Bukásra áll a közoktatási rendszer – Okostáblás tanítás helyett teljes átvilágítást, átszervezést javasolnak szakemberek

Bukásra áll a közoktatási rendszer – Okostáblás tanítás helyett teljes átvilágítást, átszervezést javasolnak szakemberek

A tanügyi rendszer egésze évtizedekkel le van maradva ahhoz képest, hogy a gyermekeket körülvevő világ mennyit fejlődött rövid idő alatt, holott lépést kellene tartania a haladással a diákok hatékony megszólítása érdekében – vélik a témában lapcsaládunknak nyilatkozó érintettek. Ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni az ábécét, sokkal inkább a módszertan, a pedagógusképzés és az intézményszervezés terén van szükség átfogó reformra, ebben pedig nemcsak a politikai döntéshozóknak, hanem a szakmai, a diák- és a szülői szervezeteknek is szerepet kell kapniuk. Ugyanakkor továbbra sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a finanszírozás erőteljes növelése nélkül esély sincs a hosszú távú változásra.
Egyre égetőbb szükség van a romániai közoktatási rendszer valódi, átfogó reformjára, miután a haszontalan látszatmegoldásokból már Dunát lehetne rekeszteni – vélik egyöntetűen a témában lapunknak nyilatkozott illetékesek és érintettek. A tanügyi rendszer hiányosságait naphosszat lehetne sorolni, kezdve a pénz- és szakemberhiánytól az egyre aggasztóbb mértékű lemorzsolódáson keresztül a hibás vizsgarendszerig és a nagyfokú bürokráciáig.

Megszólalóink szerint ugyanakkor az egyik legfőbb probléma, hogy a rendszer egyszerűen nem tartotta a lépést a 21. századi folyamatokkal, így éppen azokat nem tudja megszólítani és megtartani, akik miatt létjogosultsága van: a diákokat.

A lapunknak nyilatkozott érintettek úgy vélik, a helyzet nem reménytelen, mindig lehet és érdemes is tenni a javulásért, ehhez azonban rengeteg, és sok mindenre kiterjedő munkára van szükség.

Túlságosan elvontnak tartja az aktuális tananyag tartalmát Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke, aki gyakorlatias, életszerű oktatás bevezetését szorgalmazza. Hangsúlyozta, a 20–30 évvel ezelőtti környezethez képest nagyot változott a világ, a tananyag viszont nem tudott lépést tartani ezzel, így nem csoda, hogy rengeteg pedagógus arra panaszkodik, nem tudja, mivel keltse fel a diákok érdeklődését, hogyan kösse le a figyelmüket.

Nem elég okostáblát használni az órán, vagy internet- és drónhasználatot oktatni, hanem ezen túlmenően kellene általános érvényű ismereteket tanítani a társadalomról, nyitottságról, toleranciáról.

Hírdetés

Kiss Imre úgy véli, ha a száraz tananyag átadásának rovására is megy, akkor is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a neveléstudományi és pszichológiai jellegű foglalkozásokra. A jelenlegi heti egy osztályfőnöki óra ilyen téren gyakorlatilag semmire nem elég. Kiss Imre szerint a mai gyerekek sok téren ügyesebbek, mint a korábbi nemzedékek, de vannak olyan területek, amelyekre rá kell erősíteni. A nyugati társadalmakban például egy ideje olyan alapvető kérdésekre fektetnek nagy hangsúlyt, mint a társadalmi érintkezés vagy az étkezési kultúra.

Egy másik akkut problémaként a háromszéki főtanfelügyelő azt említette meg, hogy a túlzott központosítás miatt a tanintézetek vezetőinek nincs beleszólásuk abba, kik és hogyan tanítanak az iskolában. „Nagyon nehéz a rendszerbe bekerült, de a munkáját nem megfelelően végző tanártól »megszabadulni«” – magyarázta.

Kiss Imre leszögezte, a romániai magyar nyelvű oktatás nem különíthető el a romániai tanügyi rendszer egészétől, hiszen a sajátos problémákat is közösen kell megoldania a politikumnak és a szakmának. Arra is kitért, hogy a lemorzsolódás jelenleg megoldhatatlannak tűnik, holott rengeteg pénzt költenek a megelőzésre, szerinte azonban inkább általánosan kellene növelni a finanszírozást, illetve több pedagógusra lenne szükség, akiknek minden eszközt meg kellene adni ahhoz, hogy visszavezessék a rendszerbe az iskolaelhagyó fiatalokat.

Hatékony volna például, ha a tanítók, tanárok többet foglalkozhatnának azokkal a diákokkal, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, emiatt folyamatosan kudarcélményük van, és nagyobb eséllyel hagyják abba tanulmányaikat.

„Igaz, hogy alapvetően több pénzbe kerülne országos szinten létrehozni 800 új állást, de hosszú távon a társadalom számára sokkal nagyobb nyereséget jelentene, ha ennek nyomán sikerülne benn tartani a rendszerben évente 8000 fiatalt, akik különben lemorzsolódnának” – fogalmazott a szakember.

Kiss Imre ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, milyen sok hátrány származik a rendszer általános alulfinanszírozottságából. Ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a pénzforrások elosztását jellemzően nem hangolják össze az elképzelésekkel, ezen pedig harminc éve nem sikerül túllépni döntéshozói körben. „A szükséges anyagi kerettel az egyes problémák megoldását rá lehetne bízni a megfelelő emberre, így a gyerekekre több időt lehetne fordítani, és motiváltabbá válnának” – összegezte Kiss Imre.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »