Brexit: May csendes forradalomról beszélt

A brit EU-tagságról rendezett népszavazás „csendes forradalom” volt, amelyben sok millió választó megmutatta: nem tűri tovább, hogy véleményét figyelmen kívül hagyják – mondta szerdán az Egyesült Királyság miniszterelnöke.

Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusának zárónapján tartott másfél órás beszédében kijelentette: e forradalom mélyről fakadt, mivel „nem a gazdagok hozták a legnagyobb áldozatot a pénzügyi válság után, hanem a hétköznapi munkásosztálybeli családok”. Hozzátette: azok, akik az „alacsony képzettségűek” bevándorlása miatt veszítették el állásukat, vagy csökkent a bérük, úgy tartják, hogy az élet nem igazságos.

Nemzedékenként csak egyszer előálló lehetőség

A júniusi népszavazás „nemzedékenként csak egyszer előálló lehetőséget” teremtett az ország megváltoztatására – tette hozzá a kormányfő.

Maynek ez volt az első pártkongresszusa miniszterelnökként és a Konzervatív Párt vezetőjeként. Elődje, David Cameron az EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás után lemondott, miután a választók többsége a kormány ajánlásával ellentétben a kilépésre voksolt.

Theresa May a szerdai záróbeszédében megerősítette a kongresszus idején már ismertetett tervét, hogy London március végéig aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétéves tárgyalássorozat az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

A brit kormányfő a Konzervatív Párt kongresszusán adott először hozzávetőleges tájékoztatást a cikkely aktiválásának várható menetrendjéről. Korábbi nyilatkozataiban visszatérően csak annyit közölt, hogy ez a lépés az idei év vége előtt nem várható, mivel a kormánynak előbb ki kell dolgoznia tárgyalási stratégiáját.

A cikkely alapesetben kétévi tárgyalási folyamatot irányoz elő, így a brit EU-tagság elvileg 2019 első negyedévének végéig megszűnhet.

Kemény tárgyalások jönnek

Szerdai beszédében May megerősítette azt is, hogy kormánya tavasszal kezdeményezi a parlamentben annak az 1972-ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, amelynek alapján az Egyesült Királyság csatlakozott az európai közösséghez. Ez a törvény rögzíti jelenleg is az ország EU-tagságát.

A miniszterelnök kijelentette: a jogszabály visszavonásával „örök időkre” megszűnik az EU-jog hatálya Nagy-Britanniában.

Theresa May szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy London pontosan milyen megállapodásra jut az EU-val a kilépési tárgyalássorozat végén. Elismerte, hogy kemény tárgyalások várhatók, amelyeken engedményeket is kell majd tenni.

A bevándorlás kérdésében nincs engedmény

Kijelentette: a maga részéről azt szeretné, ha a majdani megállapodás kitérne az áruk és szolgáltatások szabadkereskedelmére, és a lehetséges legnagyobb fokú szabadságot biztosítaná a brit üzleti vállalkozásoknak ahhoz, hogy kereskedhessenek az Európai Unió egységes belső piacával, és működhessenek e piacon belül, az európai vállalatok pedig ugyanezt tehessék a brit piacon. Egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy ennek fejében London nem lesz hajlandó engedményeket tenni a bevándorlás ügyében. May kijelentette: az Egyesült Királyság nem azért távozik az Európai Unióból, hogy ismét feladja a bevándorlás feletti ellenőrzést.

Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha az Egyesült Királyság a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz – ahogy azt a brit üzleti szféra folyamatosan követeli –, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.

Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont a tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »