A koronavírus-járvány két éve alatt megduplázódott a beavatkozásra várók száma, de sok jel arra mutat, hogy igazából ennél is többen kénytelenek várakozni. Az orvosok differenciálatlan fizetésemelése például rossz hatással volt a problémára.
Rengetegen, csaknem 56 ezren várnak országszerte valamilyen előjegyzett műtétre hivatalosan, a központi műtéti várólista adatbázis szerint. A valóságban ennél is többen lehetnek, akiket meg kellene operálni, mert a kórházak egy része egyszerűen nem tölti fel a várakozók adatait, hiába kötelező. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint jelenleg sem az orvosoknak, sem a kórházaknak nem érdekük a várólisták lefaragása, de az ápolóhiány is akadályozza ezt. A Kórházszövetség elnöke, Ficzere Andrea szerint a 13,6 milliárdos várólistaprogrammal már elindult a pozitív irányú változás – írja összeállításában a Portfolio.
Az új kormányban – a közoktatással egyetemben – a Belügyminisztériumhoz került az egészségügy. Pintér Sándor belügyminiszter pedig az egyik legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy mindenki a lehető gyorsabban megkapja a szükséges orvosi ellátást.
A lap emlékeztet, hogy a koronavírus-járvány miatt volt időszak, amikor csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Ezután majdnem olyan rossz a helyzet a várólisták terén, mint 2012-ben, amikor a program indult a kurtításukra.
- Akkor több mint 70 ezren vártak valamilyen beavatkozásra,
- a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-nyilvántartásában most 56 ezer ember szerepel.
A legtöbb páciensnél, 17 és fél ezer embernél szürkehályog-műtétet kellene végezni, de 10500-an várnak térd-, csaknem 8500-an pedig csípőprotézis-beültetésre. 2019-ben 26-28 ezer között volt a várakozók száma.
A valóságban azonban még a NEAK adatbázisában szereplőnél is többen várnak valamilyen operációra. A Portfolio több oldalról is megerősített információi szerint a kórházak egy része ugyanis egyszerűen nem közöl adatokat, hiába kötelező. A műtétre váró betegeknek pedig – akiknek azonosítószámot kellene kapniuk, hogy az adatbázisban lássák, mikor kerülnek sorra – egyszerűen azt mondják, hogy már nem kell vezetni a központi várólistát. A lap egyik informátora úgy fogalmazott:
maradnak a régi módszerek, a kockás füzet és a helyi érdekérvényesítés.
Ezt támasztja alá, hogy az intézmények szerinti bontásban az látszik, hogy van, ahol nagyon alacsony a várakozók száma, az elmúlt fél évben mégis igen magas volt a várakozási idő.
Példát is hoznak:
- Míg az Uzsoki Utcai Kórházban az ortopédián több mint ezren várnak térdprotézisre, és az átlagos várakozási idő másfél hónap volt az elmúlt fél évben,
- addig a Szent János Kórházban mindössze alig több mint 200-an szerepelnek a listán úgy, hogy 419 nap az átlagos várakozási idő,
- a Sportkórházban pedig 53-an, mégis 210 napba telik, míg megkapja a páciens a térdprotézisét.
Felhívják a figyelmet, hogy 2020 októberétől a kórházak átlagfinanszírozást kapnak, vagyis a bevételük nem függ a teljesítményüktől. Az egészségügyi veszélyhelyzet szerdán megszűnik, és az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása ismét teljesítményalapú lesz, de ez nem oldja meg a problémát egy csapásra.
Gondot okoz az orvosi bérek egységes, differenciálatlan emelése, ami Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nemhogy ösztönzőleg hatott volna az egészségügyre, hanem negatív hatásokkal járt. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese már tavaly decemberben arról beszélt egy konferencián, hogy a béremelés óta az orvosok leálltak. Szerinte
az átlagfinanszírozás, az egységes orvosi béremelés és a szakdolgozóhiány Bermuda-háromszögében egyszerűen elvesznek a betegek.
Úgy látja, a teljesítményelszámolás és a teljesítményfigyelés lenne a megoldás. Az orvosok jövő évi tízszázalékos emelését pedig a menedzsmentnek kéne differenciáltan szétosztania. Az ápolóknak 25-30 százalékkal kéne emelni a bérét.
A kórházi várólisták csökkentése érdekében még a negyedik Orbán-kormány döntött egy 13,6 milliárd forintos program elindításáról. A többletként végzett ellátások 30 százalékkal magasabb az elszámolt összeg, a többletfinanszírozás 80 százalékát pedig a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak kell megkapniuk.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ez kifejezetten jelentős ösztönzés a programban részt vevők számára, az ápolók, asszisztensek jövedelme akár havi 100 ezer forinttal is nőhet ez által. Ficzere Andrea szerint ugyanakkor ez a program önmagában nem elég a szakdolgozók megtartásához, illetve új munkaerő felvételéhez, márpedig nagy gondot okoz a nővérhiány.
Végezetül azt írják, hogy a várólisták csökkentését segítheti, ha a magánszolgáltatókat is bevonnák. Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Lancz Róbert nemrég öt pontban foglalta össze javaslataikat arra, hogy lehetne a hazai egészségügyi ellátást jobbá tenni. Ennek egyik eleme, hogy kezdeményezik, hogy a náluk elvégzett ellátás után is fizesse ki a társadalmi biztosítás az állami intézetekben megszabott díjazást, a páciensre pedig csak az esetleges díjkülönbözet háruljon.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
