Budaházy-per: hét éve tart, kedden első fokon lezárul

Budaházy-per: hét éve tart, kedden első fokon lezárul

„Boldog az az ország, aminek ilyen terroristái vannak” – fogalmazott Budaházy György védője abban az eljárásban, melynek elsőfokú ítéletét kedden, több mint hét évvel a terrorcselekményekkel vádolt radikálisok letartóztatása után hirdetik ki.

Hét év után ítélethirdetés következik a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ellen folyó elsőfokú büntetőeljárásban, más néven a Hunnia-perben. A Fővárosi Törvényszék dísztermében várhatóan a lehető legnagyobb érdeklődés mellett zajlik majd a határozat ismertetése, miután az elsőrendű vádlott videóban szólított minden „jóérzésű magyar embert”, hogy jelenlétükkel fejezzék ki támogatásukat.

Lakóépületek elleni terrorcselekmények és labdabombák

Budaházyt 2009 tavaszán akkor fogta el a rendőrség, mikor maga ment be, hogy bejelentsen egy későbbi demonstrációt. A gyanú emberölés előkészülete, terrorcselekmény és robbanóanyaggal való visszaélés volt. A hídlezárás és más politikai akciók révén közismert férfi előzetes letartóztatásával szemben akkor a Jobbik, a HVIM és a Magyar Gárda is tiltakozásának adott hangot, utóbbiak a nemzeti oldal megfélemlítésének szándékát sejtették a kényszerintézkedés mögött.

A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködése során szerzett adatok alapján a hatóságok úgy gondolták, Budaházy György áll a Hiller István, Kóka János és más politikusok háza ellen intézett lőfegyveres illetve Molotov-koktélos támadások elkövetői mögött, valamint az ő utasítására készítettek elő további legalább két országgyűlési képviselő ellen robbantásos merényletet a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoport tagjai, méghozzá focilabdába rejtett bombákkal.

Előzetesből szabadláb, felfüggesztettből felmentés

Az előzetest a bíróság 2010. december 23-án még meghosszabbította. Ekkor Morvai Krisztina nyílt levélben vádolta azzal az eljáró bírói tanács elnökét, dr. Kenéz Andreát, hogy lelkileg bántalmazta Budaházy gyermekeit azáltal, hogy a szenteste előtti utolsó munkanapra időzítette a kérdés eldöntését, így a kicsik csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy nem várhatják haza az apjukat.

Az érdemi bírósági tárgyalás 2011 márciusában kezdődött. Ugyanazon év őszén Budaházy az előzetesből házi őrizetbe került, később lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, végül 2014-ben szabadlábra helyezték.

Időközben több más eljárás is zajlott Budaházy György ellen. A 2006 és 2007 folyamán közzétett írásai miatt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének bűntettével vádolta az ügyészség, ebben az ügyben első fokon felmentették, másodfokon felfüggesztett szabadságvesztést kapott, majd 2012 derekán a Kúria jogerősen felmentette.  Egy 2009. március 15-i tömegrendezvényen a rendőri intézkedés ellen kifejtett ellenállása miatt idén tavasszal 50 nap közmunkát szabtak ki rá egy megismételt elsőfokú eljárásban, az ítélet ellen fellebbezett. A Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt jogerősen kétszázezer forint pénzbüntetést volt az ítélet.

„Boldog az az ország, aminek ilyen terroristái vannak”

Morvai szintén levélben igyekezett megnyugtatni Budaházy híveit, mikor közülük sokakat felháborított a hír, miszerint Szikinger István ügyvédet bízták meg a védelemmel. Szikingert – egyebek mellett egy a zámolyi romákkal kapcsolatos petíció aláírójaként – liberálisként tartottak számon. Az EP-képviselő kollégája felkészültségét hangsúlyozva azzal hűtötte a kedélyeket, hogy a szintén egyetemi oktató Szikinger saját politikai nézőpontjától függetlenül minden tudásával ki fog állni a Budaházyt ért jogsértések ellen.
Szikinger valóban kemény kritikát fogalmazott meg a bíróságon a védence ellen folyt büntetőeljárással kapcsolatban. Védőbeszédében rámutatott: nem csak az a koncepciós eljárás, amelyet teljes mértékben kitalált tényállásra alapoznak, hanem az is, amely a valós eseményeket más színben tünteti fel, és azokat egy politikai koncepcióvá gyúrja össze.

Ráadásul a védői megfogalmazás szerint akkor sem beszélhetnénk terrorcselekményről és terrorszervezetről vagy bűnszervezetről, ha a vádiratban foglaltak igazak volnának, abból ugyanis egy rongálások elkövetésére létrejött szervezet képe rajzolódik ki. Ugyanakkor a jogász a vádirati tényállást is kétségbe vonja, a vád bizonyítékai közül pedig többet törvénytelennek és ellentmondásosnak tart. „Két nemzetbiztonságis beszélget: – Láttál te már terrorcselekményt? – Láttam, de az sem az volt!” – írt át egy közismert viccet Szikinger, aki párhuzamba állította a Budaházyéknak tulajdonított cselekményeket a külföldi terrorcselekményekkel, amelyek valóban rettegést idéztek elő az ottani lakosságban. „Boldog az az ország, aminek ilyen terroristái vannak” – foglalta össze beszéde elején véleményét a vádlottakról és ügyükről.

Egy lassú eljárás a végéhez érkezik

Az amúgy is nehézkes eljárást olyan körülmények lassították, mint például egy ülnök kiesése, ami után az egész addigi eljárás anyagát ismertetni kellett az új ülnökkel. A bíróság a per során egy fél napon át hallgatta meg Toroczkai Lászlót is, akitől azt szerették volna megtudni, milyen szerepük volt Budaházyval a Hunnia nevű mozgalomban. Tekintettel a 16 vádlottra, szinte egész tavasszal az vádbeszédet, a védőbeszédeket és az utolsó szó jogán elmondottakat hallgatta a bíróság.

Gaudi-Nagy Tamás, aki szintén figyelemmel követte az eseményeket, nemrég úgy vélekedett, hogy Szikinger szétzúzta a vádat, és a Magyar Nemzetnek egy másik ügy tárgyalásán elmondta, felmentő ítéletre számít.

A keddi elsőfokú ítélet egyébként aligha lesz jogerős, nehezen elképzelhető ugyanis olyan ítélet, mely ellen egyik oldal sem fellebbez. Az ügyész közel húsz év szabadságvesztést kért.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »