Carpe diem vs. családok védelme – vita a költségvetésről

Carpe diem vs. családok védelme – vita a költségvetésről

A pénzügyminiszter, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács után a pártok vezérszónokai beszéltek az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés tervezetéről.

A vezérszónokok felszólalásával folytatódott a 2023-as költségvetés vitája az országgyűlés szerdai ülésén.

Fidesz: a kormány jövőre még többet fordít a családok segítésére, mint az idén

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan kihívásokkal teli időszakban kell elfogadni a jövő évi költségvetést, amikor Európát és az egész világot válság éri. A költségvetési tervezet minden tekintetben megállja a helyét, a kormány minden olyan kihívással számolt, amire egy ilyen különleges évben számítani lehet – vélekedett.

Hangsúlyozta: a 2023-as a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Magas inflációra kell számítani, amely addig nem is csökken, amíg véget nem ér a háború, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyek megóvják a családokat attól, hogy ők fizessék meg a háború árát – mondta.

Közölte: a magyar kormány az egyetlen Európában, amely azt hangoztatja, hogy nem szankciókra, hanem békére van szükség, mert ez segíti, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon. Fontos feladat a rezsicsökkentés megvédése és a haderő fejlesztése, ezt szolgálja a két új alap – a rezsivédelmi és a honvédelmi alap – létrehozása – magyarázta. Hozzátette: helyesen várják el, hogy azok a szektorok, amelyek extra bevételre tettek szert az elmúlt időben, hozzájáruljanak ezen alapok finanszírozásához.

Úgy látja, a háború és a migrációs helyzet miatt lényeges a haderő fejlesztése, emellett a költségvetési javaslatban a családokra és a nyugdíjasokra is kiemelt figyelmet fordítanak. Fontos cél a magas foglalkoztatottsági szint megőrzése, a munkahelyek megvédése és újak létrehozása is – fűzte hozzá.

Azt mondta, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget szem előtt tartva idén is a nyári szünet előtt tárgyalja a jövő évi büdzsét a Ház. Ezzel csaknem féléves felkészülési időt biztosít minden érintettnek, jó alapot adva így az ország stabilitásának megőrzéséhez – vélte.

Bánki Erik hangsúlyozta: a javaslatot nyugodt szívvel támogathatják a képviselők, fontos lenne, hogy ebben a nehéz időszakban mutassanak egységet, és ne a politikai célok, hanem a társadalom iránti elkötelezettségük legyen az elsődleges.

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka arról beszélt, hogy sokáig a járvány határozott meg mindent, és azt hitték, utána csak jobb jöhet, de a gondok nem csökkentek, hanem sokasodtak. Rendkívül bizonytalan körülmények között kellett elkészíteni a jövő évi költségvetést – tette hozzá.

Úgy vélte, jelenleg még nagyobb a jelentősége annak, hogy most vitatják meg a költségvetést, mert különösen fontos a kiszámíthatóság ebben a bizonytalan időszakban.

Közölte: az emberek békét és biztonságot szeretnének, ennek tudatában határozta meg a kormány a költségvetés két fő prioritását, a rezsi- és a honvédelmet.

Azt is aláhúzta, hogy mivel a legnagyobb érték a család, a kormány továbbra is fontosnak tartja a családok, a gyermekvállalás támogatását, ezért a jövő évi büdzsében még többet fordít a családok segítésére, mint idén.

DK: a jövő évi büdzsé az adóemelések és a megszorítások költségvetése

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2023-as büdzsé az adóemelések és a megszorítások költségvetése, maga “a megszorító Orbán-csomag” – fogalmazott az ellenzéki párt vezérszónoka.

Varju László azt mondta: az “Orbán-csomag” adóemelések mellett az embereknek járó juttatásokat, költségvetési kiadásokat csökkentő megszorító költségvetés, és így próbálja meg a kormány helyreállítani azt az egyensúlytalanságot, amelyet “hamis illúziók építésével” teremtett. “Becsapták az embereket, és mindent visszavesznek, amiről néhány hónapig az emberek azt hitték, hogy az övék” – emelte ki az ellenzéki politikus.

Véleménye szerint a kormány minden szava tévút volt, amelyet a munkaalapú társadalomról “összehordtak” a parlamentben. A sokat hangoztatott befektetői sikerek kizárólag azt jelentik, hogy alacsony munkabéren és munkajogi szempontból kiszolgáltatott munkavállalókat odadobnak milliárdosoknak – jelezte Varju László.

A kormányzati felelőtlenség eredményének nevezte az ikerdeficit kialakulását, ami jelentős mértékű, tartós, és együtt jár a lakossági megtakarítások csökkenésével.

Varju László arról is beszélt: nincs még egy olyan európai fizetőeszköz, amely annyit gyengült volna, mint a magyar forint.

Hozzátette: az élelmiszerárak inflációja 25 százalékos, rekordmagas, ezért egy átlagos bevásárlás is komoly anyagi próbatételt jelent emberek százezreinek.

Varju László figyelmeztetett arra is, hogy 76 százalékos államadósságnál tart Magyarország, csak az első negyedévben 2000 milliárd forinttal nőtt annak mértéke.

Emellett a kormány az uniós pénzeket sem tudja lehívni, mert a DK-s politikus szerint “egy korrupt banánköztársaságot” csináltak az országból.

Hírdetés

A kormány egyetlen forintot sem spórol magán, kizárólag az emberekkel kívánják megfizettetni elhibázott gazdaságpolitikájuk árát. Tizenegy százalékkal többet költenének bürokráciára, az MTVA költségvetése több mint tíz százalékkal emelkedne, a hitéleti kiadásokat pedig 18 százalékkal növelnék – sorolta.

A megszorító intézkedéseket Varju László szerint a háztartások rezsijét növelő “Orbán-csomagot” a magyar családok fizetik meg, a pótadók miatt több költség is drágul. A DK a családok helyzetének javítására az alapvető élelmiszerek és néhány más termék áfáját decemberig megszüntetné, és januártól véglegesen öt százalékossá tenné – hívta fel a figyelmet.

Varju László szerint megszorítás vár a magyar egészségügyre is, amelynek kiadásai a GDP négy százaléka alá csökkennének, és a közoktatásra is a GDP 3,4 százalékát fordítják csak.

Kitért a nyugdíjasok helyzetére is, sérelmezve a minimálnyugdíj 14 éve változatlan 28500 forintos összegét, amellyel azokat az ellátásokat is alacsonyan tartják, amelyek összege ehhez van kötve.

KDNP: továbbra is prioritás a családok, nyugdíjasok védelme

A korábbiakhoz hasonlóan, a jövő évi költségevésnek is a legfontosabb területe a családtámogatás, a nyugdíjasok védelme, a megerősített biztonság, a magas foglalkoztatás, az életpályamodellek folytatása, valamint fejlesztések az egészségügyben, a felsőoktatásban – mondta a KDNP vezérszónoka.

Hargitai János kiemelte: a kormány jövőre is kalkulál a foglalkoztatás bővülésével és a növekvő jövedelmekkel.

A politikus természetesnek nevezte az állami fejlesztések megtorpanását a jelenlegi helyzetben, amelyre a költségvetés egyensúlyának megőrzése miatt van szükség.

Visszatekintett arra, hogy már nyolc éve jóval korábban fogadja el a büdzsét a Ház, mint ahogy az életbe lép. Bár mindig kritika tárgya a korai elfogadás, az élet szerinte igazolta azt, hogy a gazdasági élet számára támpont, így érdemes megtartani.

Kijelentette: bármennyire szeretné az ország elkerülni a válságos helyzeteket, azok mindig elérik az országot. Ezért mindig olyan költségvetési és gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy a válság negatív hatásai mérsékelhetők legyenek. Erre nem volt képes az egykori szocialista kormány – jegyezte meg.

A jelenlegi kabinet azonban teljesen átformálta a költségvetési politikát, a többi közt átalakította az adózást úgy, hogy ne a jövedelmet, hanem inkább a fogyasztást adóztassa. Ennek eredménye, hogy míg 2010-ben 6,6 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, tavaly 7,1 százalékos volt a növekedés.

Jelenleg már nem azért kell dolgozni, hogy “a semmiből megcsináljuk magunkat” – értékelt. Ma már a munkahelyek megőrzésén, a családtámogatás és a rezsieredmények megtartásán lehet gondolkodni – mondta.

Szerinte azonban a háború és a szankciós politika az eddigieknél is nagyobb nehézség, a növekedés jelenlegi szintje nem tartható. A bővülés a belső keresleten nyugszik, a hosszú távú célokat pedig a beruházási ráta erősíti meg – tette hozzá.

Racionális lépésnek ítélte az állami beruházások elhalasztását, kijelentette ugyanakkor: eközben több a piaci alapú beruházás.

Szólt arról is, hogy az ország a későbbiekben hatékonyságnövelő innovációs fejlesztésekkel biztosítja a növekedést hosszú távon.

Úgy ítélte meg, hogy 3,5 százalékos hiánycélt a kormány tartani fogja, az infláció pedig csökkenni fog. Az államadósság is csökkenő pályán van – mondta.

Szólt arról is, hogy a háború okán globális energiaválság és globális élelmiszerválság is fenyeget, amik beárnyékolják a családok életkörülményeit. A költségvetésnek erre reagálni kell, ezt célozza a rezsivédelmi és a honvédelmi alap.

Reményét fejezte ki, hogy a kormány nemcsak vásárolni fog a honvédelmi alapból, hanem beszáll a fegyvergyártásba, hogy hosszú távon profitálhasson ebből az iparágból.

Szólt arról is, hogy az önkormányzatok kerete több mint tíz százalékkal bővül jövőre.

Jobbik: “carpe diem költségvetést” nyújtott be a kormány

A Jobbik vezérszónoka “carpe diem költségvetésnek”, illetve a “pillanat költségvetésének” nevezte a 2023-as büdzsét a javaslat országgyűlési vitájában, és valódi családvédelemre szólította fel a kormányt.

Z. Kárpát Dániel azt mondta: a 2023-as költségvetési javaslat nagyon sok plusz bevétellel számol, nagyon sok plusz sarcot hajt be magyar embereken, de ezeket jellemzően nem a jövőbe fekteti, hanem ezekkel a kormány az aktuális túlélését próbálja politikai értelemben is szavatolni.

Arra szólította fel a kabinetet, hogy a “pillanat költségvetése helyett” a büdzsét formálja a “jövőépítés költségvetésévé”, amelyben sokkal több jut valódi család- és gyermekvédelemre és lakhatási programokra. Hozzátette: a kormánynak végre el kellene egy kicsit engednie a “multik és a bankok kezét”, és a családok, illetve a munkavállalók oldalára kellene állnia.

Közölte: a Jobbik a kormány elképzeléseivel szemben a szülőföldön boldogulás programját akarja felvázolni. A családok védelme érdekében azt javasolta, hogy hosszabbítsa meg a kormány a kilakoltatási moratóriumot, “tegye rendbe” a hitelmoratóriumot és a végrehajtási rendszer “ocsmány túlfutásait” is.

A Jobbik képviselője azt is javasolta, hogy duplázzák meg a családi pótlék összegét, és vezessenek be egy családi kártya nevű intézményt, amellyel csak alapvető élelmiszert és gyermeknevelési cikkeket lehetne vásárolni.

Z. Kárpát Dániel hozzátette: a Jobbik emellett az összes gyermeknevelési cikkek áfatartamát tartósan lenullázná. Megjegyezte: mivel a kormány jövőre mintegy 30 százalékkal több áfabevétellel számol, így a pluszban beszedett összeg tíz százalékából biztosítanák az áfacsökkentés forrását. Hozzátette: a pluszban beszedett összeg egy százalékából pedig a legnagyobb gondokkal küzdő, speciális nevelési igényű gyermekeket fejlesztő hálózat kiemelt támogatását szeretnék megvalósítani.

A politikus “statisztikai bűvészkedéssel” vádolta a kormányt az inflációs adatok és az átlagbér kapcsán is. Rámutatott: a javaslat 5-6 százalékos inflációval számol, holott az alapvető élelmiszerek és a gyermeket nevelő családok tipikusan fogyasztott cikkeinek kosara tekintetében az árak növekedése kivétel nélkül 10 százalék fölötti, van ahol eléri a 20-30 százalékot is.

A multikkal kapcsolatban nagyobb bátorságra szólította fel a kormányt. Szégyennek nevezte, hogy a kormány számára a magyarok alacsony bérei, a “rugalmasnak minősített” munkakörülmények és az “adóparadicsomi multicéges klíma” az a három fő versenyelőny, amit kamatoztatni akar. Ez egy fél gyarmati státusznak felel meg, nem szabad Magyarországot ilyen alacsony polcra helyezni – figyelmeztetett.

MSZP: ez a bizonytalanság költségvetése

Az MSZP vezérszónoka a bizonytalanság költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét szerdán, a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában.

Tóth Bertalan úgy fogalmazott: bizonytalan a geopolitikai helyzet, a jogállamisági eljárás kimenetele, az uniós felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférés, és ezért bizonytalan a költségvetésben lefektetett összes sarokszám is.

Biztosnak nevezte azonban az a “brutális inflációt”, a Fidesz-kormány által elkezdett megszorítások, leépítések sorát. Ezek viszont a megélhetés biztonságát ássák alá – jelentette ki Tóth Bertalan.

Létbizonytalanság alakul ki a nyugdíjasoknál, az alulfizetett pedagógusoknál, a szociális ágazatban dolgozóknál, a családoknál, lényegében a társadalom bő kilenc tizedénél – vélekedett a szocialista politikus.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »