Célkeresztben a kormány

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” óráját. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége van a menetnek. Mégis fontos szereplésnek számít. E héten sem okoztak csalódást, minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját.

Minek köszönhető, hogy Magyarország a világ 15. legbiztonságosabb országává vált?

ÁGH PÉTER, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Nem is olyan régen derült rá fény, hogy hazánkat választották a világ 15. legbiztonságosabb országává egy nemzetközi kutatás során. Tudjuk jól, ahogy hazánkat, úgy Európát is egy évek óta tartó migrációs hullám ostromolja, aminek kockázatait Európában elsőként a magyar kormány ismerte fel.  Azonnal szükség volt egy jól átgondolt és hatékony migrációs politikára, amely nem sérti a ténylegesen védelemre szorulók jogait, de meggátolja az illegális határátlépők koordinálatlan beáramlását. Ennek részeként került – rekordidő alatt – felépítésre a déli határvidékünk biztonságát szavatoló határzár, amelynek eredményeit, a kezdeti kritikus hangok után, egyre többen ismerik el.

– A kormány célkitűzésének köszönhetően néhány év alatt 6500 fővel emelkedett a rendőrség személyi állománya és jelentős mértékben fiatalodott a gépjármű- és az eszközpark is. A munka meghozta a gyümölcsét, hiszen eredményesen tudtuk megvédeni a déli határvidékünket, azzal párhuzamosan, hogy közben a belső biztonság is folyamatosan javult; 7 év alatt 430 ezerről 215 ezerre csökkent a bűncselekmények száma. Az, hogy Magyarországon nincs terrorfenyegetettség, stabil és jól képzett rendvédelmi állománnyal rendelkezünk, valamint migrációs politikánk is sikeres, mind-mind a kormány eltökélt céljának köszönhető, amely szerint a magyar emberek biztonsága az első. Államtitkár Úr! Adódik a kérdés:

– Hogyan tudtunk olyan nagy és nemzetközileg elismert országokat magunk mögé utasítani, mint Németország, Franciaország, Svédország vagy éppen az Egyesült Királyság?

– Hogyan tudjuk ezen előkelő helyezésünket továbbra is megtartani, vagy akár javítani úgy, hogy közben az Európai Unió migrációs politikája növeli a kontinens biztonsági kockázatát?

– Hogyan tudjuk ezen előkelő helyezésünket továbbra is megtartani, vagy akár javítani úgy, hogy közben az Európai Unió migrációs politikája növeli a kontinens biztonsági kockázatát?

KONTRÁT KÁROLY,  (Belügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, amely meghatározza mindennapjainkat, és mi 2010-ben azt ígértük, hogy helyreállítjuk a biztonságot Magyarországon. És ezt meg is tettük! Szigorú törvényeket fogadtunk el itt a Tisztelt Házban. Új büntető törvénykönyvet, új szabálysértési kódexet alkottunk. Megerősítettük a rendőrséget mind személyi állományában, mind eszközellátottságában, a gépjárműállományt szinte teljes mértékben kicseréltük, az informatikai rendszert megújítottuk; új életpálya-programot indítottunk el. És ezt nagyon kiemelném: 2015. július 1-jétől lépett hatályba az új szolgálati törvény, amely például átlagosan 50 százalékos illetményemelést tett lehetővé a személyi állomány részére, sőt ebben most már 45 százaléknál tartunk. 2019. január 1-jével pedig újabb 5 százalékkal ezt az ígéretet is teljesítjük.

– Képviselő Úr! Magyarország biztonságos ország, de a biztonság olyan közösségi érték, amelyért holnap többet kell tenni, mint amit ma vagy tegnap tettünk. Mi ebben elszántak vagyunk, és az a célunk, hogy a biztonságot fönntartsuk. Ez egy olyan közösségi érték, amely elsősorban az itt élő embereknek, a magyar embereknek, Magyarországnak számít, de a világban is vonzóvá teszik Magyarországot. De még egyszer mondom: holnap többet kell tennünk, éppen ezért terjesztettük be azt az akciótervet, ami Magyarország megvédését célozza meg. Az Alaptörvény módosítását és a Stop Soros törvénycsomag elfogadását foglalja magába. Arra kérek minden országgyűlési képviselőt, minden képviselőtársunkat, akinek fontos Magyarország, hogy támogassa ezeket a javaslatokat, hiszen ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is biztonságos ország legyen! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ismét meleg a helyzet Dunaújvárosban, ha baj lesz, tud-e segíteni az állam a bajba jutott dunaújvárosiak sokaságán?

 PINTÉR TAMÁS, (Jobbik): Tisztelt Ház! Egy pozitív hangvételű felszólalással szerettem volna kezdeni ezt a ciklust, de sajnos ismét probléma van Dunaújvárosban. Pomázi Csabáról, a fideszes oligarcháról szeretnék önöknek beszélni pár szót, aki hírhedt a dunaújvárosiak körében. Tudják, hogy neki köszönhetik azt, hogy a téli, hideg időszakokban gyakran hidegek a radiátorok, és nincsen meleg víz sem az otthonaikban. Azt is tudják, hogy anyagi haszon reményében ő kényére-kedvére zsarolhatja a dunaújvárosiakat. Halkan jegyzem meg: tette mindezt eddig Dorkota Lajos, a Fidesz választókerületi elnökének, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetőjének asszisztálásával.

– Most egy újabb lépése borzolja a dunaújvárosiak, illetve a közgyűlés vezetésének idegeit. Történt ugyanis, hogy a céghálózatán keresztül megszerezte a tulajdonjogot a 2,6 milliárd értékű hat darab gázmotor felett úgy, hogy állításuk szerint nem is értesítette a résztulajdonos önkormányzatot. Bár ez az állításuk is a mai nap megdőlt, hiszen már 2013 óta tudtak ennek az eladásáról. Ráadásul ezeket a turbinákat anno a város fizette ki, ami miatt majdnem csődbe is ment az önkormányzat, csak az adósságkonszolidáció mentette meg ettől őket.

– Jelen helyzetben az új tulajdonos az Energott Kft., ahol a tulajdonos Pomázi Csaba, és a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató, ahol a menedzsmentjogokat szintén Pomázi Csaba gyakorolja a cégein keresztül. Természetesen ügyeltek a részletekre is: 1,3 milliárd forintot fizetett az Energott, 1,3 milliárd forintot fizetett a DVCSH a gázmotorokért, de csak papíron, ugyanis bizonyítható pénzmozgás nem volt. Ezeknek a gázmotoroknak viszont dunaújvárosi családokat, időseket és gyermekeket kellene szolgálniuk, és nem egy oligarchának a zsebeit kellene tömniük, ezzel a lépéssel viszont veszélybe sodorták a dunaújvárosiak víz- és fűtésellátását. Szeretném megkérdezni tehát az államtitkár urat:

– Normálisnak tartják-e, hogy egy kétes hírű fideszes államtitkár, vagy oligarcha játszadozzon a közvagyonnal, ezzel veszélyeztetve egy megyei jogú város lakóinak víz- és fűtésellátását?

– Tudnak-e segíteni az ott lakók számára, és ha igen, akkor hogyan?

– Tudnak-e segíteni az ott lakók számára, és ha igen, akkor hogyan?

POGÁCSÁS TIBOR,  (Belügyminisztériumi államtitkára): – Képviselő Úr! Az a kérdés címe, hogy számíthatnak-e a dunaújvárosiak a kormány segítségére abban az esetben, ha szükséges. Természetesen számíthatnak abban az esetben, ha ez valóban szükségessé válik. A kormány az önkormányzatokat mind működésben, mind fejlesztésekben, mind pedig a hitelátvállalás során jelentős összegekkel támogatta, és arra törekedtünk, hogy az önkormányzat működése stabil és biztonságos legyen.

– A rezsicsökkentések során a másik nagy törekvésünk az volt, hogy minden magyar állampolgár az életéhez hozzátartozó közszolgáltatásokhoz a lehető legkisebb költséggel hozzájuthasson. Így van ez a vezetékes szolgáltatásokkal, és így van ez most is, amikor a télirezsi-csökkentés kapcsán akár a távfűtésben részesülők is támogatáshoz juthatnak.

– Képviselő Úr! Nyilván nyelvbotlás volt, vagy nem tudom, milyen fideszes államtitkárra gondolt, aki a dunaújvárosi távhőszolgáltatással kapcsolatban van. Önmagában a „fideszes oligarcha” kifejezés is valószínűleg nyelvbotlás volt, hiszen ha mélyebben utánanézett volna, akkor nagyon jól tudná, hogy az illető úr az önök pártja megvásárlójának az üzlettársa. Tehát ha oligarchákon belül szeretne kutakodni, akkor ott a saját házuk táján kell ezt végigjátszani és végigkérdezgetni.

– Egyébként a dunaújvárosi fűtésproblémák a Dunai Vasmű eladásakor kezdődtek, azután vásárolták meg, illetve építették ki a gázmotoros fűtőrendszert. A dunaújvárosi önkormányzat több mint ötven perben van az ön által említett úrral és társaságával, és mindent megtesz azért, hogy Dunaújvárosban biztosítsák a távhőt, illetve a fűtést. Amennyiben ez nem sikerül, természetesen a kormányzat segíteni fog. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Milyen lépéseket terveznek a légszennyezés csökkentése érdekében?

DR. VARGA LÁSZLÓ,  (MSZP): – Államtitkár Úr! A Sajó-völgye és Miskolc környéke hosszú idő óta küzd nagyon komoly légszennyezési problémákkal. Az elmúlt években ez a helyzet jelentősen súlyosbodott. Emlékezetes, hogy 2017 februárjában voltak napok, amikor például a szállópor koncentrációja, PM10-koncentrációja 700 százalékkal lépte túl az egészségügyi határértéket. Több, a témával foglalkozó cikk és tanulmány szerint is a térségben kiugróan magas a rossz levegőminőség következtében bekövetkező betegségek száma, és sajnos sok esetben a halálesetek is összefüggésbe hozhatók a levegő minőségével. A megyében nagyon sokan próbálnak tenni az ügy érdekében, külső segítségre azonban eddig nem sokra számíthattak az elmúlt években. A Miskolci Egyetem kutatói például egy szmogkéményt is kifejlesztettek, amelyet már sikeresen teszteltek, és külföldről is van érdeklődés ez iránt.

– A legújabb fejlemény, hogy az Európai Bizottság – a légszennyezés miatt évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat a harmadik szakaszba léptetve – az Európai Bíróság elé visz hat tagállamot, köztük Magyarországot is. Különösen aggasztó a részecskeszennyezés mellett hazánkban a nitrogén-dioxid-szennyezés. Nyilván a Bizottság a kibocsátás mérséklésére próbálja rávenni Magyarországot, és a kormány intézkedéseit elsősorban itt a lakossági fűtés hatékony korszerűsítése terén és a legszennyezőbb régi dízeljárművek kiszorítása terén várják. A kérdés tehát:

– Mit kívánnak tenni ebben a helyzetben a légszennyezés mértékének csökkentése érdekében? – Hogyan kívánják támogatni a helyi innovatív kezdeményezéseket?

– Ha milliárdokat költenek el különböző tájékoztató kampányra, akkor terveznek-e komoly tájékoztató kampányt ebben a témában, egyáltalán milyen intézkedési tervet állítanak fel a légszennyezés csökkentése érdekében?

– Ha milliárdokat költenek el különböző tájékoztató kampányra, akkor terveznek-e komoly tájékoztató kampányt ebben a témában, egyáltalán milyen intézkedési tervet állítanak fel a légszennyezés csökkentése érdekében?

FARKAS SÁNDOR,  (Agrárminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! A kormány kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása, ennek érdekében a népbetegségeket okozó tényezők visszaszorítása. A légszennyezettség hatásainak csökkentésére már az elmúlt években is jelentős lépések történtek, számos területen javult a helyzet.

 – A szigorodó környezetvédelmi szabályozás mellett 2011-ben indítottuk a levegőminőség-javítást célzó szállóporkibocsátás-csökkentési programot, amelynek keretében a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban 160 milliárd forintot használtunk fel. A lakossági szállópor-kibocsátás csökkentésének egyik legnagyobb és legjobb eszköze az épületek energiahatékonyságának javítása hőszigeteléssel, fűtési rendszerek korszerűsítésével. Támogatási rendszerének eredményeképpen 2010 óta több mint 400 ezer háztartásban valósult meg a kibocsátáscsökkentő beruházás.

– A szabályozási és a támogatási programok mellett a kormány kiemelt hangsúlyt helyez a tájékoztatásra, a szemléletformálásra. Bár felméréseink szerint az állampolgárok jelentős része ismeri a kezdeményezést, úgy tűnik, képviselő úr figyelmét elkerülte, hogy már 2011-ben útjára indult a „Fűts okosan!” program, kampány. Ebben a légszennyezés környezeti és egészségügyi hatásainak bemutatásán túl az egyén szerepére, a felelősségvállalás fontosságára és hatékonyságára hívtuk fel a lakosság figyelmét.

– Tájékoztatom a képviselő urat arról is, hogy jelenleg folyamatban van egy új országos levegőterhelés-csökkentési program kidolgozása, amely kitér minden lényeges szennyezőanyag kibocsátásának korlátozására. Az új program elfogadását 2019 áprilisára tervezzük. Az ebben foglalt intézkedések számításaink szerint több mint 50 százalékkal csökkentik a környezeti és egészségügyi kockázatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Miért bünteti Hódmezővásárhelyet a kormány?

GRÉCZY ZSOLT,  (DK): – Államtitkár Úr! Magyarországnak az az érdeke, hogy jövőre az önkormányzati választáson minél több olyan település legyen, ahol demokraták vezetik a várost, a falut, az adott települést és nem olyanok, akik lopják az emberek pénzét, és nem olyanok, akik csak a saját zsebük hasznára dolgoznak! Oda kell figyelni minden olyan településre, ahol az utóbbi időben, mondjuk, változás indulhatott, és arra is, hogy mi erre a Fidesz, a hatalom reakciója.

– Különösen érdekes, ami Hódmezővásárhelyen történt. Márki-Zay Péter győzelme óta az aljegyző nyílt politikai állásfoglalást tett a megválasztott polgármesterrel szemben, aki válaszul  menesztette. A  kormány viszont azonnal kinevezte a járási kormányhivatal élére, ahol számos kellemetlen percet okozhat majd a polgármesternek.

– Államtitkár Úr! A polgármesteri hivatal 900 millió forintot csoportosított át a költségvetésben a belterületi utak felújítására. Korábban, amíg 16 éven keresztül Lázár János volt a polgármester, a belterületi utak nem voltak ennyire fontosak. A  fideszes többség azonban elvonta Márki-Zay Pétertől azt a lehetőséget, hogy ez ügyben szabadon cselekedhessen. Azt szeretném kérdezni:

– Kell-e arra számítaniuk a magyar önkormányzatoknak, főleg az önkormányzati választások közeledtével, mert korábban már történt ilyesmi, hogy egyszer csak, mondjuk, nem égnek a lámpák az utcákon, utána nem szállítják el a szemetet? 

– Vége lesz-e annak, hogy kiszárítják, kivéreztetik azokat az önkormányzatokat, ahol ellenzéki polgármester van?

– Erre kell-e készülni az önkormányzati választás előtt a magyaroknak, akik remélhetőleg jövőre megbontják a Fidesz jelenlegi hatalmát?

– Erre kell-e készülni az önkormányzati választás előtt a magyaroknak, akik remélhetőleg jövőre megbontják a Fidesz jelenlegi hatalmát?

DR. ORBÁN BALÁZS ANDRÁS, (Miniszterelnökség államtitkára): – Képviselő Úr! Először is szeretném egyértelművé tenni: Hódmezővásárhely város és a településen élők ugyanúgy nyertesei a kormány politikájának, mint valamennyi magyar település. A Miniszterelnökség ebben élen jár. Ezért született külön szervezeti egységként a Budapestért és agglomerációért felelős államtitkárság, ezért került ide a „Modern városok” program, és ezért indítjuk a „Modern falvak” programot is.

– Hódmezővásárhely esetében a sikeres együttműködés – a kormány, a térségi országgyűlési képviselő és az előző városvezetés munkájának eredményeképpen – az alábbiakat jelentette a városnak: 22,5 milliárdos adósság átvállalása, amit a korábbi önkormányzati finanszírozási rendszer okozott, új kötöttpályás közlekedés Hódmezővásárhely és Szeged között, városi ipari park fejlesztése, bővítése, agrárszakképzés erősítése, naperőműpark létesítése, külterületi kerékpárutak építése, könyvtár és tudásközpont létrehozása. Ezen túlmenően természetesen itt is eredmény a város stabil költségvetése, a helyi gazdaság növekedése, a munkanélküliség csökkenése és a közbiztonság erősödése.

– Képviselő Úr! A kormány, a térség országgyűlési képviselője és az előző városvezetés tehát ilyen értelemben objektív kritériumszámok alapján már bizonyított. A választók új városvezetőt választottak, erre természetesen minden joguk megvan, és a kormány nyitott az együttműködésre. Ugyanakkor elég riasztó, hogy a városvezető azóta baloldali városvezetőkkel szövetkezett, Budapesten kormányellenes tüntetést vezetett, ahol a választások legitimitását abszurd módon megkérdőjelezték, és jelen pillanatban országos politikai ügyet próbál saját érdekében kreálni. Ez ügyben megütközésemet kell önnek kifejezni, és kívánjuk, hogy a jövőben is legyenek a városnak olyan sikeres politikusai, mint a korábbi városvezetés és a térségért dolgozók. A kormány ehhez jó munkát kíván a polgármester úrnak! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Mikor hoz döntést a kormány a CEU ügyben?

UNGÁR PÉTER,  (LMP): –  2018. április 13-án egy többtagú delegáció utazott New Yorkba, hogy megtekintse, hogy a CEU-n, vagyis annak testvérintézményében, a Bard College-ben valóban képzés folyik. Akkor azt állították, hogy ez lesz az alapja annak, hogy eldöntsék, mi lesz a CEU sorsa a jövőben. Utána a miniszter úr azt fogalmazta meg ezzel ellentétben, hogy szakértők bevonása még szükséges annak megállapításához, hogy valódi képzés folyik-e a CEU-n. A delegáció minden tagjához korábban írásbeli kérdéssel, illetve adatigényléssel fordultam, hogy megtudjam, mit láttak, amikor a Bard College-ban jártak. Ez nem derült ki, az derült ki, hogy majd később beszámolnak róla. Egyvalami viszont biztos: abból, hogy valamit, amit korábban állítottak, nem tartanak be, látszik, hogy csupán időhúzásban érdekeltek. Nem lennénk meglepve, ha a jövőben akár egy miniszteri biztos is kinevezésre kerülne a CEU oktatását vizsgálva.

– Államtitkár Úr! A következő a helyzet: a CEU minden feltételt teljesített egy alapvetően alkotmányellenes törvény alapján is. Emlékezzünk vissza: azt mondták, hogy a CEU-nak minden törvényt be kell tartani, amit mindenki másnak, minden más felsőoktatási intézménynek is. Ezzel szemben önök ezeket a korlátozó törvényeket csak ezt követően alkották meg, tehát olyan törvényeket kellett betartaniuk, amelyek még nem léteztek. Az a kérdésem:

– Meddig húzzák még az időt a CEU kapcsán, illetve milyen végleges határidő lesz annak kapcsán, hogy eldöntsék, hogy mit szeretnének Magyarország legjobb és legszínvonalasabb oktatási intézményével kezdeni?

– Meddig húzzák még az időt a CEU kapcsán, illetve milyen végleges határidő lesz annak kapcsán, hogy eldöntsék, hogy mit szeretnének Magyarország legjobb és legszínvonalasabb oktatási intézményével kezdeni?

MAGYAR LEVENTE, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! A magyar felsőoktatási törvény egyértelműen fogalmaz, minden iskolára egyformán vonatkozik, így tehát Soros György egyetemére is, a CEU-ra is. A felsőoktatási törvény világosan fogalmaz: Magyarországon egy másik ország diplomáját csak az az egyetem adhatja ki, amely rendelkezik az adott országban minősített és regisztrált oktatási tevékenységgel! A CEU eddig ennek a törvényi kötelezettségnek nem felelt meg!

– Képviselő Úr! A magyar felsőoktatási törvény nem támaszt teljesíthetetlen feltételeket a külföldi egyetemekkel szemben. Ezt támasztja alá, hogy a maláj és kínai partnerek kezdettől technikai kérdésként tekintettek az ügyre és megállapodásra törekedtek. Ez a megállapodás pedig sikerrel meg is született. Szeretném képviselő úr figyelmét felhívni arra is, hogy a marylandi McDaniel College is megfelel az előírásoknak, így szintén megszületett a megállapodás. Ez pedig egy 150 éves egyetem 3 ezer hallgatóval. Marylandben található, és mintegy száz hallgatójuk van Magyarországon, tehát egyébként hasonló módon működik, ahogyan a CEU is működhetne, ha eleget tudna tenni a törvényi feltételeknek.

– Képviselő Úr! Valóban folyik annak a vizsgálata, törekszünk annak a mihamarabbi megállapítására, hogy a CEU által jelzett együttműködése a Bard College-dzsal milyen mélységre terjed ki, ez egy valós együttműködés-e, folyik-e CEU-s képzés az Egyesült Államokban. Mi arra törekszünk, hogy ezt minél hamarabb biztonsággal meg tudjuk állapítani. De arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez egy hosszú folyamat, nyilvánvalóan részletekbe menő tájékozódást igényel. Ezt a tájékozódást a kormány részben elvégezte, részben folyamatban van.

– Arról tudom biztosítani a képviselő urat, hogy amint biztosat tudunk mondani ennek a tájékozódásnak az eredményéről, tájékoztatni fogjuk nemcsak önt, hanem az ország nyilvánosságát is. Kérem türelmüket ezzel kapcsolatban. És még egyszer hangsúlyozom: a CEU-nak semmi olyan előírásnak nem kell megfelelnie, amelynek bármilyen más, hasonló helyzetben lévő nemzetközi egyetemnek ne kellene! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Tervezi-e a kormány az ápolási díj emelését, illetve az otthonápolás munkaviszonyként történő elismerését?

BURÁNY SÁNDOR,  (Párbeszéd): – Államtitkár Úr! A saját hozzátartozójukat otthon ápoló családtagok rendkívül nehéz helyzetben vannak, ebben egyetérthetünk. Alapvető fontosságú lenne, hogy az ápolási díjból az érintettek legalább a minimális létfenntartáshoz szükséges javakat meg tudják venni. Ezzel szemben az ápolási díj összege rendkívül alacsony. Az emelt összegű ápolási díj az alapösszeg 150 százaléka, a kiemelt ápolási díj pedig 180 százaléka, ez is alig több mint havonta 55 ezer forint bruttóban, amelyből az állam még 10 százalék egészségügyi járulékot is levon. Ha ehhez hozzászámítjuk a 2008 óta változatlanul 23 300 forint emelt összegű családi pótlékot, akkor elvileg alig több mint 70 ezer forintból kellene megélnie két embernek, a legmagasabb juttatással számolva is. Akinek nincs segítsége, és tényleg ennyiből, illetve a súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlékból kénytelen eltartani a gyermekét és magát, annak végül előbb-utóbb sajnos be kell adnia a gyermekét egy bentlakásos intézménybe, hogy munkát tudjon vállalni.

– Államtitkár Úr! Ez nem lehet cél! Felháborító, hogy a szülők nem maguk dönthetnek ápolásra szoruló gyermekük sorsáról, hanem a kormány belekényszeríti őket, hogy állami intézménybe adják, noha ott jóval több pénzt fordítanak a gyermekek gondozására, mint amennyit ápolási díjként hajlandóak voltak előtte a szülőknek adni. Ez egészen egyszerűen értelmetlen és igazságtalan! Ez a gyakorlat ráadásul ellentétben áll minden civilizált ország gyakorlatával, beleértve például a Magyarországnál alacsonyabb gazdasági fejlettségű Romániát is. Több környező országban az ápolók munkáját nyugdíjra, fizetett szabadságra és táppénzre jogosító tevékenységnek ismerik el. Szerintünk meg kell szüntetni azt az embertelen és kegyetlen helyzetet, amivel most szembe kell néznünk.

– Tervezi-e a kormány, hogy a minimálbérhez igazítja az ápolási díj alapösszegét, valamint munkaviszonyként ismeri el az otthonápolást?

– Tervezi-e a kormány, hogy a minimálbérhez igazítja az ápolási díj alapösszegét, valamint munkaviszonyként ismeri el az otthonápolást?

DR. RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! A kormány nemcsak terveket sző ezen a területen, hanem intézkedett is az elmúlt években, pontosan azért, hogy azok munkáját tényleg elismerjük, akik a nap 24 órájában otthon ápolják a hozzátartozójukat, legtöbbször a gyereküket. De még mielőtt erre kitérnék, azért engedje meg, hogy felhívjam az ön figyelmét arra is, hogy többféle jelzővel illette most ezt a rendszert, de ön mégiscsak volt a Pénzügyminisztériumnak államtitkára, ön volt foglalkoztatási és munkaügyi miniszter, a kormány tagja. (Burány Sándor folyamatos közbeszólásaira reagálva az elnök csenget.) Ha ennyire igazságtalannak tartott valamit, ami akkor nyilván jóval kisebb összegekkel futó rendszer volt, miért nem tett akkor javaslatot? Akár pénzügyminisztériumi államtitkárként, akár foglalkoztatási miniszterként miért nem lépett ebben az ügyben?

– Képviselő Úr! Mi léptünk, hiszen új kategóriát hoztunk létre az alap és az emelt összegű ápolási díj mellett, mellyel mindkettő összegét emeltük. Egy új, kiemelt ápolási díj kategóriát hoztunk létre, pontosan azért, hogy akik a legsúlyosabb egészségi állapotban lévő hozzátartozójukat ápolják, az ő esetükben egy magasabb összeg kerülhessen folyósításra. Ez 58 680 forint, szemben azzal, ami 2010-ben várta az ápolási díjban részesülőket, a 28 500 forinttal, illetőleg emelt összegű ápolási díjnál a 37 050 forinttal. A legsúlyosabb helyzetben lévők tehát 63 százalékos emelést kaptak. Természetesen mi is úgy gondoljuk, hogy ezt tovább kell növelni, ebben senkivel nem vitatkozunk. Ezeket tudtuk lépni, és bízunk benne, hogy még sokáig sokfajta emelésről tudunk beszámolni!  (Taps a kormánypártok padsoraiban.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »