Boldogtalan és kilátástalan a magyar Y generáció

Boldogtalan és kilátástalan a magyar Y generáció

Miért fordítanak hátat a politikának az 1980 és 2000 között születettek? – erre a kérdésre kereste a választ a Millennial Dialogue nemzetközi ifjúságkutatás. Magyarországon nem túl fényesek a kilátások: Kelet-Közép-Európát tekintve itt érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok.

Az ifjúságkutatást a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és az amerikai Global Progress indította el, az AudienceNet közvélemény-kutató segítségével. A magyar, osztrák, lengyel és bolgár eredményeket a hazai Policy Solutions elemezte, az adatok bemutatását péntekre időzítették.

Az egyes vizsgált országokban ezer-ezer fő töltötte ki az online kérdőívet, ők pedig a 15 és 34 év köztieket kor, régió, háztartás jövedelme, illetve iskolázottság szerint reprezentatívan képviselték. A résztvevők közül aztán negyven-negyven főt online kvalitatív vizsgálat keretében is kifaggattak egy több napon át tartó, moderált beszélgetés során.

Elégedetlenek vagyunk életünkkel

A kelet-közép-európai eredményeket összevetve a Policy Solutions arra jutott: Magyarországon érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok. Lengyelországban, Ausztriában és Bulgáriában tízből kilencen voltak elégedettek az életükkel, nálunk viszont csak hatan, ráadásul a nagyon elégedettek aránya extrém alacsony, hét százalékos volt, míg Ausztriában elérte a 25-öt is.

Háromszor több fiatal volt itt elégedetlen az életével, mint Lengyelországban és Bulgáriában, valamint ötször annyi, mint Ausztriában.

Ráadásul a kor előrehaladtával ez romlik is: a másik három országban nem volt érdemi különbség a 24 év felettiek és alattiak között, itthon viszont a 25 év felettiek boldogságérzete 15 százalékponttal alacsonyabb a fiatalabbakénál. Az elégedettségre itt nyomta rá leginkább a bélyegét az anyagi helyzet.

A kilátásokat is nálunk tartották a legkevésbé biztatónak: míg Lengyelországban 84 százalék volt optimista, nálunk csak 66, a jövőt pedig csak 18,4 százaléknyian látták nagyon pozitívan, szemben az osztrák 24, a bolgár 21,4, illetve a lengyel 28,3 százalékkal. Érdekes, hogy mennyiben befolyásolta ezt az anyagi helyzet: míg az országok többségében az alacsonyabb jövedelműek kevésbé voltak bizakodóak, addig Ausztriában a kis keresetűek voltak öt százalékponttal pozitívabbak a jövőbeli terveiket illetően.

Vállalkozó lenne a fiatal, politikus nem

Karrierlehetőségek tekintetében a vágyak nagyjából megegyeznek: a legtöbben vállalkozók lennének, míg a második és harmadik helyen a kutató-tudós, valamint a profi sportolói karrier áll. A bolgár fiataloknak a fele tartja a legvonzóbb eshetőségnek a vállalkozásindítást és -vezetést. Érdekes, hogy Ausztriában csupán húsz százalék körüli az ezt preferálók aránya. Orvosok is sokan lennének, minden tizedik fiatal választaná ezt a lengyeleknél, az osztrákoknál és nálunk, Bulgáriában viszont csak hat százaléknyian. Zenélésből az osztrák és magyar fiatalok élnének legtöbben (11 és 9 százaléknyian), a „celebség” pedig az osztrákokat és lengyeleket vonzza (10, valamint 9 százalékban). És ami nagyjából semelyik fiatal nem lenne: vallási vezető vagy politikus. Három-öt százaléknyian mondták mindenütt, hogy ezek a hivatások érdeklik őket.

Ritkábban vizsgált, de nem kevésbé érdekes kérdés volt az újdonságokra való nyitottság. Ez már borította a megszokottabb sorrendeket: a leginkább a lengyelek, a legkevésbé pedig az osztrák fiatalok voltak nyitottak, az ő életüket határozta meg leginkább a megszokás. A magyarok közel négytizede szeret új dolgokat kipróbálni, és kevesebb mint egynegyede rabja a monotóniának. A sógoroknál tízből hárman vevőek az újdonságokra, a megszokottakhoz viszont negyven százaléknyian ragaszkodnak.

Kit érdekel itt a politika?

A politika iránti érdeklődés még a régióban is kiugróan alacsony a fiataljaink körében. Az osztrákok 54, a bolgárok 47, a lengyelek 50 százaléka volt nyitott a politika iránt, ellenben a magyaroknak csupán 29 százaléka nyilatkozott így. A politika iránt erősen érdeklődők tekintetében még lesújtóbb a kép: Ausztriában 18, Lengyelországban és Bulgáriában 14 százalék volt ide sorolható, nálunk viszont alig 6. Itt zárkóznak el a legtöbben teljesen a politikától: a másik három országban a megkérdezettek egyötöde, Magyarországon viszont harmada közömbös. Még Bulgáriában is nagyjából feleannyian voltak ebbe a kategóriába sorolhatók, mint nálunk.

Fotó: Magyar Nemzet

 

A választási aktivitást illetően Ausztria áll a legjobban: a fiatalok nyolcvan százaléka járulna az urnák elé, ha most vasárnap lennének a választások. Bulgáriában és Lengyelországban kétharmad menne szavazni, és kevesebb mint egyötöd maradna otthon.

A magyar válaszolóknak csak hatvan százaléka menne voksolni, több mint egyötödük viszont ezt kizártnak tartja.

Fotó: Magyar Nemzet

 

Az inaktívak azért nem mennének szavazni, mert nem bíznak a politikusokban. Bulgáriában és Lengyelországban inkább nem látják a valós politikai alternatívát, Bulgáriában és Magyarországon pedig sokan voltak, akik még csak a jelenlegi politikai rendszert sem támogatják. Tíz távolmaradóból négy nálunk ezzel indokolta döntését. A nem szavazó magyar fiatalok több mint harmada említette, hogy nincs olyan politikai erő, amivel azonosulni lehetne, illetve hogy minden párt és politikus ugyanolyan. A bizalmon túl mind a négy országban felmerült: szeretnék, hogy a politikusok többet foglalkozzanak a fiatalokkal, valamint hogy az ifjabbak is érezzék, számít a szavazatuk.

Fotó: Magyar Nemzet

 

Inkább toleránsak

Azzal az összes vizsgált országban egyetért a fiatalok jókora része: káros hatással vannak a belpolitikai folyamatok hazájukra. A bolgár ifjak négyötöde, a magyaroknak háromnegyede gondolta így, míg az osztrákoknál tízből heten válaszoltak ekként. A magyarok közel fele gondolta úgy, hogy a pártpolitika nagyon káros hatással van az országra.

Mind a négy országban többségben vannak a toleráns fiatalok. Ausztriában a megkérdezettek 89 százaléka gondolta, hogy a társadalomban egyenrangúként kell elfogadni a különböző szexuális orientációval bírókat. A bolgárok és lengyelek háromnegyede vélte így, a magyaroknak csupán kétharmada. Ausztriában a fiatalok háromnegyede mondta, hogy a társadalom profitál a nemi és szexuális egyenjogúságból, Bulgáriában pedig csaknem kétharmaduk, míg Magyarországon több mint felük.

Már csak a Jobbik maradt

Ha a magyar politikai pártok ismertségét nézzük, azt látjuk: az itteni fiatalok kilenctizede számára ismerős a Fidesz, a Jobbik és az MSZP, míg az LMP-ről 70 százalék hallott. A Demokratikus Koalíció, a KDNP és az Együtt ismertsége nem éri el a 60 százalékot, a Magyar Liberális Párt 38, a Párbeszéd Magyarországért pedig 29 százalék számára ismerős. A protestszavazás nem vonzó a magyarok számára: tízből egy főt ösztönözne ez voksolásra. A nők politikai szerepvállalását illetően a fiatal férfiak fele, a nőknek kicsivel több mint egyharmada elégedett. Összességében negyvenegy százalék gondolja, hogy több nő kellene a politikába.

Melyik magyar párt érti meg leginkább a fiatalokat? A megkérdezettek 35 százaléka szerint ez a Jobbik. Huszonhét százalék tartja hitelesnek a radikális párt által elmondottakat, huszonöt százalék nyitottnak és őszintének, huszonhét százalék pedig úgy, hogy jó ötleteik vannak az ország életének javítására. Az LMP-ről 12, a Fideszről 10 százalék véli, hogy megérti a fiatalokat. Az összes többi pártról a megkérdezettek töredéke gondolkodik így.

Minden negyedik magyar fiatal leginkább a Fideszről gondolja, hogy rossz elképzelései vannak hazánk jobbá tételére. Az MSZP esetében 13, a Jobbikéban 8 százalék vélekedik ekként.

A szegénység felszámolását és a lakhatási helyzet javítását négyötödük jegyezte kiemelt súlyúként. A kultúra, a média, a sport területét már csak ötven százalék mondta.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »