Botrányos ügyek vagy a koalíció vége?

Botrányos ügyek vagy a koalíció vége?

Úgy tűnik, ez a nyár sem múlik el kormányválság nélkül.

A Híd a vietnámi emberrablás miatt fenyeget a koalíció felbontásával, és a napokban az SNS is megszólalt: Andrej Danko a tavalyi nyárhoz hasonlóan újra befeszítette bicepszét, ezúttal a Hidat vádolja a koalíciós szerződés megszegésével. A két párt kiindulási pontjában azonban diametrális eltérés mutatkozik, még ha az eredmény ugyanaz lehet is.
Múlt héten vált akuttá a tavaly óta lappangó „vietnámi botrány”, vagyis egy Németországban menedékjogot kérő vietnámi állampolgár elrablása, amelyet saját országának titkosszolgálata szervezett meg „ügyesen”, részben a szlovák kormánygéppel. 
Ha a szlovák kormányszervek – elsősorban persze a titkosszolgálat – tudtak róla, hogy mi készül, és nem szóltak, az óriási botrány. Ha szóltak, és ennek ellenére a vietnámi „elvtársak” kivihették az országból az „elbitangolt”, és a kapitalista nyugaton menedéket kért egykori bárányukat, az még nagyobb botrány, ez ugyanis azt jelenti, hogy a vietnámi delegációval kapcsolatba került szlovák szervek egyike-másika bármire hajlandó. Nem menti a rendszert ebben az esetben az sem, ha csak egyéni „hibáról” van szó, vagyis ha például az „elvtársak” egy-két embert „megkentek” a belügyben, hogy nézzenek félre, amikor felviszik a gépre korábbi elvtársukat, vagy ne kérdezzék meg, hogy mi történt vele, miért is van összeverve, miért kell őt odatámogatni a repülőgéphez. 
Az ügyben mindenképpen sáros Robert Kaliňák volt belügyminiszter. Még ha elfogadjuk is, hogy a vietnámi delegáció látogatásakor nem voltak információi arról, hogy mi készül, de azt követően, belügyminiszterként a sajtóinformációk alapján mindenképpen utána kellett volna járnia annak, hogy mire használta a vietnámi delegáció a szlovák kormánygépet. Ezzel a nemzetközi botrány megelőzhető lett volna. A Híd tehát joggal követeli az ügy kivizsgálását, és a szlovák szervek bizonyított érintettsége esetén tényleg nincs sok keresnivalója a koalícióban. Egy ember elrablásában való segédkezés, még ha az korábban a vietnámi rendszer hű kiszolgálója volt is, megengedhetetlen egy demokráciában. 
 

Veszélyes azonban egyes ellenzéki politikusok, pártok hozzáállása az ügyhöz. Értem, hogy nagyon szívesen látnák, amint a megbilincselt Robert Kaliňákot beültetik a rendőrautó hátsó ülésére, óvatosan lenyomják a fejét, hogy ne verje be az autó tetejébe, majd rácsapják a belülről nem nyitható ajtót, mint egy amerikai krimiben. Lehet, hogy igazuk is van, és Kaliňák képes befolyásolni az ügy kivizsgálását. De az azért rémisztő, amikor a magukat liberálisnak mondó SaS politikusai akarják megmondani a rendőrségnek, a bűnüldöző szerveknek, hogy kit és mikor kell kihallgatni, letartóztatni, vizsgálati fogságba helyezni. 

A másik ügy, az SNS koalíciós „botránya” csak a párt valódi arcát mutatja. Ürügyet keresett ahhoz, hogy az uborkaszezonban kicsit felhívja magára a figyelmet, ahogyan tette ezt egy évvel ezelőtt is – és mást nem talált. 
Viszont jól mutatja a nemzeti párt irányvonalát, hogy egy olyan bizottsági határozat miatt háborodott fel, amely teljesen összhangban van Szlovákia és az Európai Unió álláspontjával a Krím félsziget kérdésében. 
Lehet azt mondani, hogy valójában irreleváns, hogy egy független képviselő – aki ugyan sokszor a kormányoldallal szavaz –, ellátogat az Oroszország által megszállt Krímre, és találkozik ott néhány hozzá hasonlóan sötét figurával. Mivel azonban a szlovák parlament tagja, teljesen indokolt a parlamenti bizottság elítélő határozata. Hogy emiatt a koalíciós szerződés megszegésével vádolják Cséfalvay Katalint, a bizottság hidas elnökét és a Hidat, azt mutatja, hogy csak ürügyet keresnek a koalíciós „veszekedéshez”.

Mindkét ügyben azonban közös, hogy kiélezett esetben a koalíció végét jelentheti. A háttérben ugyanis egyre többet hallani az előrehozott választásokról, a két kisebbik koalíciós párt manőverezése tehát úgy is értelmezhető, hogy keresik a koalícióból kifelé vezető utat.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »