Brüsszel hosszabbítása jól jöhet Londonnak, bár növelné a válási számlát

Brüsszel hosszabbítása jól jöhet Londonnak, bár növelné a válási számlát

Londoni pénzügyi elemzők szerint előnyei és hátrányai is lennének a brit gazdaság számára a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti időszak esetleges meghosszabbításának. A lehetőség a Brüsszelben zajló EU-csúcson merült fel, és Theresa May brit miniszterelnök nem zárta ki, hogy London megfontolja a felvetést.

Az Oxford Economics pénzügyi-gazdasági elemzőműhely brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza, Martin Beck csütörtök esti gyorselemzésében kiemelte, hogy még a konzervatív párti brit kormány júniusban közzétett saját megoldási javaslata – amely arról szólt, hogy miként lehet elkerülni az ír-északír határon a vámellenőrzés visszaállítását – sem számolt 2021 decemberéig, az EU által most javasolt meghosszabbítási határidőig egy átfogó vámjogi megállapodással.

Véleménye szerint nem sok értelme lenne, ha a brit vállalati szektor egy éven belül kétszer, az átmeneti időszak végének eredetileg tervezett időpontjában, 2020 decemberében, majd 2021 decemberében ismét egy-egy új vámjogi rendszer sokkjával szembesülne. Politikai szempontból az is kedvező, hogy a kormány az átmeneti időszak meghosszabbításával együtt is elkötelezett maradhat a brit EU-tagság megszűnésének jövő márciusi határideje mellett, hiszen nem a Lisszaboni Szerződés 50. cikke alapján zajló Brexit-folyamat meghosszabbításáról van szó – fejtegette az Oxford Economics londoni főközgazdásza.

Hangsúlyozta azt is, hogy ha London és az Európai Unió együtt kidolgoz egy útitervet egy majdani kereskedelmi megállapodás eléréséhez, akkor a kedvezményes kétoldalú kereskedelmet biztosító átmeneti időszak meghosszabbítása nem feltétlenül sértené a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerét. A WTO-szerződés 24. cikkelye ugyanis lehetővé teszi, hogy a felek köztes megállapodást léptessenek életbe, ha ez szükséges egy vámunió vagy egy szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásához, és ha ennek észszerű határidőn belüli elérésére van terv és menetrend.

A hosszabbításnak vannak hátulütői is

Az Oxford Economics szakértője szerint ugyanakkor az átmeneti időszak meghosszabbításának vannak hátulütői is. Ezek közé tartozik, hogy az átmeneti időszak így átnyúlna az Európai Unió 2021-től 2027-ig tartó új költségvetési időszakába, és így Londont is nagyobb „válási számla” terhelné, miközben a brit kormánynak már nem lenne beleszólása abba, hogy az uniós költségvetéshez nyújtott pótlólagos hozzájárulását mire költik.

Ráadásul a Konzervatív Párt egyes alsóházi képviselőinek első reakciói máris arra vallanak, hogy az átmenet meghosszabbítása még tovább mélyítené a párt megosztottságát.

Mindemellett a tervezettnél hosszabb átmeneti időszak meghosszabbítaná a bizonytalanságot is azzal kapcsolatban, hogy milyen formát ölt az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani végleges kereskedelmi viszonyrendszere, sőt felmerülhet a Brexit-folyamat visszafordításának lehetősége is, és emiatt a vállalatok halaszthatják nagy-britanniai beruházási döntéseiket – fejtegette az Oxford Economics londoni főközgazdásza.

A tory tábornak nehéz lesz eladni

A Commerzbank pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének vezető elemzője, Peter Dixon azt a véleményét emelte ki csütörtöki helyzetértékelésében, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását „rendkívül nehéz lesz eladni” a Konzervatív Párt Brexit-táborának, ezért megnőtt a rendezetlen körülmények közepette lezajló Brexit-folyamat esélye. Dixon is hangsúlyozta: a Brexit-párti tory tábor egyik fő aggálya az, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítása esetén az Egyesült Királyságnak még egy évre szóló hozzájárulást kellene befizetnie az EU költségvetésébe.

A szakértő közölte: a Commerzbank eddig 75 százalékos esélyt adott arra, hogy sikerül elkerülni a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexitet, ám a legutóbbi fejlemények alapján most már csak 60 százalékra taksálja ennek valószínűségét, különös tekintettel arra, hogy a brit belpolitikai folyamatok „a jelek szerint kezdenek kicsúszni az ellenőrzés alól”.

Theresa May tavaly március 29-én jelentette be az 50. cikk aktiválását. A kilépési folyamat szabályozására kidolgozott cikkely alapján – hacsak a kilépési szerződés korábbi dátumot nem állapít meg, de ezzel sem Londonban, sem Brüsszelben nem számolnak reális lehetőségként – a brit EU-tagság alapesetben az aktiválás bejelentése után két évvel, vagyis 2019. március 29-én szűnik meg, akkor is, ha addig nem születik megállapodás a távozás feltételrendszeréről.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »