Bitcoint venne?

Bitcoint venne?

Decemberben, amikor a Bitcoin árfolyama a 20 ezer dolláros szintet közelítette, egy barátom kikérte a véleményemet arról, hogy befektesse-e a pénzét a kriptovalutába. Azt válaszoltam, hogy halvány fogalmam sincs. Most sem változott meg a véleményem, amikor az árfolyam a decemberi szint kevesebb mint felére esett vissza.

A következő egy évben a Bitcoin árfolyama megduplázódhat, akár tízszeresére is emelkedhet, illetve 95 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben is visszaeshet. Semmilyen gazdasági elemzés nem tud segíteni annak előrejelzésében, hogy az árfolyam miként alakul majd. A befektetők tömegének kollektív pszichológiája határozza meg a kriptovaluta értékét, amely úgy alakul, ahogy azt a befektetők gondolják, hogy alakulni fog. Más kriptovalutákhoz hasonlóan a Bitcoin sem szolgál semmilyen hasznos gazdasági célt, bár makrogazdasági értelemben az ilyen valuták valószínűleg kárt is keveset okoznak.

Egy modern gazdaságban a pénznek jól meghatározott értéke van, mert az államok elfogadják azt az adó megfizetésére, adósságot bocsátanak ki meghatározott pénzügyi mennyiségben, illetve azért, mert a központi bankok biztosítják, hogy ez a pénzteremtés – állami vagy magánbankrendszer révén – a viszonylag alacsony és stabil inflációnak megfelelő ütemben növekedjen. Bizonyos értelemben a pénz egy önkényes társadalmi konstrukció, azonban az értéke, illetve az alapvető gazdasági funkciókat szolgáló képessége a pénzkibocsátó állam fennhatóságában és intézményeiben gyökerezik.

Egyének egy csoportja azonban bármikor úgy gondolhatja, hogy egyes nyersanyagok, árucikkek – például bizonyos kagyló-, arany- vagy tulipánfajták – jóval jobb értékmegőrzőnek fognak bizonyulni, mint a pénz, és a pénzben kifejezett értékük emelkedni fog. Egyszerűen az számít, hogy a kiválasztott árucikk kínálata ne növekedhessen gyorsan és korlátlanul. Ha ez fennáll, akkor az adott nyersanyag ára a spekulánsok szerint akármekkora lehet. A holland piacokon 1636 elején egy bizonyos tulipánfajta hagymájának egy fontja 60 guldent ért, 1637 február közepére az ár felment 1500 guldenre. Az ezt követő összeomlás során néhány tulipánhagyma ára 99 százalékkal zuhant.

Az arannyal vagy a tulipánnal szemben, amelyek kínálata rövid távon fixnek, hosszú távon pedig természetüknél fogva korlátozottnak tekinthető, a Bitcoin elvileg bármekkora mennyiségben előállítható. Valójában azonban a kriptovaluta kínálatát okos szoftveralgoritmusok korlátozzák, amelyeket hatalmas mértékű számítástechnikai teljesítmény támogat. Ez lehetővé tette a Bitcoin létrehozói számára, hogy a korábban lehetetlennek tartott három dolgot elérjék. Ezek: a decentralizált „bányászat”, a kollektívan limitált aggregált kínálat és az anonimitás.

Elméletben az utóbbi lehetővé teszi, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták nem csupán értékőrzők, hanem a nagy értékű tranzakciók számára anonim csereeszközök legyenek. Ez olyan, mint egy bőrönd tele nagy címletű dollárbankjegyekkel, anélkül, hogy annak tulajdonosa fel lenne tüntetve. Csak most ez digitális formában valósul meg. Ahogy azonban azt Kenneth Rogoff leírta, ezeket az anonim nagy címletű bankjegyeket nem lehet felhasználni a legális kereskedelemben. Ezek inkább a drogbárók, az adócsalók, a terroristák és más bűnözők kedvenc csereeszközei. Ha azonban – ahogy Rogoff érvel – jó oka van annak, hogy felszámoljuk e csereszközöket, akkor a világnak egyáltalán nincs szüksége arra, hogy ugyanezt a problémát digitális formában újrateremtse.

Dél-Korea ezért betiltotta a kriptovalutákkal történő anonim kereskedést, és világszerte más országok szabályozó hatóságai is fontolgatják ezt a lépést. A kriptovaluták teljes betiltása leginkább környezetvédelmi okokból lenne fontos. Igen különböző becslések láttak napvilágot arról, hogy a Bitcoin-bányászatnak mekkora villamosenergia-igénye van. Egyes számítások szerint ennek mértéke évi 30 terrawattóra, ami Marokkó teljes áramszükségletének felel meg, míg más becslések szerint ennek a szintnek a hatszorosáról van szó. Bármekkora is a valós mérték, az ahhoz kapcsolódó szén-dioxid-emisszió erősíti a globális felmelegedést, miközben semmiféle társadalmi hasznot nem eredményez.

Ugyanakkor túlzónak tűnnek azok a félelmek, amelyek szerint a kriptovaluták spekulatív lufija makrogazdasági instabilitást válthat ki. Ahogy azt Charles Kindelberger klasszikusnak számító Manias, Panics and Crashes című könyvében bemutatta, a spekulációs buborékok és az azokat követő összeomlások néha válsághoz vezetnek. De nem mindig: amíg az 1920-as évek Wall Street-i boomját a nagy gazdasági világválság követte, addig az 1630-as évek tulipánbuborékjának kevés hatása volt Hollandia középtávú növekedési pályájára.

Ami számít, az a boom mértéke és az, hogy azt hitelből finanszírozták-e. Egyes részvények, illetve nyersanyagok piacán bekövetkező fellendülési és visszaesési időszakoknak jellemzően kevés makroszintű hatásuk van. Még a teljes tőzsdei szektorra kiterjedő, hatalmas ingadozásoknak (mint például a Nasdaq boomja és bezuhanása 1998 és 2002 között) is csak enyhén van káros hatásuk a teljes gazdasági növekedésre. Ezzel szemben az ingatlanpiaci fellendülések és visszaesések bizonyulnak a legveszélyesebbnek, mivel az ingatlanvagyon teljes értéke mellett a részvényállományok értéke eltörpül, és mivel az ingatlanpiaci fellendüléseket gyakran hitelből finanszírozzák.

A szabályozó hatóságoknak ezért éberen kell követniük bármilyen, hitel által finanszírozott kriptovaluta-spekulációt. Miután azonban a kriptovaluták teljes értéke még mindig csupán a globális ingatlanvagyon egy töredéke, a teljes kockázat továbbra is elenyésző mértékű. Néhány befektető biztos sok pénzt fog bukni, azonban ennek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása a legnagyobb valószínűség szerint közel lesz a nullához.

A társadalmat érő szélesebb kihívás inkább az, hogy az emberi zsenialitást a jólétet fokozó innovációkra, és ne zéró összegű hazárdjátékokra használják fel. A főkönyvi technológiákat (distributed ledger technology – DLT), amelyeken a kriptovaluták alapulnak, valójában a tranzakciós költségek csökkentésére és a pénzügyi és kereskedelmi tevékenységek kockázatának megszüntetésére lehetne használni. Ennek lenne értelme.

Azt pedig nem tudom megmondani, hogy az ember befektesse-e a pénzét Bitcoinba. Ami engem illet, ehelyett én inkább egy lottószelvényt vennék.

Copyright: Project Syndicate, 2018
www.project-syndicate.org


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »