Brüsszeli terror: utólagos fogadkozások

Brüsszeli terror: utólagos fogadkozások

A belga fővárosban egyperces néma csenddel emlékeztek szerda délben a több mint harminc emberéletet követelő, előző napi brüsszeli terrortámadások áldozataira. Az események miatt rendkívüli tanácskozást tartanak csütörtökön az uniós tagországok bel- és igazságügyi miniszterei – jelentette be az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia.

Néma tiszteletadással adózott az áldozatok emléke előtt Fülöp belga uralkodó és felesége, Matild, valamint Charles Michel miniszterelnök is. Megjelent Manuel Valls francia miniszterelnök, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, akik koszorút helyeztek el a merényletek áldozatainak emlékére a támadások egyik helyszínén, a brüsszeli Maelbeek metróállomáson.

A két helyszínen végrehajtott keddi brüsszeli terrortámadásokban a legfrissebb összesítések szerint legalább harmincegy ember életét vesztette, és nagyjából kétszázhatvanan megsebesültek. A terrorfenyegetettség miatt legkorábban szombaton nyithatják meg újra a forgalom előtt a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret. A megrongálódott Maelbeek metróállomás hetekig zárva marad.

Ferenc pápa arra kérte szerdán az embereket, hogy egyhangúlag ítéljék el a robbantásokat, amelyeket „kegyetlen gaztetteknek” nevezett. A Le Soir című belga napilap ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy más élet, egy keményebb, zártabb, kevésbé gondtalan és talán gyűlölettel telibb társadalom kezdetét jelentik a brüsszeli terrortámadások, ennek kialakulása ellen azonban minden eszközzel küzdeni kell.

Együtt kell működni a terror ellen

A terrorellenes együttműködés szükségességéről beszélt az orosz és a német külügyminiszter Moszkvában. A vendéglátó Szergej Lavrov a kétoldalú tárgyalások megkezdésekor reményét fejezte ki, hogy az európaiak a terrorfenyegetés hatására félreteszik a „geopolitikai játszmákat”, és az összefogás mellett döntenek. Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett: az Oroszország és az EU közötti terrorelhárítási együttműködést befagyasztották az ukrajnai orosz beavatkozás miatt. Frank-Walter Steinmeier hangot adott meggyőződésének, hogy közös érdek a terrorfenyegetés elleni közös fellépés.

Manuel Valls francia miniszterelnök úgy nyilatkozott, sürgősen meg kell erősíteni az Európai Unió külső határainak védelmét. A politikus szerint az EU mindeddig „szemet hunyt a szalafizmus szélsőséges nézetei felett”. A francia kormányfő egy másik nyilatkozatában azt mondta, eddig több mint harminc embert azonosítottak, akinek köze lehet a párizsi merényletekhez. Tizenegyen meghaltak, tizenketten börtönben vannak, a többieket még körözik. Theresa May brit belügyminiszter kijelentette, Nagy-Britanniában nem változott a terrorkészültségi szint, de a stratégiai fontosságú pontokon szigorodott a rendőri ellenőrzés. Olaszországot nem fenyegeti kiemelt terrorveszély, de hatóságai minden szükséges biztonsági intézkedést megtettek – mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök. Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában azt közölte, hogy a keddi brüsszeli robbantások egyik elkövetőjét a török rendfenntartó erők Gaziantep városnál elfogták, majd 2015 júniusában kiutasították az országból, és erről értesítették a belga hatóságokat is.

A török elnök hangoztatta: a terrorszervezetek között nincs különbség, ahogy nincs különbség az isztambuli, az ankarai és a brüsszeli terrortámadások között sem. A világnak újra kell definiálnia a terrorizmus fogalmát. További merényletek veszélyére figyelmeztette az Európába utazó amerikai állampolgárokat az amerikai külügyminisztérium. Barack Obama amerikai elnök argentínai látogatásán azt hangsúlyozta, hogy a világnak össze kell fognia a terrorizmus elleni küzdelemben, az Egyesült Államok pedig le tudja és le is fogja győzni az Iszlám Államot.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »