Benkő Tibor: Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani.
Havas István piarista atya, valamint a magyar ötvenhatos diaszpóra tagjainak jelenlétében helyezett el koszorút a brüsszeli Magyar Ház udvarán található ’56-os emlékműnél október 22-én Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Nagy Zoltán, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, állandó NATO képviselő, Kovács Tamás Iván Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint dr. Böröndi Gábor altábornagy, a MH Katonai Képviselő Hivatal vezetője.
A koszorúzást követő ünnepi beszédében a tárcavezető méltatta korunk hőseit, példaként állította őket a fiatal generáció elé. Ezt követően tájékoztatást adott a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeiről és a jövőbeni fejlesztési tervekről.
A Nyugat-Balkán békéje és biztonsága elsődleges Magyarország számára
Gebauer Szabolcs, az MTI tudósítója jelenti: A Nyugat-Balkán békéje és biztonsága úgy Magyarország, mint a NATO számára elsődleges fontosságú – jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben pénteken, a NATO-tagállamok védelmi miniszteri tanácskozásának szünetében.
Benkő Tibor a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország jelentette keleti, valamint az instabil államok okozta, a terrorizmus, az illegális migráció jelentette déli fenyegetés metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért Budapest rendkívül fontosnak tartja, hogy „az egész régió biztonsága és stabilitása biztosítva legyen”.
Kiemelte: a NATO Magyarország jelentős hozzájárulásával akarja szavatolni a Nyugat-Balkán békéjét és biztonságát Koszovóban, ami azt jelenti, hogy október közepétől a legnagyobb NATO-művelet, a KFOR békefenntartó misszió élén magyar parancsnok áll.
„Az, hogy a Nyugat-Balkánon béke van, elsősorban a békefenntartó erőknek köszönhető, annak, hogy több ezer katona védi és biztosítja a mindennapi élet feltételeit” – fogalmazott.
A miniszter kijelentette: Magyarország a NATO biztonságot és védelmet fokozó célkitűzéseivel összhangban cselekszik. Azt teszi, amit a szövetség feladatként megfogalmaz a legfontosabb a nemzeti képességek kiépítésével, fejlesztésével és felajánlásával, valamint a védelmi költségvetés emelésével. Magyarország ütemterv szerint halad azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalásával is, hogy a hazai összterméke (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogja fordítani, valamint azon vállalás megvalósításával is, hogy ennek 20 százalékát fejlesztése fordítja. A NATO-célkitűzésekhez járul hozzá továbbá a magyar vezetésű, többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság, ahogy a regionális különleges műveleti komponensparancsnokság létrehozása is – mondta.
A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban Benkő Tibor azt mondta: a misszió lezárása kivonulás helyett inkább kimenekítésnek nevezhető, ugyanis – mint fogalmazott -, „egyértelmű, hogy egy műveleti területet így nem lehet otthagyni, egy katonai műveletet nem lehet így befejezni”.
„Nem az a fontos kérdés, hogy hány embert menekítettük ki, hanem az, hányan maradtak ott a segítségre szorulók közül” – fogalmazott.
Noha a szerepvállalás kezdetben a terrorizmus elleni küzdelemről, melegágyának felszámolásáról szólt, a húszéves jelenlét tapasztalatait, sikereit és kudarcait összegző konszenzusos állásfoglalás megfogalmazásához hosszú időre lesz szükség – mondta. A misszió befejezése intő példa mindenki számára arra vonatkozóan, hogy a katonai műveleteket a katonákra kell bízni – tette hozzá a honvédelmi miniszter.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
