Büszkének kell lennünk a nemzeti ellenállásra

Történészkonferenciát tartottunk pénteken Kecskeméten a Trianon utáni nemzeti ellenállásról szóló vándorkiállításunkhoz kapcsolódóan. A Sopront 1921-ben megvédő Rongyos Gárda hőstetteire összpontosító köztéri installáció következő helyszíne a Budapest XVI. kerületében található Reformátorok tere lesz. Szeptember 11-ére újabb konferenciát szervezünk a fővárosba, amelyre szeptember 10-én éjfélig lehet regisztrálni.A Rongyos Gárda haza védelmében kifejtett önfeláldozó harca vezetett oda, hogy Sopronban és a Sopron környéki nyolc településen szavazást lehetett tartani a terület hovatartozásáról – mondta Salacz László országgyűlési képviselő a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták) „Akik bátrak és hősök voltak” című köztéri kiállításának tudományos konferenciáján a kecskeméti Hírös Agórában, szeptember 4-én. A képviselő hangsúlyozta: ily módon az igazságtalan és szégyenteljes trianoni békediktátumot lehetett legalább részben korrigálni. Úgy vélekedett, erre minden magyar embernek büszkének kell lennie, „amelyet csak úgy érhetünk el, ha széles körben megismertetjük e hősies tettek sokaságát”.A szamizdat jelzővel illetett Rongyos Gárda nemzetmentő akciót minél szélesebb körben meg kell ismertetni a mai fiatalokkal is – erről Hajagos Csaba, a kiállítás kurátora beszélt a konferencián.(…)Raffay Ernő történész Trianon és a szabadkőművesség című előadásában felvillantotta az összefüggésrendszert a kikényszerített békediktátum előtti évek honi bomlasztó tevékenysége és a nemzetközi akarat között, amelyben kiemelt szerepe volt a szabadkőműves mozgalomnak. A Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos tanácsadója hozzátette: a megálmodott új társadalmi szerkezet, az iskolarendszer totális átalakítása kiemelten megkönnyítette volna Magyarország eltiprását.Vincze Gábor történész a hazánk keleti területein,, a román megszállók által 1919 tavaszán elkövetett tömeggyilkosságok és atrocitások körülményeit mutatta be. Kitért a sóvidéki lázadás mellett a Köröstárkányban és Apátfalván történt tragikus eseményekre. Az utóbbi helyszínen 61 főt gyilkoltak meg a román vörös katonák.Hazánk keleti területeinek idegen kézre kerülésének bemutatását követően Dévavári Zoltán, a Veritas Történetkutató Intézet történésze a Délvidék szerb birtokbavételének szegmenseit, többek között a magyar közigazgatás és intézményrendszer felszámolását, az agresszió számos megvalósulását támasztotta alá. A történész felidézte: az impériumváltással a magyar emlékművek lerombolása mellett a magyar tisztviselők leváltása is bekövetkezett, ám 1920 tavaszán Újvidéken komoly ellenállásba ütközött a szerb hatalom. Dévavári Zoltán a szerbek által vezénylet sortüzek mellett felhívta a figyelmet az ugyanebben az évben lezajlott szabadkai vasutas lázadás történéseire is.Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet hadtörténésze a délvidéki hadműveletek mellett az 1940-es észak-erdélyi bevonulás lélektanáról beszélt. A történész emlékeztetett, hogy a magyar történelem egyik legszebb pillanatait élték át azok a katonák, akik részesei lehettek ennek az ünnepélyes pillanatnak.Domonkos László irodalomtörténész az 1919-ben a kecskeméti pusztában megalakult Rongyos Gárda szerveződését, Héjjas Iván és Francia Kis Mihály szerepkörét taglalta. Hangsúlyozta a Rongyos Gárda kiemelkedő nemzetmentő szerepét, melyet az alakulat a román megszállás idején tanúsított. Előadásában cáfolta a szakirodalomban gyakran és helytelenül hivatkozott Héjjas–Prónay kapcsolatképet, ugyanis ellentétük messze híres volt, amely a nyugat-magyarországi harcok idején csúcsosodott ki.A konferenciát a kárpátaljai Boros László PhD-hallgató zárta, amelyet a határzár miatt online formában tudott megtartani. Előadásában a Munkácson 1939-ben lezajlott “vízkereszti csatát” ismertette, amikor a Rongyos Gárda tagjai és a város civil lakossága hősiesen megvédte a kárpátaljai települést a csehek és Szics-gárdisták orvtámadásától.A Patrióták köztéri kiállításának fókuszában a Rongyos Gárda, az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés, illetve a kárpátaljai megmozdulások és a felvidéki határincidensek hősei állnak. A kiállítást Kecskemét után Budapesten, a XVI. kerületi Reformátorok terén állítjuk fel, ahol szeptember 10-től 16-ig lesz látható. Ezt követően szeptember 18-tól 24-ig Sopronban a Várkerületen tekinthetik majd meg az érdeklődők.Szeptember 11-én pénteken 10 órai kezdettel újabb történészkonferenciát szervez egyesületünk, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket. A fővárosi Aranytíz Művelődési Házban meghallgathatják többek között Bank Barbara, Kubassek János, Szentkirályi Gábor, Dévavári Zoltán, Domonkos László és Stenge Csaba és előadását is.A konferencián történő részvétel regisztrációhoz kötött, amelyet az érdeklődők a [email protected] e-mail címen tehetnek meg. A regisztráció határideje: 2020.09.10. csütörtök éjfél.Tovább a cikkhez

Hírdetés


Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »