Büszkeségre ad okot az M1 nézettsége

Büszkeségre ad okot az M1 nézettsége

Nemzetközi összehasonlításokban kiemelkedő nézettséget ér el az M1 hírcsatorna, ami büszkeségre ad okot – mondta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén.

Dobos Menyhért az M1 tavalyi indulása óta eltelt időszak tapasztalatairól beszámolva kiemelte: a közszolgálati televíziónak a nemzeti értékeket kell közvetítenie és a nemzeti kultúrát kell szolgálnia, és ezt igyekeznek komolyan venni. A közmédiának komoly küldetése van, amely elsősorban a médiatörvényben van megfogalmazva – fűzte hozzá.

Felidézte: tavaly a közmédia négy zrt.-jének összevonásával hozták létre a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t, mert spórolni lehet és az erőforrásokat is jobban kihasználhatják így. A médiaszolgáltató célja a televíziós, rádiós és online platform, valamint a hírügynökség közös működtetése, így nagyobb a lehetőség az együttműködésre – magyarázta.

Dobos Menyhért az MTI-t illetően elmondta: a hírügynökség munkatársai 17 országban 20 állomáshelyen dolgoznak. Megtartották a 135 éves brandet és ingyenessé tették a hírszolgáltatást. Az MTI honlapján 70 ezren regisztráltak, a hírügynökség tavaly 186 ezer hírt állított elő és 123 ezer sajtófotót bocsátott a partnerei rendelkezésére – sorolta.

Úgy vélte, a legnagyobb sikert az online platformon érték el, nagy mértékben nőtt a látogatók száma, ami azért jelentős, mert a fiatalokat itt érhetik el leginkább. A rádió is sikeres, a Kossuth Rádió piacvezető a kategóriájában – fűzte hozzá. Az M1-gyel kapcsolatban megjegyezte: a hírek mellett 18 magazinműsor is látható a csatornán, gazdag műsorkínálata van.

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a közmédia 2010 óta működő új rendszere sikeresnek bizonyult. Az M1 indulásakor nyugat-európai példák alapján a kritikusok azt mondták, hogy 1 százalék fölé nem lehet vinni a hírcsatorna nézettségét, de kiemelkedő “hírnapokon” 5-6 százalék fölé is megy a nézettség, és átlagosan 3 százalék körül alakul, így nem vallottak kudarcot – vélekedett.

A legnagyobb eredménynek a gyerekcsatorna megszületését nevezte, mint mondta, egy évvel az elindítása után nemzetközi díjakat kaptak. Ugyancsak jelentős siker, hogy ma már az egész világon élő magyarokhoz eljutnak a tartalmak – tette hozzá.

Balogh László arról is beszélt, hogy a Virtuózok és a Fölszállott a páva produkciók bizonyítják, hogy a közmédia “bevállal nagy programokat” akkor is, amikor olyan közegben kell bizonyítania, ahol nem a magas kultúra felé tapasztalható nyitás.

Azt is elmondta, hogy az MTI híreinek ingyenessé tétele stratégiai döntés volt, bevált struktúra alakult ki, így bővíteni szeretnék az ezzel kapcsolatos lehetőségeket.

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvényalkotók célja az volt, hogy a közmédia mindenkinek elérhető, színvonalas tartalmakat kínáljon. A közmédia erőteljesen és gyorsan el is indult ezen az úton, a hírcsatorna pedig beváltotta a hozzá fűzött reményeket – mondta.

A kormánypárti képviselő arról is kérdezett, hogy mikor indul az új ismeretterjesztő csatorna. Dobos Menyhért közölte: a tervek szerint szeptember 19-én indul a csatorna, amelyen napközben oktató, ismeretterjesztő, este pedig kulturális műsorokat sugároznak majd.

Halász János (Fidesz) kijelentette: a közmédia átalakítása sikeres volt tartalmilag és gazdasági értelemben is.

Hoffmann Rózsa (KDNP) üdvözölte, hogy nemzetiségi műsorok is jelen vannak közmédiában, és arról érdeklődött, milyen kapcsolat van a határon túli magyar médiával. Balogh László közölte: a Kárpát-medencében működik tudósítói hálózat. A közmédiának feladata a nemzetiségi és egyházi, felekezeti műsorok készítése – fűzte hozzá.

Dúró Dóra (Jobbik), a bizottság elnöke a közmédia kiegyensúlyozottságáról azt mondta: januárban a Déli krónikában 91 százalékban kormánypárti megszólalók voltak, ami nem vall kiegyensúlyozott tájékoztatásra.

Dobos Menyhért válaszul közölte: a kiegyensúlyozottság ügyében komoly ellenőrzési lehetőséget ad a törvény, és a médiahatóság nem marasztalta el emiatt a közmédiát az elmúlt egy évben. Mindemellett a teljes műsorfolyamot tekintve kell vizsgálni a kiegyensúlyozottságot – jegyezte meg.

Szabó Szabolcs (független) azt mondta: a közmédiára jobban illene az állami média elnevezés. Az új struktúrára politikai okok miatt volt szükség, az MTI híreinek ingyenessé tétele pedig ellehetetlenítette a magán hírszolgáltatókat, ez a lépés a hírek egyfajta államosítását hozta – vélte.

Balogh László erre reagálva azt mondta: korábban a közpénzből fenntartott MTI által előállított híreket javarészt a közpénzből fenntartott közmédia csatornái és a szintén közpénzből működő minisztériumok vásárolták meg, és csak elenyésző részben piaci szereplők. Emellett az MTI-nek kárt okozó hírlopást nem lehetett követni. Összességében helyes, anyagilag megalapozott döntés volt az MTI-hírek ingyenessé tétele – magyarázta.

Szabó Szabolcs feltette a kérdést, hogy lehetséges-e az M2 gyerekcsatorna reklámmentessé tétele. Balogh László úgy válaszolt, hogy a közmédiának szüksége van forrásra.

A képviselő vitatta a közmédia nézettségi adatait, amire a kuratóriumi elnök úgy reagált, a közpénzből fenntartott közmédia nézettségi adatait nem lehet és nem is szabad összehasonlítani a kereskedelmi csatornákéval.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »