Bőséges látnivalóval vár mindenkit a Gömör-Kishonti Múzeum

Bár kisvárosokban általában a múzeumok is csendesebb üzemmódra kapcsolnak, nem volt ez jellemző a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumra, amely hosszabbított nyitva tartással, új kiadvánnyal, városnéző akcióval lepte meg a közönségét, s már javában készülnek a szeptemberben esedékes három új tárlatnyitójukra, amelyek közül az egyik a város nagy szülöttjét, Hatvani István polihisztort mutatja be, aki 301 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot.

Baksay István 1820. szeptember 8-án született, s 1844-ben a rimaszombati református gimnázium igazgató-tanára lett. E gimnáziumnál szolgált egyfolytában 53 évig. Törs Kálmán a Vasárnapi Ujság 1882-ik évf. 16. számában a következő jellemző sorokat írja róla. „Nem emlékszem, hogy akár olvasmány, akár színielőadás több lelki gyönyört bírt volna szerezni valaha, mint Baksay egy-egy előadása az ókor, vagy Magyarország történetéből.” Félszázados működésének jubileumát nagy ünnepélyességgel ülte meg mind a város, mind a vármegye társadalma. Rimaszombat közéletében jelentékeny szerepet vitt; hosszabb időn át elnöke volt a Kaszinónak és a Dalárdának, titkára a Nőegyesületnek, a református egyháznak főgondnoka, városi és megyei bizottsági tag, Rimaszombat város díszpolgára, az Országos Középiskolai Tanáregyesület tiszteletbeli tagja. Legfontosabb irodalmi műve: Rimaszombat története, mely a magyar orvosok és természetvizsgálók 1867. évi nagygyűlése alkalmából a Hunfalvy János által szerkesztett Gömör-Kishont vármegye leírásában jelent meg.

Megírta a rimaszombati gimnázium, a kaszinó és nőegyesület és az ottani kaszinó 50 éves történetét. A gimnáziumnak jelentős szerepe volt a Gömör-Kishonti Múzeum alapításában, hiszen első igazgatói (Fábry János, Loysch Ödön és Fábián Vilmos) is a gimnázium tanárai közül kerültek ki. Baksay István portréja 1894-ben készült, amikor a nagyközönség tanári pályafutásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte. A festményt a Művészetért Alapítvány támogatásával sikerült felújítani, a rekonstrukciós munkákat a pozsonyi Andrea Ševčíková végezte el.

A selymesfutó (Pseudophonus rufipes) az egész földön elterjedt, de a legtöbb egyede az északi és a déli mérsékelt övezetben él. A magashegységek kivételével szinte mindenhol megtalálható és közeli rokona, a mezei homokfutó még homokos vidéken is előfordul. Este sötétedés után rajzik ki búvóhelyéről. Szeret a fényre repülni, ezért nyitott ablakokon gyakran berepülhet a kivilágított szobákba. A mérete 14-16 milliméter közötti, de előfordulhatnak ennél nagyobb példányai is. Négy ízű állkapcsi tapogatói vannak a gyors mozgású, hosszú és karcsú lábakkal bíró rovarnak. Szárnyfedőit finom rövid szőrzet borítja, ezért „selymes”.

Hírdetés

Többnyire más rovarokat, hernyókat és bábokat zsákmányol. Erős, csúcsuk felé kampósan hajlott felső állkapcsuk rabló életmódra utal, azonban dögök elfogyasztására is kiválóan alkalmas és fogyaszthat növényi rostokat is. Mivel csapatokban él, ne lepődjünk meg, ha ősz közeledtével befelé igyekszik. Pár éve komoly gondokat okoztak a budapesti Ferihegyi repülőtéren is. A most kiállított példányok 2017. augusztus 3-án igyekeztek bejutni a Gömör-Kishonti Múzeumba, s talán maguk sem gondolták, hogy örökre a múzeum rabjaivá válnak.

A kötetnek szomorú aktualitást ad, hogy a 94 éves szerző alig pár nappal élte túl a könyv megjelenését.

A nyár újdonsága a Körforgalommal és a Naša Sobota Polgári Társulással közösen szervezett városbemutató is, amelynek első részében a rimaszombati Fő teret mutatta be szép számú érdeklődő előtt a múzeum igazgatója, Oľga Bodorová, aki azt is elmondta portálunknak, hogy nyáron sikerült a konzerváló műhelyt is megújítani, új munkaeszközöket és vegyszereket (toulén, Solakryl BT 55) szereztek be, melyekre szükség is van, hiszen a múzeum gyűjteménye 103 988 tárgyat (ebből 32 854 kiadványt) számlál.

Folytatják a tárlatvezetéseket, augusztus 27-én és szeptember 13-án a Maduar együttes 25 éve című tárlatot nézhetik meg a legendás rimaszombati együttes egyik alapító tagja, Matyinkó György vezetésével. Szeptemberben az Európai Kulturális Örökség Napjai keretében három új kiállítást (Varjak és társaik, Biblia és a reformáció, valamint a már említett, Hatvani István-életművet bemutató tárlat) nyitnak.

Szeptember végéig a múzeum hétköznaponként 8 és 18 óra között (hétvégéken 10 és 18 óra között), míg október elsejétől 9 és 17 óra között várja a látogatókat. Szeptember 27-én, az idegenforgalmi világnapon ráadásul a belépés ingyenes lesz.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »