Cameronék népszavazás nélkül is hazaküldték volna a vendégmunkásokat

A BBC magukat megnevezni nem akaró forrásokra hivatkozva ma arról írt egyik cikkében, hogy David Cameron korábbi brit miniszterelnök a június 23-i Brexit-referendum előtt arról próbálta meggyőzni Angela Merkel német kancellárt, hogy Németország, Franciaország és maga az EU mentse fel a briteket a polgárok szabad mozgása (az EU egyik fő alapelve) alól, amennyiben a népszavazás a bennmaradás mellett dönt.

 

A furcsa ajánlat akkor pattant ki a brit vezetés fejéből, amikor közeledve a népszavazás dátumához látni lehetett, hogy egyre több a kilépésre hajló szavazó. Az egyezség elvileg egy közös nyilatkozatban öltött volna formát, amit Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke írta volna alá.

 

Végül azonban a britek vetették el az ötletet, mert a nyilatkozatot esetleg a gyengeség jelének értelmezhették volna a választók.

 

Vajon támogatta volna az EU az újabb kérést?, forrás: themalaymailonline.com

 

A skót népszavazást vették alapul

 

2014-ben a skótok tartottak népszavazást az Egyesült Királyságon belül maradásról vagy távozásról. Skócia függetlenségi szavazásánál is nagyos szoros volt az eredmény, de végül része maradt Nagy-Britanniának.

 

A háttérben azonban Cameronnak óriási erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy átfordítsa a a közvélemény kutatások szerint jósolt kiválását. Az utolsó pillanatban végül megegyezett a skót vezetőkkel, akik ezért cserében szélesebb jogköröket kaptak.

 

A stratégia lényege az volt, hogy mindezt az utolsó pillanatokban hajtották végre. Ezért történt, hogy a Brexit-kampány során Cameronék végig csak a kiválás negatív gazdasági hatásairól beszéltek, elterelve a figyelmet az ellentábor bevádorlás-retorikájáról – nem sok sikerrel. Mivel a nyilatkozat végül nem látott napvilágot, a stratégia utolólag hibásnak bizonyult.

 

Hát ez nem jött össze, forrás: telegraph.co.uk

 

A britek rengeteg engedményt adtak e nélkül is

 

Hogy Európa számára milyen haszonnal kecsegetett volna nyilatkozat, ha a népszavazáson a maradás-pártiak győznek, nem derül ki. Az emberek szabad mozgásának korlátozása, de az áru szabad mozgásának fenntartása csak brit érdekeket szolgált. Ezért történhetett, hogy Angela Merkel jelezte Cameronnak, hogy az uniós polgárok szabad mozgásának kritériuma nem alku tárgya.

 

A márciusi EU-csúcson, ahol a Brexit témaköre még a migránsválságot is háttérbe nyomta, Nagy-Britannia így is négy pontos, rendkívül kedvező engedményeket harcolt ki.

 

Cameronék elérték, hogy Nagy-Britanniának ne kelljen részt venni az EU mélyebb integrációjában – magyarul, nem ad át további jogköröket Brüsszel számára. Ebbe az EU beleegyezett.

 

Ahogy abba is, hogy továbbra sem kényszerítenék a briteket, hogy bevezessék az eurót.

 

Nagy-Britannia ígéretet kapott egy sor olyan szabály lebontására, ami nehezítette a közös piachoz való hozzáférést.

 

Az uniós polgárokat leginkább érintő és felháborító engedmény az volt, hogy szociális juttatásokat csak a nem brit állampolgár kaphatja meg, aki legalább 13 évet ledolgozott az országban.

 

 

BBC.com

Nyitókép: e-spaces.eu

 

Kapcsolódó cikk:

Az EU-csúcs első napján célkeresztben a Brexit


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »