Bírság a romák kizárásáért

Bírság a romák kizárásáért

Romákat megkülönböztető hirdetések miatt sújtott pénzbírsággal egy romániai internetes apróhirdetési oldalt a bukaresti diszkriminációellenes tanács.

Új építésű társasházban lakótársat keresek albérletbe, cigányok kizárva. Ilyen és ehhez hasonló hirdetések miatt szabott ki büntetést tegnap a hátrányos megkülönböztetések megakadályozására és szankcionálására hivatott bukaresti hatóság. A diszkriminációellenes tanács (CNCD) közleménye szerint a testület 933 ezer forintnak megfelelő bírsággal sújtott egy online kiadványt az olyan jellegű hirdetések közzétételéért, amelyekben a hirdető fél (eladó, vevő, különböző szolgáltatást nyújtó személyek) kizárja a cigány ügyfelek jelentkezését.

Az Asztalos Csaba vezette intézmény közölte, egy 2000-ben született sürgősségi kormányrendelet értelmében Romániában diszkriminációnak minősülnek és sértik az emberi méltósághoz való jogot az olyan hirdetések, mint például az „eladom az autómat, cigányok kizárva”. A tanács tagjai által ellenszavazat nélkül elfogadott határozatból kiderül, hogy összesen hét hirdetés miatt szabtak ki büntetést a portálra.

Bár a CNCD nem nevezi meg az oldalt, a világhálón való keresgélés alapján nem nehéz kideríteni, hogy a Publi24.ro gyűjtőportálról van szó, amely ellen idén februárban a bukaresti Emberi Jogi Tanulmányi Központ tett feljelentést. Az ingatlanok, gépkocsik adásvételének, szolgáltatások népszerűsítésének és munkahelyek ingyenes reklámozására szakosodott oldalon többek között a következő hirdetés is megjelent: „Temesvári házamat felajánlom komoly családnak, aki elvállalja a gondozásomat. Cigányok kizárva, mert büdösek.”

Egy másik hirdetés úgy szólt: „Eladó kétszobás lakás Bukarestben, nyugodt, csendes helyen, a közös udvarban nem laknak cigányok.” Akadt hirdető, aki új téli gumiabroncsokkal felszerelt, Dacia Nova típusú személygépkocsiját komoly érdeklődőknek kínálja, romák jelentkezését azonban visszautasítja. A CNCD korábbi, a hasonló hirdetéseket elítélő állásfoglalására reagálva Sebastian Bodu volt európai parlamenti képviselő úgy vélekedett: a személyhez kötött szerződések esetében senki sem szabhatja meg valakinek, hogy kinek adja bérbe vagy értékesítse ingatlanát, így a tulajdonos megválogathatja bérlőjét, vevőjét.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »