangot kölcsönzött. A legény addig nem is házasodhatott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Ha a leánykérőnél véletlenül vagy szándékosan ottfelejtett szűrét korán reggel kitették a ház ereszaljára, nem volt ott több keresnivalója; ha nem tették ki, azt jelentette, hogy szívesen látják és szót ejthetnek a házasságról. Megesküdni is leggyakrabban csak cifraszűrben lehetett. A cifraszűr volt a magyar parasztember díszruhája.

Györffy István néprajzkutató így ír a cifraszűrről: „A szűr a gyalogjáró embernek éppúgy alkalmas, mint a lovasnak. A gyalogosnak könnyű, melegen tartó, eső-szél ellen biztos oltalom. A lovas embernek ezenfelül még a lovát is védi. Szőrén ülő lovas gyakran nyereg helyett is használja, ha pedig leszáll vagy szekerével megáll, lovait vele takarja be. Verekedéskor a szűr az ütést kitűnően felfogja, ha pedig futásra kerül sor, a nyakból azonnal kivehető. A pásztornak mindene. Oltalma hideg, eső, szél, hó ellen, árnyéka a nyári nap heve ellen. Ezenkívül derékalja, párnája, ülőszéke, takarója”.

XIX. század közepétől a túlnyomó részben virágornamenseket alkalmazó díszítésnél olyan motívumokat is alkalmaztak, amelyek kifejezésre juttatták a parasztság önbecsülését, hazafiasságát – így például a magyar címert. A suba szabásmintájával ellentétben, mely körtemplomalaprajzot követ, a cifraszűr a négyszögletes szentélyzáródású, háromhajós, kereszthajós bazilika pontos alaprajzát idézi. A magyar népi viseleteket, azon belül is a cifraszűrt ilyen szempontból vizsgálva hasonlóságot lehet felfedezni az iszlám vallás imaszőnyegével: amint az metszetét adja az imádkozás építészeti környezetének, addig a cifraszűr az alaprajzát; az imaszőnyeggel szembe kell fordulnia a muszlim imádkozónak, a cifraszűr tulajdonosának bele kell öltöznie, mintegy magára öltve az Isten házát – hangzott el Jó Pásztor vasárnapján az egyeki templomban.

Hírdetés

A plébániaközösség húsvét negyedik vasárnapján a hivatásokért adott hálát. Azért, hogy a csöndben megszólaló Fölséges Isten most is hív férfiakat és nőket, hogy egészen Isten Országáért szenteljék életüket. A rózsafüzértársulatok tagjai imacsokorral fejezték ki, hogy továbbra is imádkoznak papjukért és papi, szerzetesi hivatásokért.

*

Nyeste Tamás elsőéves szeminarista e hétvégén bekapcsolódott a plébánia életébe: betekintést nyert a lelkipásztori munkába; találkozott a plébánia ministránsaival, és a szentmiséken megosztotta a hívekkel hivatásának történetét. Jó Pásztor vasárnapján, a szentmise végén őt is köszöntötték az egyeki hívek.

Forrás: Fekete Péter Pál/PlebaniaTeam; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Papp Ágoston

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »