Bogárból készült ételekkel támadtak a Szent István Egyetemen

Bogárból készült ételekkel támadtak a Szent István Egyetemen

– A magyar embernek van étkezési szokása: csúszómászót, rovart nem eszünk. Ezzel a rovardologgal azt készítik elő, hogy azokban az országokban, ahol ezeket fogyasztják, azok számára ez a lehetőség is meglegyen – ezt még kedden mondta Fazekas Sándor egy csepeli lakossági fórumon. A földművelésügyi miniszter szavai szerint étkezési szokásaink a keresztény európai értékrend ismérvei, valóságos igazodási pontok, amelyek megőrzésével a „Soros-terv”, a migránsok betelepítése ellen is küzdünk.

Ha Fazekas Sándor szavaiból indulunk ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott Szent István Egyetem a „Soros-terv” megvalósításán fáradozik, hiszen

az intézmény élelmiszer-tudományi kara első ízben rendezte meg rovaripari konferenciáját, ahol bárki kóstolhatott csúszómászókból készült finomságokat.

Az ízlelőbimbók tesztje mellett az előadások betekintést adtak az ízeltlábúak felhasználhatóságába takarmányozási és élelmiszeripari vonatkozásban a magyar piacon. Ezenkívül szó esett a jogi szabályozásról, a rovartenyésztésről, az érzékszervi tényezőkről, a fogyasztói fogadtatásról.

Utóbbi téren egyébiránt elég nagy az elutasítás. Ezt Kasza Gyulának, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöki megbízottjának előadásából tudtuk meg, amelynek adatai szerint

a magyarok 70 százaléka teljes mértékben elutasító a rovaralapú élelmiszerekkel szemben.

A Nébih által készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 25 százaléka egy esélyt adna a rovaroknak, s egyszer kipróbálná, milyen az ízük, míg öt százalék szívesen fogyasztaná. A feltételes mód már csak azért is helytálló, mert hazánkban – csakúgy, mint az Európai Unió 80 százalékában – tilos a rovaralapú élelmiszerek forgalomba hozatala. De a megengedő szabályozású öt tagállamban is csak 2020-ig kaphatók ilyen ételek.

http://mno.hu/

E tilalomnak több oka is van. Az egyik, hogy

allergiás tüneteket okozhatnak, de az is lényeges, hogy nincs kiforrott tenyésztési technikájuk a rovaroknak.

A harmadik fontos szempont, hogy ezek az állatok szeméttel is etethetők, és ezzel sok tenyésztő visszaélhetne, ami népegészségügyi kockázattal is járna – fejtette ki még a bogárkóstoló előtt Kasza Gyula.

A konferencián elhangzott, két honosított rovarfaj van, amelyet használunk, a méh és a selyemhernyó. Napjainkban

egyre nő az igény az állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt.

Mint Mézes Miklós akadémikus előadásában kifejtette, a rovarok nagy előnye, hogy gyorsan szaporíthatók, szinte kimeríthetetlen fehérjeforrásként szolgálhatnak. Jelenleg több mint kétezer emberi fogyasztásra alkalmas rovarfaj ismert. Ezek közül a leggyakrabban bogarakat, hernyókat, hangyákat, méheket, darazsakat és termeszeket fogyasztanak, jellemzően a távol-keleti országokban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »