„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr!”

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igei szolgálatával tartottak ökumenikus istentiszteletet az államalapítás ünnepének előestéjén a budavári evangélikus templomban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében, a református és az evangélikus egyház közös rendezvénye, a Protestáns Sokadalom részeként megvalósult ünnepi alkalmon az egyházi vezetők közösen emlékeztek meg államalapító királyunkról és mondtak áldást az új kenyérre.

MEOT_IT_2023_nyitokep f: Jeli Márk

Fotó: Jeli Márk

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy hálásak lehetünk hazánkért, nem csupán szépségért, gazdag természeti kincseiért, hanem azért is, mert szabadon gyakorolhatjuk hitünket és adhatunk hálát nemcsak az új kenyérérét, hanem Jézus Krisztusért, aki az élet kenyere. Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy milyen nagy öröm a közös szolgálat ezen az alkalmon, ahogy Krisztus követésében is útitársak vagyunk, mert egyedül az út erőnk felett való lenne. Ez teszi értékessé a keresztyén életet is, hogy a megoldhatatlannak látszó problémák Krisztussal megoldhatóvá válnak.

Az Úr a mi Istenünk! Ő hozott föl bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és tette azokat a nagy jeleket a szemünk láttára. Ő vigyázott ránk végig az úton, amelyet megtettünk, és minden nép között, ahol átvonultunk. (Józs 24,17)

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésben Józsué könyve 24. részének 17. verse alapján arról beszélt, hogy István király államalapításkor hozott döntése a keresztyénség felvételéről nem lehetett pusztán reálpolitikai döntés sem saját maga és családja, sem az ország szempontjából, egy reálpolitikai döntés ugyanis, bármilyen jó stratégia is, nem tart meg ezer évig. Fiának, Imre hercegnek írt intelmei lelki újjászületésről tanúskodnak, arról a meggyőződésről, hitről és bizalomról, hogy uralkodói felhatalmazását Isten kezéből vette, és ezért elsősorban neki tartozik elszámolással.

MEOT_IT_2023_Balog_Zoltan f: Jeli Márk

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke

Fotó: Jeli Márk

– Nincs ez ma sem másként – tette hozzá. – Országunk vezetőit Istentől kaptuk, és akár a keresztyén hit talaján állnak, akár elutasítják azt, mindenekelőtt Istennek kell elszámolniuk. Ez az intés is Szent István öröksége. Magas mérce hívőnek is, hitetlennek is – figyelmeztetett a püspök. Balog Zoltán a választott néphez, Izráelhez hasonlította a magyar nemzetet megpróbáltatásai, hányattatása és megtartása kapcsán is. Mint elmondta, történelmünk során Isten vigyázott ránk végig az úton, de ezt mi, magyarok csak akkor mondhatjuk teljes szívből, hálás hitvallásként, ha közben számot adunk arról, hogy mi vajon vigyáztunk-e az ő tanítására. – Krisztus az, aki lebontja a válaszfalakat, az ellenségeskedést ember és Isten között, és amíg ezt nem hagyjuk megtörténni bennünk, addig a szemet szemért, fogat fogért jogos emberi igazságossága érvényesül a világunkban. Ha azonban Jézus lesz a mi békességünk, akkor adni tudunk és adni fogunk mindenkinek, aki kér, és nem fordulunk el a szegénytől és megvetettől – fogalmazott a püspök.

A Zsinat lelkészi elnöke kitért arra is, hogy keresztyén közösségként tartozunk azzal a nemzetünknek és minden ránk bízott embernek, hogy ezt a fontos üzenetet elmondjuk, és mi magunk is ennek megfelelően élünk. Ez ugyanis a hiteles keresztyén élet, a „só és világosság” ebben a világban. – Végezetül augusztus 19. és 20. a hálaadás napja is – tette hozzá az igehirdető. – Hálaadás első keresztyén királyunkért és mindazon vezetőinkért, akik az emberi igazságon túl látták és látják az isteni igazságot, és meglátták Krisztus igazságát, aki eljött és békességet hirdetett a távolaiknak és közelieknek egyaránt – fejtette ki Balog Zoltán, majd így zárta beszédét: – Hálát adhatunk történelmünk minden olyan emberéért és pillanatáért, akikben és amelyekben felismertük, hogy Isten vigyázott ránk ezen az úton.

MEOT_IT_2023_halaadas_a_kenyerert f: Jeli Márk

Az új kenyér megáldása

Fotó: Jeli Márk

Kondor Péter evangélikus püspök az új kenyérre kért áldást. Imádkozott mindennapi kenyerünkért, ami testünket táplálja, és mindazokért, akik munkájukkal közreműködtek annak elkészültében. Áldást kért mindenkire, aki fogyasztja, majd könyörgött azokért is, akik mások szellemi és lelki kenyérrel való táplálására tették fel életüket, és Krisztust mint az élet kenyerét hirdetik nekünk.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szervezett istentisztelet záróliturgiájában imát és áldást mondott Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Földesi Tamás, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Kránitz Mihály katolikus pap, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői.

Az istentiszteleten jelen volt mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.