Brüsszelből üzenik: úgysem volt nagy a szerelem, most már gyorsan ki kell paterolni a briteket az EU-ból

Brüsszelből üzenik: úgysem volt nagy a szerelem, most már gyorsan ki kell paterolni a briteket az EU-ból

Brüsszel gyors, London lassú szakításra rendezkedne be. Ebből is újabb konfliktus szövődik szép lassan. Napi összefoglaló.

– Nagy-Britanniának az országban megtartott népszavazás eredményével összhangban azonnal be kellene nyújtania írásban az Európai Unióból való kilépési szándékát, hogy a kiválási folyamat a lehető leggyorsabb és legfájdalommentesebb legyen – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy péntek késő esti interjújában. – Ez nem békés válás volt, amint a szerelem sem volt nagy. Nem értem, a brit kormánynak miért kell várnia októberig annak eldöntésével, hogy elküldi-e Brüsszelnek a kiválásáról szóló levelet. Azt szeretném, ha azonnal elküldené – mondta Juncker az ARD német közszolgálati rádiónak nyilatkozva.

Elismerte, hogy az unió Nagy-Britannia maradásában reménykedett, de ha már így alakult – mondta –, akkor nagyon fontos a gyors és fájdalommentes kiválás.

Tengelyhatalmak nem lesznek, de Németország annál inkább központi szerepet kaphat

A Bild című német napilapnak nyilatkozva a luxemburgi politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy Németország “központi, vagy még annál is jelentősebb szerepet fog játszani az Európai Unióban”.

Azokra a félelmekre, hogy a jövőben Párizs-Berlin-Madrid-tengely irányítja majd Európát, Juncker úgy reagált, hogy eddig sem Londonból diktáltak az EU-nak, most sem fogja semmilyen trió átvenni az irányítást.

Juncker rámutatott, hogy az EU-nak javára kell fordítania a történteket, “okosabban kell kikerülnie a helyzetből”.

Jean-Claude Juncker szerint részben David Cameron is felelős a referendum kimeneteléért.

“Ha valaki hétfőtől szombatig Európát szidja, akkor vasárnap aligha fogják róla elhinni, hogy meggyőződéses európai” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Junckerhez hasonlóan pénteken este a német ARD televíziónak nyilatkozva „botrányosnak” nevezte, hogy Cameron a brit Konzervatív Párt belügyeire tekintettel csak októberben mond le a posztjáról, addig „ismételten túszként tartja fogva az egész kontinenst". Emlékeztetett, hogy Cameron három évvel ezelőtt pártja radikális szárnyának a referendum megtartására tett ígéretével érte el újraválasztását. Vagyis egy egész kontinenst túszul ejtett belső pártmegfontolásokból. Schulz szerint nem kellene októberig várni a Konzervatív Párt kongresszusának megrendezésével, ha akarnák, „már holnap" összehívhatnák azt.

Boris Johnson lehet az utód

A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet szintén a Konzervatív Párt tagja – a Brexit-kampány frontembere volt. Ő pénteken azt mondta, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból. Az AFP hírügynökség ebből arra következtetett, hogy a hatóságok a lehető leghosszabbra fogják nyújtani az eljárást.

Azzal a céllal találkoznak Berlinben, hogy az európai közösség jövőjével kapcsolatos kétségeket eloszlassák azt követően, hogy Nagy-Britannia csütörtökön történelmi referendumon az unióból való kilépés (Brexit) mellett döntött.

Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország külügyi tárcavezetői ültek össze szombaton, hogy a brit népszavazás következményeiről tanácskozzanak. A találkozót követően várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az ülés megnyitásakor kijelentette: a találkozó üzenete az, “nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk ezt az Európát”. Leszögezte, hogy az EU a béke és a stabilitás világszerte egyedülálló “sikerprojektje”.

Steinmeier hangsúlyozta, “ez most egy olyan helyzet, amelyben nem engedhető meg sem a hisztéria, sem a sokkos bénultság”. Hozzátette, az EU-nak nem szabad úgy tennie, mintha már minden válasz készen volna. ”

A britek döntését követően azonban nem szabad sem depresszióba, sem tétlenségbe süllyedni” – jelentette ki. Rámutatott, hogy Európának megoldásokat kell kínálnia a "menekült"válságban, a biztonsági kérdésekben és a munkanélküliség elleni küzdelemben egyaránt.

A találkozót bírálták a tanácskozásra meg nem hívott EU-tagállamok. Steinmeier a kritikákra úgy reagált, a következő napokban “sok különböző tárgyalás” zajlik majd le. “Most a feladat, hogy felmérjük, mik az elvárások és mekkora a mozgástér” – jegyezte meg.

A hat állam 1957-ben alapította meg az EU előfutárának tekinthető Európai Gazdasági Közösséget.

Hollande nagyon sajnálja a brit döntést, de levonná a következményeket

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről az egész világ számára kérdéseket vet fel Francois Hollande szerint. A francia elnök hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britannia kiválását szabályszerűen kell lebonyolítani.

A Brexit "természetesen nem jár következményekkel Nagy-Britanniának az ENSZ-ben betöltött szerepére" – mondta szombaton a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt. "De tény, hogy az egész világ azt kérdezi, mi fog most történni?" – tette hozzá Francois Hollande.

A francia elnök megismételte, hogy "nagyon sajnálja a brit választást", de "tiszteletben tartja, mert ez a demokrácia". Azt is megerősítette, hogy a Brexit "minden következményét le kell vonni".

"Az Európai Unió keretein belül most meg kell szerveznünk a kiválást, de azt rendben, és azon szabályok szerint kell lebonyolítani, amelyeket előírnak a szerződések" – hangsúlyozta.

David Cameron brit miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy a helyét októberben átvevő utódára hagyja, hogy elindítsa a kilépés várhatóan kétéves folyamatát. A miniszterelnöki poszt várományosának tekintett Boris Johnson pedig úgy vélte, hogy nem kell siettetni a távozás folyamatát az EU-ból.

Ezzel szemben a francia diplomácia azt hangoztatja, hogy más uniós országokkal, köztük Németországgal együtt, határozott álláspontot képvisel Nagy-Britanniával szemben, és szeretné elkerülni, hogy a britek bizonyos uniós előnyök megtartása érdekében elhúzzák a kilépési tárgyalásokat. Elemzők szerint Párizs a dominóhatás elkerülése, illetve az euroszkeptikusok lelkesedésének lehűtése érdekében is a gyors kiválást szorgalmazza.

A francia elnök kiemelte, hogy a Brexit ellenére Franciaország "fenn kívánja tartani kapcsolatait Nagy-Britanniával" gazdasági téren, a migráns- és a "menekült"válságot, valamint a védelmi kérdéseket illetően.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Francois Hollande pénteken folyamatosan egyeztetett Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság vezetőjével, szombat délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel beszélt telefonon, este pedig Matteo Renzi olasz miniszterelnököt várja hivatalába egy informális vacsorára.

Francia sajtó: a berlini fal összeomlásához fogható földrengés a Brexit

A francia sajtó a Brexitet a berlini fal összeomlásához hasonló történelmi fontosságú eseményként értékelte.

"Világméretű földrengés", "mennydörgés", "figyelmeztető lövés", "Európát kiütötték", "Európát földrengés rázta meg" – olvasható a lapok címoldalán, amelyek elsősorban attól tartanak, hogy a brit népszavazás eredménye fertőző lehet, és dominóhatást indíthat el az Európai Unióban. A szerkesztőségi írások a megrökönyödést tükrözik, de azt is megállapítják, hogy a Brexit valódi politikai lehetőséget teremtett Francois Hollande francia elnöknek Európa megmentésére.

A Le Figaro szerint az Európai Unió megmentéséhez "mindent újra kell gondolni, a módszert, a célokat és a résztvevőket". A konzervatív lap ugyanakkor úgy véli, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból "nem a világ vége, hanem csak azé az Európai Unióé, amelyet eddig ismertünk".

A populizmus és az Európai Egyesült Államok távolodása miután keseregnek a spanyol újságírók

David Cameron brit miniszterelnököt hibáztatják értékeléseikben a Brexit mellett döntő népszavazás másnapján megjelent spanyol napilapok, egyúttal Brüsszeltől határozott fellépést várnak el a kilépési tárgyalások során, hogy elejét lehessen venni más tagállamok kiválási szándékának.

Az ABC konzervatív napilap A populizmus próbára teszi Európát című szerkesztőségi véleménycikkében hangsúlyozta, hogy Európa drágán megfizet Cameron meggondolatlanságáért, mert vagy nem volt tisztában a britek érzéseivel – amelyeket egyébként éveken át saját pártja táplált -, vagy nem ismerte saját korlátait a kihívásokkal szemben.

Az újság megállapította, hogy a Cameron által megszerzett uniós különmegállapodás nem volt elég a brit szavazóknak a maradáshoz, amiből az következik, hogy a kilépési tárgyalások során rendkívül szigorúnak kell lennie az unió vezetőinek. De az EU-nak egyúttal önkritikát is kell gyakorolnia, valamint erősítenie intézményeinek és a tagállamok integrációját.

A Brexit nem az egyetlen veszély az EU folytonosságára nézve – írja az ABC, kifejtve, hogy az ellenség a populizmus, legyen nacionalista vagy baloldali, amely belülről fenyegeti legerősebben az európai projektet.

Az lap felhívja a figyelmet arra, hogy a kilépést pártolók milyen könnyen hintettek el a britek között néhány nyilvánvaló hazugságot a bevándorlásról és a gazdasági szuverenitásról. Rámutat arra is, hogy a népszavazásból kiderült: a britek megosztottak.

Az El Mundo liberális napilap szerkesztőségi véleménycikkében lényegében hasonló követetésekre jutott, történelmi és politikai katasztrófának minősítve a Brexitről szóló döntést, mert ez erősíti azt a félelmet, hogy az Európai Unió nem egy visszafordíthatatlan projekt, az európai integrációt meg lehet törni.

"Ez rossz hír azok számára, akik úgy hisszük, hogy több Európára van szükség, mint kevesebbre, hogy együtt jobban képesek leszünk szembenézni a kihívásokkal, hogy a közösségi értékek felette álnak az egoizmusnak és a félelemnek" – fogalmazott az újság, amely felelőtlennek nevezte a brit miniszterelnököt.

Az El Mundo értékelése szerint a népszavazás lehetőséget adott a krízis, a szociális megszorítások és a növekvő bizonytalanság miatt felháborodott embereknek, hogy megmutassák: elutasítják a rendszert és vezetőit. Mindennek hátterében pedig a hatékony populizmus áll, amely a bevándorlást tette "tökéletes bűnbakká".

A napilap szerint Brüsszelnek világossá kell tennie a kilépési tárgyalások során, hogy távozása után az Egyesült Királyság semmiféle gazdasági előnyhöz nem jut az uniótól, ez szükséges annak elkerüléséhez, hogy más tagállamok kövessék a brit példát.

Az Egyesült Királyság mindig Európa része volt, és lesz is, de az európai egyesült államokról szóló álom most még messzebb került – zárja elemzését az El Mundo.

A térségünkben kevésbé síri a hangulat: A Brexit előnyeit is felfedezték a kelet-közép-európai lapok

Szakértő: Az emberek úgy érzik, Európa nem teljesíti az ígéreteit

Itthon Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is megnyilvánult. Előbbi az MTI-nek adott interjújában „nem aktuális” kérdésnek nevezte Magyarország EU-s tagsága fenntartását, míg a Brexit-kampány hajrájában fizetett hirdetést feladó Orbán amondó, Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját, a döntést mi tudomásul vesszük.

A köztévének nyilatkozó Galló Béla politológus szerint a csütörtöki brit népszavazás eredménye az Egyesült Királyság uniós tagságáról nagyon komoly üzenet, az emberek áttételesen azt fejezték ki, hogy kiábrándultak az európai politikai elitből. A szakértő kifejtette: az igazi probléma, hogy az európai társadalmak döntő többsége úgy érzi, Európa nem teljesíti több évtizedes szociális ígéretét. Ez csapódik le a migrációellenességben is, nem annyira a színes bőrű emberekkel, hanem a Kelet-Európából érkező bevándorlókkal szemben – tette hozzá.

A szakértő szerint Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból kicsit túl van dimenzionálva, gazdaságilag nem változik sokat a helyzet, a közös piac módosul, de nem nagyon sérül.

Az Angela Merkel német kancellár által hétfőre összehívott egyeztetést pedig úgy kommentálta, hogy „az egyenlőbbek között is mindig vannak egyenlőbbek", az alapító országok találkozója nem túl demokratikus lépés, de politikailag bevett szokás.

Orosz lap: népfelkelés történt Brüsszel ellen

Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.

"Június 23-án nagyon egyszerű dolog történt: az angolok felkeltek Brüsszel ellen. Vagyis ez formailag népszavazás volt, de a lényegét tekintve népfelkelés" – vélekedett a Novaja Gazeta című független napilapban Julija Latinyina publicista.

Latinyina szerint a felkelések gazdasági szempontból jellemzően veszteségesek, gyakran az adott ország széthullásához vezetnek, megfertőzhetnek más országokat, az elit ellenállásába ütköznek, váratlanok, és nem mindig végződnek sikerrel.

A Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok. A megismételt skót függetlenségi népszavazás ezúttal sikerrel járhat, ám az ír sziget egyesítése nem valószínű.

Az elemzés rámutatott, hogy Brüsszelt sokkolta a brit döntés, mert eddig még egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, és hogy az uniónak, az ellentétes állításokkal szemben, nincs kész forgatókönyve a történtekre. Nem zárható ki, hogy a következő években más országok – elsősorban Hollandia – hasonló népszavazást rendezzenek. A brit kilépés végre arra késztetheti Brüsszelt, hogy a tagállamokra való nyomásgyakorlás helyett végrehajtsa a régóta esedékes strukturális reformokat.

Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a "héja" politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.

Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.

Kínai vélemény: csak vesztesek vannak, az Amerikai befolyás erősödhet Európában

A Brexitnek csak vesztesei vannak, a következmények beláthatatlanok, az Európai Unió nem halogathatja tovább intézményeinek reformját – ilyen és ehhez hasonló megállapítások szerepelnek a kínai média szombati értékelő kommentárjaiban, szerkesztőségi cikkeiben a brit kilépésről tartott népszavazást követően.

"Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie" – sommázza véleményét egyik írásának címében a Global Times című napilap.

Nagy-Britannia kilépése csapás az európai integrációra, és az effajta csapások sosem jönnek jókor – fogalmazott a cikkíró, aki szerint az, ami történt, Európa általános hanyatlásának a következménye. Megállapítja: a "világ központja" a múltban az Atlanti-óceán két oldalát jelentette, ám mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia virágzást, több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg Európa mára "a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja" maradt.

Európa képtelen a problémáit megoldani, a közvélemény nem lát tisztán és csalódott, a szélsőségek előretörése tapasztalható. A lap szerint a Brexit következményei az Egyesült Államoknak hozhatnak hasznot, hiszen a valuták dominanciáját tekintve egy erős versenytársa gyengül meg, politikailag pedig könnyebb lesz számára Európa befolyásolása.

Az cikkíró úgy értékeli, hogy a brit nemzet a döntésével elzárja magát a külvilágtól.

A China Daily című angol nyelvű napilap írása szerint Európa hatalmas kihívások előtt áll, az EU-ban egyébként is különleges státuszt élvező britek nemet mondtak még az "egy unió, két rendszer" elvére is.

A szerző, aki a populista politikai erők megerősödését látja, úgy véli, tartani lehet egyfajta dominóhatástól, amely nem feltétlenül a kilépések sorát indíthatja el, hanem olyan helyzetet hozhat, amelyben a tagországok különleges igényekkel bombázzák Brüsszelt, azzal fenyegetve, hogy azok nem teljesítése esetén ők is távoznak.

Egyelőre nem tudni, hogy az EU szolidaritását és magabiztosságát gyengítő lépés milyen hatással lesz a globális pénzpiacokra és a gazdasági növekedésre – jegyezte meg a China Daily elemzője. Az elmúlt, válsággal terhelt évek során tanúsított politikusi, piaci, média- és közvéleménybeli reakciók ismeretében ugyanakkor arra számít, hogy legalábbis rövid távon az instabilitás lesz a jellemző. Erre – jegyezte meg – a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie.

A kínai médiában több írás is foglalkozik a Brexit Kínára gyakorolt várható hatásaival, illetve a Kína és az Egyesült Királyság nélküli EU közötti viszony jövőbeni alakulásával. A szerzők azt az igényt közvetítik, amely a "pragmatikus" együttműködés irányába vinné a kétoldalú kapcsolatokat. Kína tehát arra használná fel az alkalmat, hogy még szorosabbra fűzze gazdasági, kereskedelmi kapcsolatát – ha lehet – egy, a saját ügyeiben magabiztosan eljáró, integrációját folytató unióval.

A nacionalisták mellett Berlin befolyásának növekedésétől is tartanak

A brüsszeli lapok szombati elemzései szerint súlyos gazdasági és politikai következményekkel fog járni Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, az okozott károkat azonban egyelőre nem lehet pontosan felmérni.

A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie.

A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.

A cikk szerint a Brexit káros hatással lesz az EU kohéziójára, magabiztosságára és nemzetközi hírnevére, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a britek távozása meggyengíti a liberális politikai és gazdasági rendet.

A britek kilépésének negatív következményeiről írt szombaton a Politico brüsszeli hírportál is, amely szerint a Brexit okozta sokk gazdasági zavarokat válthat ki Európa-szerte, és destabilizálhatja az euróövezetet. A cikk szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy soha nem szabad alábecsülni az Európai Uniót egyben tartó politikai akarat erejét.

Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján Nagy-Britannia bármikor is köteles lenne bejelenteni a kilépési szándékát az Európai Unióból, az uniós vezetők kizárólag politikai nyomásgyakorlást alkalmazhatnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen – olvasható az EUObserver brüsszeli hírportál friss cikkében.

Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát, amelynek lakossága az EU-ból való távozás mellett döntött az egy nappal korábbra kiírt referendumon. Ehhez azonban a brit kormánynak először hivatalosan be kellene jelenteni az ország kilépési szándékát, ami – egyelőre úgy tűnik -, hogy akár októberig is várathat magára.

Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora azt mondta az EUObservernek, hogy maga a népszavazás semmiképpen nem tekinthető hivatalos értesítésnek. Pieter Cleppe, az Open Europe kutatóintézet szakértője szerint pedig nincs semmilyen jogi eszköz arra, hogy "kirúgjanak" egy országot az Európai Unióból.

(MNO – MTI nyomán)

Előző napi hírösszefoglalónk: Az angolok kilépnek az EU-ból, a skótok és az írek maradnának – Cameron lemondott

Clintonék szomorkodnak és trumpoznak a Brexit-népszavazás miatt

Obama: annyira különleges az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti viszony, hogy azon a Brexit sem változtat


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »