Brüsszeli javaslat az Európai Védelmi Alap létrehozására

Javaslatot tett az Európai Bizottság (EB) szerdán az úgynevezett Európai Védelmi Alap létrehozására, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagállami beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, valamint a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása.

Az Európai Védelmi Alap a közös kutatási beruházások, illetve a védelmi eszközök és technológiák közös fejlesztésének támogatására szolgálna. Az alap két, egymást kiegészítő, ugyanakkor struktúráját és költségvetési forrásait tekintve eltérő keretet is magában foglalna – írja közleményében a brüsszeli testület.

A “kutatási keret” fő célja az innovatív védelmi technológiával kapcsolatos, együttműködésen alapuló – például az elektronika, a kódolt szoftverek és a robotika területén végzett – kutatások finanszírozása lenne.

A bizottság a jövő évi büdzsé megalkotásakor javaslatot tett arra, hogy álljon rendelkezésre 25 millió euró védelmi célú kutatásokra, és arra számít, hogy 2020-ig ez az előirányzat 90 millióra bővül. Brüsszel 2020 után külön védelmi kutatási programot kíván előterjeszteni, amelynek a költségvetése évi 500 millió eurót tenne ki.

A “képességfejlesztési keret” lehetővé tenné, hogy a tagállamok a költségcsökkentés jegyében közösen szerezzenek be bizonyos eszközöket, a résztvevők például közösen ruházhatnak be a dróntechnológiába. Az elképzelések szerint ez a keret nagyságrendileg évi ötmilliárd eurót tudna mozgósítani.

Az EB emellett fokozná a beruházásokat a hadiipari vállalatokba és megteremtené a nyitott és versenyképes európai védelmi piac feltételeit, hogy az érintett cégek határokon átnyúló tevékenységet folytathassanak, a tagállamok pedig a legelőnyösebb ajánlatokat kaphassák a beszerzéseik során.

“Ha Európa nem gondoskodik saját biztonságáról, más nem fogja megtenni helyette.” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Sajtótájékoztatóján Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztos leszögezte, hogy Brüsszel nem venne át semmilyen hatáskört a tagállamoktól, továbbra is ők határoznák meg, hogy mire van szükségük.

“Ez nem egy uniós hadseregről szól, és nem is arról, hogy a védelemre költsünk a szociális ellátórendszer helyett” – mondta Jyrki Katainen munkahelyteremtésért felelős uniós biztos. Hozzátette: a védelmi együttműködés hiánya évente mintegy 25-100 milliárd euróba kerül az Európai Unió tagországainak.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »