Budapesten rendezték meg a Rózsafüzért Imádkozók VII. Országos Találkozóját

Budapesten rendezték meg a Rózsafüzért Imádkozók VII. Országos Találkozóját

Szombaton rendezték meg a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templomban a Rózsafüzért Imádkozók VII. Országos Találkozóját. A búcsúi szentmisét Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke mutatta be.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise elején Nagy Károly plébános elmondta, hogy több mint ötven plébániáról, határon innen és túlról érkeztek hálát adni és ünnepelni a zarándokok ide, „a rózsafüzér országos szentélyébe”.

„Akik rendszeresen imádkozzák a rózsafüzért, gazdagságából sok mindent megtapasztalhattak. Érdemes tovább elmélkedni, hogy mit is teszünk akkor, amikor a legtöbbek által és a legtöbbször imádkozott katolikus imádságot imádkozzuk.” E szavakkal kezdte szentbeszédét Veres András püspök. A rózsafüzér nincs sem helyhez, sem időhöz kötve, bárhol és bármikor imádkozhatjuk. Egy hosszabb utazás vagy várakozás is alkalmat adhat arra, hogy a rózsafüzér titkain elmélkedjünk. A győri megyéspüspök egy személyes élményét is megosztotta a nagyszámú hallgatósággal. Sorkatonaként – még a szocializmus idején – őrségbe semmit sem vihetett magával. Kéznél volt azonban a tíz ujja, de a géppisztoly hűtőrostáján is tíz rés volt, ami alkalmas volt arra, hogy az ima részeit számolhassa.

Veres András püspök arról is beszélt, hogy egyházmegyei vizitációi alkalmával mindig rákérdez, milyen imaközösségek vannak a plébánián. Elsőként általában a rózsafüzér társulatot szokták említeni. Ám amikor megkérdezi, hogy férfiak számára is van-e ilyen csoport, szinte minden alkalommal az a válasz, hogy nincs. „Kedves férfiak, tévedés ne essék köztünk, a rózsafüzér nem az asszonyok imádsága. Férfi szerzetesek imádkozták először, éppen ezért dicséretes lenne, ha a férfiak is rendszeresen imádkoznák a rózsafüzért.”

Ez az imádság abban is segít, hogy megváltásunk titkán elmélkedjünk. A tizedek egy rövidített evangéliumot jelenítenek meg, így elmélkedhetünk Isten szeretetéről és arról, mit adott nekünk Jézus.

Ez az imádság azért csodálatos, mert egy pillanatra Mária szemével látjuk Jézus életét. Egy édesanya kétség nélkül szívesen nézi gyermekeit. Senki más nem képes úgy látni bennünket, mint az édesanyánk. Mécs László A királyfi három bánata című versében írja: „Az egyik bánatom: mért nem tudja látni / egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, / úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?” Az édesanya minden körülmények között szeretettel gondol a gyermekére. Ez hiányzik belőlünk, nekünk is úgy kellene látnunk az embereket, mint az édesanyjuk. Akkor biztos, hogy sokkal több jóság és szeretet áradna szavainkból és cselekedeteinkből.

Goethe mondta, minden embernek naponta el kellene olvasnia egy költeményt, hogy ízlése tisztuljon, vágyai, gondolatai nemesedjenek. Az egyház, amikor a rózsafüzér imádkozását állítja elénk, arra hív, hogy szemléljük Jézust, a Szűzanyát, és ez által mindannyiunk érzése, látásmódja kitisztuljon.

„Bátorítsunk mindenkit, hogy tanulja meg a rózsafüzért!” Ezt azért is hangsúlyozta Veres András püspök, mert tapasztalata szerint inkább az idősebbek imádkozzák, sok fiatal nem is ismeri. „Pótoljuk be azt, amit az előző évtizedekben elmulasztottunk. Nagy szüksége van gyermekeinknek, unokáinknak erre az imádságra ahhoz, hogy a bajokkal szembe merjenek, szembe tudjanak nézni.”

A rózsafüzér szemlélődésre hív bennünket. Évszázadok alatt alakult ki, és lett egyszerűségében gazdag. Az sem baj, ha a szemlélődésbe beleszenderülünk. Egy idős asszony panaszkodott a papnak azért, mert mindig elaludt a rózsafüzér alatt. Sokáig bántotta, míg a papja meg nem nyugtatta: „Jó lenne, ha minden ember a rózsafüzér imádkozása közben aludna el.”

De arra is törekednünk kell, hogy összeszedetten imádkozzuk. Figyelmesen imádkozva a rózsafüzér bevezethet bennünket a megváltás titkaiba. Nincs igaza azoknak, akik a mechanikus ismétlés miatt bírálják a rózsafüzért. Ha valakinek ezerszer elmondjuk ugyanazt – például hogy szeretjük –, az nem csak annak esik jól, akinek mondják, hanem annak is, aki mondja. A rózsafüzér nem lehet gépies, ha összeszedetten imádkozzuk. Legyünk kitartóak!

Az MKPK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ne alakítgassuk a rózsafüzért saját elképzelésünk alapján. Ellenőrizetlen imádságot ne toldjunk hozzá. Sokan dogmatikailag helytelen imádságot akarnak imádkozni, ezzel pedig másokat is tévútra vezetnek. Az egyház gyönyörű imádságokat ismertet meg velünk, ezeket kell imádkozni.

Ha a rózsafüzért imádkozzuk, közelebb kerülünk Jézushoz. „Per Mariam ad Jesum”, vagyis Mária által juthatunk el Jézushoz. Máriánál ugyanis senki nem áll közelebb hozzá. Ha a Szűzanyához imádkozunk, Szent Fiához jutunk. Lourdes-ban és Fatimában is sürgette a Szűzanya a rózsafüzér imádkozását. Nem önmagáért, hanem azért, hogy az ember közelebb kerüljön Jézushoz.

Szent-Gály Kata írja, hogy „az állhatatos ima olyan Isten előtt, mint a nagy vizek ütemes hullámverése, amelyeknek a szépségeivel magunk sem tudnunk betelni”. Akik kitartóan imádkozzák a rózsafüzért, azok tudják, hogy Isten nem marad adósunk. Legyünk mindnyájan a rózsafüzér apostolai! „Bízom benne, hogy ez a mai ünnep is megerősít bennünket az állhatatos és hűséges imádságban” – fejezte be szentbeszédét Veres András püspök, az MKPK elnöke.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »