Buffon tragédiája az elfogulatlan szurkolói észrevételek tükrében

Buffon tragédiája az elfogulatlan szurkolói észrevételek tükrében

Egy elúszott labdarúgó világbajnokság és egy ellopott BL negyeddöntő! Mindezt negyvenévesen, huszonöt éve a gólvonalon megélni! Ez Buffon tragédiája!

Pedig már mindenki a hosszabbításra készülődött a tizenöt emberre csúnyán alulméretezett, szavas-pörkölt és házi szilvapálinka illatával átitatott kisszobában! Egy kis képernyős tévé előtt szurkolva a jóval esélytelenebbnek, tudatában annak, hogy az előző napon a kedvenc Barca is csúfosan leszerepelt. Csodák persze vannak, hiszen Vatikán Rómában van! De akkor az ősi ellenség se! A két spanyol sztárcsapat helyett jusson tovább inkább két olasz, ha már olyan szerencsétlenül lemaradt a válogatottjuk a VB-ről, mint a mienk (de micsoda különbség!).

A kilencvenedik perc tájékán a biztos hosszabbítás tudatában igyekeztünk is berendezkedni a folytatásra: Árpi barátom felmelegítette a maradék pörköltet, friss sörök kerültek ki a hűtőből, szinte magától újra lecsavarodott a házi ötvenkettes pálinkásüveg kupakja.

Amikor hirtelen a kora reggeltől Real mezben futkosó és tárgyaló Karcsi barátom az örömmámor helyett magába roskadva nemes egyszerűséggel csak ennyit mondott: ez nem volt tizenegyes, ezt így nem kellett volna, a bíró belenyúlt a meccsbe, a királyi gárda nincs erre rászorulva. Egyszeriben megfagyott a levegő, elismerően néztünk barátunkra! A képernyőn főszereplővé vált játékvezetőre viszont kevésbé.

Főleg akkor, amikor ki merte állítani az ítélet miatt felháborodottan tiltakozó kapuslegendát, a jó öreg Buffont is, aki addig korát meghazudtolóan repdesett a gólvonalon és őrizte meg kapuját hősiesen a góltól. Nem is kapott gólt ezen a meccsen!

Lehet, hogy a kiállítással ettől akarta őt megkímélni a „melegszívű” bírósporttárs. A tizenegyest már a helyére álló tartalékkapus védte be. Mentségére szolgáljon, hogy bemelegítése két karlendítés volt, meg az is, hogy az ítéletvégrehajtó Ronaldo az ilyet álmából felébredve, ollózva is berúg.

Még a büntető elrúgása előtt kellett volna tiltakozásul szőröstül, bőröstül levonulnia a pályáról a meccsen végig nagyot harcoló és háromgólos hátrányát idegenben kiegyenlítő Juvenak úgy, ahogy ezt fontolgatja most a szavazáson megbukott egész magyarországi politikai ellenzék azzal, hogy ignorálja az országgyűlési munkát és a képviselői eskütételt. De a Juve szintén felháborodott ellenzékként a pályán maradt a jól érzékelhető játékvezetői csalás ellenére.

Pedig Árpi barátom az ominózus pillanat előtt pár másodperccel kijelentett, hogy milyen nagy igazságtalanság az, hogy az egyik félnek a teljes hosszabbítást idegenben kell lejátszania, még otthon csak 90 percet, idegenben pedig így 120-at. Meg persze az esetleges tizenegyesekre is idegenben kerülne sor. Igazságosabb lenne szerinte a rájátszás félidejében hazarepülni és otthon lejátszani a másik tizenöt percet. De tovább nem tudtuk boncolni a témát, mert befújta a bíró a lefújhatatlant. Pedig a Juve védője csak szerencsétlenül a lábával elé kanalazott a Real támadójának, aki ráadásul rá is játszott az egészre egy műeséssel.

A bíró ítélethozatala előtt pont azt is mondogattuk, hogy amennyiben a 90 perces játék nem dönti el a továbbjutást, a játék szempontjából előnyösebb lenne, ha előbb rúgnák a küzdő felek a tizenegyeseket, és amennyiben az öt-ötös rúgópárbaj után is döntetlenre állna a találkozó, akkor jöhetne csak a hosszabbítás. Hogy miért lenne ez így jó, arra már nem emlékszem…

Mindenesetre a végén szomorúan és némi iróniával megjegyeztük, hogy a játékvezető jól tenné saját és családja biztonsága érdekében, ha az idei nyaralása helyszínéül nem Torinót választaná!

Száraz Dénes

Nyitókép: newindianexpress.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »